T�RT�NELEM:
� a vil�gon a legkisebb termet�, de hatalmas sz�vvel meg�ldott kuty�ja, egyben a legjobban f�lreismert kutya is, mert �lebk�nt, vagy h�zikedvenck�nt tartj�k, ahelyett hogy intelligenzi�j�t, tanul�konys�g�t �s temperamentum�t �lvezn�k gazd�i.
Sz�rmaz�s�t tekintve mexik�i, de tal�ltak chihuahua csontmaradv�nyokat K�n�ban, �zsi�ban, Egyiptomban, Kub�ban �s M�lta sziget�n is. A t�ved�s kiz�rt, mert a jellegzetes kutacs a fejen m�s kuty�n�l nem tal�lhat�.
1962-67 k�z�tt kutattak Mexik� magas hegyeiben �s ott i.e.1300-b�l sz�rmaz� csontokat tal�ltak. A tal�lt leletek megegyeznek a mai chihuahua jelleg�vel.A mexik�i �sat�sok sor�n tal�ltak chihuahu�val azonos�that� kicsi szobrokat. A leletek k�z�l 3 a legh�resebb, egyik a Colima kutyaszobor, melynek jelent�se r�vidl�b�, t�mzsi, r�vidsz�r� kutya, a m�sik h�rom f�rfit �s egy chihuahu�t, a harmadik pedig egy chihuahu�t szoptat� n�t �br�zol.
M�r Amerigo Vespuchi (1451-1512) is, aki Kolombus ut�n j�rt k�z�p-Amerik�ban, hozott ilyen kiskuty�kat Eur�p�ba, de azok sors�r�l nem tudunk. Mexik�b�l v�s�rolt�k az amerikaiak az els�
"chihuahuenos-t" , jelent�se: kutya Chihuahua-b�l (Mexik� egyik �llama �s v�rosa), utcai �rusokt�l.Amikor meg�rkezett az els� kutya Mexik�b�l az USA-ba, a szakmai vil�g teljesen egyet�rtett abban,hogy egy ilyen v�konyka, de anat�miailag t�k�letes apr�s�g egy�ltal�n nem lehet rendes "h�zi kutya". Ink�bb sz�vesen hittek a mexik�i kutyakeresked�k legend�s magyar�zat�nak, aki azt �ll�tott�k, hogy ez az apr� eb val�j�ban vad�llat �s kutya kever�ke, amelyik nem is alkalmas arra, hogy rendes kutyak�nt tarts�k. Az �vtizedek sor�n azonban kider�lt, hogy a Chihuahua nagyon is rendes kutya, �s mint ilyen alkalmas a kutyatart�sra. Ez�rt elkezdt�k kutatni eredet�t. Azonban a val�di eredet helyett legend�k eg�sz sor�ra bukkantak. Ezek a legend�k igen �rdekesek, azoban a t�nyek a k�vetkez�ek: a Chihuahua sz�rmaz�s�t tekintve val�j�ban indi�n. Amikor az �sindi�nok �gy 40.000 �vvel ezel�tt �tkeltek a Bering-szoroson �s bev�ndoroltak Amerik�ba, akkor egy terrier szer� kuty�t vittek magukkal, val�sz�n�leg valamilyen terrier, spicc �s sz�nh�z� kutya el�d�t. Azut�n amikor Kolombus felfedezte Amerik�t, az indi�noknak a labradort�l a t�zf�ldi kuty�ig mindenf�le fajt�i voltak, k�l�n�sen sok juh�szkuty�juk. Az �si kistermet� terrier szer� kuty�k m�r csak a partk�zeli magas kult�r�kn�l, K�z�p-Amerik�ban �s az Andokban l�teztek. E magas kult�r�kat a spanyolok leig�zt�k. Ennek majdnem v�gzetes k�vetkezm�nyei lettek a kuty�kra n�zve is. A spanyolok -�s ez bizony�that� t�ny- lelkes kutyaev�k voltak, sz�z sz�mra t�ntek el a kiskuty�k a katon�k gyomr�ban. A kis indi�n kuty�kb�l kevesen �lt�k t�l ezeket az id�ket.
�ldozati �llatk�nt haszn�lt�k a tolt�kok, may�k �s az azt�kok is. Akinek chihuahu�ja volt �let�ben, azt gazd�ja hal�lakor lenyilazt�k �s mell� temett�k, 7 m�sik fajta (csirke, kecske, stb) le�lt h�zi�llat�val egy�tt. Err�l az �ldozati szok�sr�l m�g a spanyolok sem tudt�k leszoktatni az indi�nokat.
Az i.e. 7-8. sz-ban a tolt�kok szent kutyak�nt tisztelt�k, s�rga, barna, feh�r, fekete sz�nben l�tezett, nagy fejjel, m�ly stoppal. A legenda szerint, hogy m�g nagyobb legyen a stop, az indi�nok g�mb�ly� k�veket, vagy kem�ny gy�m�lcs�t k�t�ttek a pof�j�ra. Az is legendak�nt �l, hogy az igazi chihuahua r�vidsz�r�. M�r 1884-ben bemutattak a philagalphiai ki�ll�t�son egy chihuahua-terriert, de ennek teny�szt�se nem siker�lt. 20 �vvel k�s�bb(1904-ben) kezd�dhetett meg az igazi teny�szt�s: ekkor ker�lt be egy v�r�s hossz�sz�r� kannak a neve az Amerikai Ebteny�szt�k Sz�vets�g�nek t�rzsk�nyv�be, mint az els� Chihuahua. Ezt k�vet�en majd h�sz �vig tartott, am�g 1923-ban megalakult az Els� Amerikai Chihuahua Klub �s elk�sz�lt a k�telez� standard.
Eur�p�ba el�g k�s�n �rkezett, b�r Angli�ban m�r r�gebben is ismert volt. Az els� brit chihuahua klubot csak 1949-ben alap�tott�k 9 kuty�val. Hogy a dr�ga karant�n k�lts�geket elker�lj�k a britek, a hazai papillonnal, t�rpespiccel, valamint a tibet sp�niellel keresztezt�k. Magyarorsz�gra az 1960-as �vek v�ge fel� ker�lt. Sajnos dr�gas�ga miatt a hazai �llom�nyt sem ker�lte el a felh�git�s mert r�gebben a hazai "teny�szt�k" belekevert�k a t�rpepincsert, papillont, pekingit, ami a fajta er�s "elkorcsosod�s�hoz" vezetett. Csak k�lf�ldr�l behozott kuty�kkal lehet az �llom�ny min�s�g�t jav�tani, szerencs�re (velem egy�tt) vannak megsz�llott h�vei ennek a fajt�nak akikkel olasz, angol, hollad �s szlov�k teny�szetekb�l a legkit�n�bb min�s�g� v�rvonalakb�l hoztunk be kanokat �s szuk�kat v�rfriss�t�s c�lj�b�l. Ha megn�z�nk egy mai t�bb egyedb�l �ll� magyar �llom�nyt, szembet�nik milyen v�ltozatos alkatilag. Ah�ny annyif�le fejforma, egyik r�vidl�b�, m�sik hossz� l�b�, a harmadik nyurga a negyedik t�mzsi, stb, stb.. A homogeneit�s erre a fajt�ra haz�nkban sajnos nem jellemz�.