A CHIHUAHUA

Eredet�nek kutat�sakor legend�k eg�sz sor�ra akadtak. Ezeket a kuty�kat a tolt�kok kor�ban h�zias�tott�k. V�ros�p�t�szet�kben haszn�ltak ilyen t�rpekutya �br�zol�st, aminek Techichi volt a neve. Ezek a kis szobrok nagyon hasonl�tanak a mai csivav�hoz. Az �si kistermetû terrier szerû kuty�k a magasan fejlett indi�n kult�r�kban, K�z�p-Amerik�ban �s az Andokban �ltek.

Az USA-ba kb. 120 �vvel ezel�tt �rkezett Mexik�b�l, bennsz�l�tt utcai �rusokt�l v�s�rolt�k. Az els� chihuahua standard 1923-ban k�sz�lt el.

Eur�p�ba, azaz Angli�ba el�g k�s�n �rkezett. A k�lts�ges karant�n kiker�l�se miatt az angolok keresztezt�k a hazai papillonnal, t�rpespiccel �s tibetsp�niellel.

Magyarorsz�gra az 1960-as �vek v�g�n �rkezett. Itthon �s az eg�sz vil�gon nagyon n�pszerû, a toplist�k �l�n �ll� fajta. Sajnos itthon is belekevertek m�s fajt�kat, a n�met t�rpepincsert, a pekingi palotakuty�t �s a papillont, ami a fajta leroml�s�hoz vezetett. Manaps�g is gyakran l�tni m�g a pincseres fej �s testt�pusokat.

A chihuahua nagyon megfontolja ki legyen a gazd�ja, de a kiv�lasztotthoz v�gtelen�l ragaszkodik. Az im�dott gazd�t, ha kell meg is v�di, term�szetesen nem nagy az ereje, de nagy akarater� rejlik benne. A szeretet �s a k�nyeztet�st nagyon ig�nyli, s�t kik�veteli. Senki ne vegyen chihuahu�t, aki nem tud alkalmazkodni kuty�ja szesz�lyeihez! �gy tartj�k, hogy a kistestû kuty�k nem alkalmasak a kik�pz�sre, ellenben a chihuahua nagyon tanul�kony �s t�relemmel ak�r mini agilityre is r�vehetj�k. Id�s, egyed�l �l� �s beteg embereknek sokszor visszaadja az �letkedvet.

Az �sszes fajta k�z�l � a legkisebb. Ennek ellen�re nem lehet t�r�keny! Vil�gszerte �lebk�nt tartj�k, nagyon tanul�kony kiskutya. Ezt a kiskuty�t k�s�r� szerepben szeretik. Kicsi m�rete ellen�re temperamentumos, er�s, gyors kutya, k�v�ncsi, �ber, b�tor �s nagyon hûs�ges a gazd�j�hoz.

Egy�ni, jellegzetes k�lseje: nagy almafej, r�vid orr 90 fokos stoppal, nagy �s feltûn� f�lek, kerek, de nem kid�lled� szemek �s a feszes test. Kompakt az ar�ny a testhossz �s a mar k�z�tt, feszes egyenes h�ttal, k�z�phossz� p�rhuzamos l�bakkal. Energikus men�s fel�ll�tott farok �s szemtelen arckifejez�s. Mellkasa m�ly �s g�mb�lyû. R�vid �s hossz�sz�rû (mely selymes, puha, de nem lehet hull�mos, vagy felf�jt) v�ltozatban l�tezik. Az aljsz�rzet enn�l a fajt�n�l nem jellemz�. A hossz�sz�rûn�l a nyakon, a l�bak �l�n, a farkon �s a f�leken k�l�n�sen hossz� sz�rtincsek k�v�natosak. A k�t sz�rt�pus� kuty�t egym�ssal keresztezni nem lehet! Ki�ll�t�sokon is k�l�n b�r�latot kapnak. S�lya a 0,5 kg-t�l (?) 3 kg-ig elfogadott.

Fogazata ennek a fajt�nak nagyon egy�nien alakul. A sok bekevert r�vid �s hossz� orr� fajt�k miatt, nagyon gyakori a fogv�lt�skori �llkapocs n�veked�si rendelleness�g. Az addig szab�lyos harap�s� kutya elkezd el�re harapni �s ez vagy �gy marad, vagy szerencs�s esetben kb. m�sf�l �ves kor�ra helyre�ll. Az is gyakori, hogy a tej metsz�fogak (6 db) megvannak �s fogv�lt�s ut�n m�r kevesebb b�jik ki, vagy ford�tva, kiskor�ban kevesebb van �s fogv�lt�s ut�n el�b�jik mind a 6 db. A P fogak hi�nyoss�gai megengedettek, a metsz�fogak� is, de nem k�v�natosak.

Minden sz�nv�ltozat, minden sz�nnel kombin�lva megengedett.

Gyakori a t�rdkal�cs eldeform�l�d�s, mely ink�bb feln�tt korban lesz l�that�. Ha k�lyk�t v�s�rolunk, mindig meg kell mozgatni a kicsi t�rd�t �s ha kattog�st tapasztalunk, akkor szinte biztos, hogy a k�s�bbiekben probl�m�k lesznek. El�g magas �letkort meg�lnek, nem ritka a 15–16 �ves kor� sem. Ide�lis t�rs, kis helyen elf�r, k�nnyû vele az utaz�s, keveset eszik, ez�rt a tart�sa olcs�. Viszont a kicsi l�tsz�m� alom miatt a k�ly�k dr�ga.

Az ell�s sem mondhat� k�nnyûnek enn�l a fajt�n�l. Kicsi termet�hez k�pest a k�lyk�k el�g nagyok, ez�rt nagyon gyakori a cs�sz�rmetsz�s. Nagyon fontos, hogy ell�s el�tt gondoskodjon a teny�szt� arr�l, hogy baj eset�n fogadja �t egy orvos. Az alomnevel�s ugyan olyan f�raszt�, de �lm�nyekkel teli �s kellemes, mint b�rmelyik m�s fajt�n�l.

Ha egy kiskuty�t szeretne valaki venni, el�sz�r is gondolja �t azt, hogy megoldhat�-e, hogy a k�ly�k ne maradjon eg�sz nap egyed�l. A pici testben nagyon r�videk az em�szt�si utak, ez�rt az ennival� hamar ki�r�l bel�le. Eleinte 8–10 hetesen n�gy�r�nk�nt (pl. konzerv, vagy rizses h�s), majd fokozatosan lehet ritk�tani az etet�sek id�k�z�t, �szre lehet venni, mikor j�n el annak az ideje. �n a sz�razt�pot, a friss v�zzel egy�tt mindig a k�ly�k el�tt hagyom. Term�szetesen, ha fal�nk a kiskutya �s l�tszik rajta az elh�z�si hajlam, akkor a t�pot nem szabad el�tte hagyni.

Hogy �r�m�t okozzon a kiskutya, meg kell nevelni m�g ha chihuahua is.

A chihuahua nagyon t�rsszeret�. Ha eg�sz nap nincs otthon senki �s k�nytelenek egyed�l hagyni, akkor vegyenek neki egy t�rsat, ha nem akarnak a k�s�bbiekben bonyodalmat, akkor azonos nemût. �gy tud kivel j�tszani, nem tesz k�rt unalm�ban �s ami a legfontosabb, hogy nem lesz a mag�nyt�l b�skomor.

Nagyon fontos!!! Az utc�n nem szabad p�r�z n�lk�l vinni! Ha megl�t egy m�sik kuty�t, azt megt�madhatja, vagy �ppen �t t�madhatj�k meg, esetleg megijed valamit�l �s kiszalad a kocsik k�z�, nem tudjuk megv�deni! Az ilyen eseteknek a v�g�t m�r nem neh�z kital�lni. Elmond�sokb�l sajnos sok ilyen megel�zhet� hal�llal tal�lkoztam m�r.
Sz�lni kell m�g valamir�l, ami napjainkban s�lyos probl�ma. Nagyon sokan vid�ken a ki�r�lt csirke �s diszn��lakban, jobb esetben, az ist�ll�ban tartj�k t�megesen a chihuahu�t. Es�ben a hasig �r� s�rban dagony�znak, vagy szûk ketrecekben m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z�tt tartj�k, szapor�tj�k �ket. Ha emberi oldal�r�l n�zem, valahol �rthet�, hogy a meg�lhet�s k�nyszer�ti r� az embereket a kutya szapor�t�s�ra. Csakhogy! A j� gazda megn�zi mit vesz, ez k�vetelm�ny a kuty�n�l is. A legalapvet�bb az, hogy a standardj�t ismerni kell �s legal�bb a ki�ll�t�sokra, teny�szszeml�kre el kellene j�rni (!), tudni kell mik a k�vetelm�nyek. A kuty�t nem szabadna egy�rtelmûen haszon�llatnak tekinteni, � t�rs�llat! Ez a fajta a keresked�k k�r�ben rendk�v�l keresett, ez�rt a genetikai hib�s, �r�kletes betegs�gekben szenved� �s az azt �r�k�t�, teny�szt�sre alkalmatlan egyedeket is elletik. Ez ellen csak az �j teny�szt�si szab�lyzat hat�lyba l�p�se ut�n, mint az FVM �ltal elismert Teny�szt� Szervezet fogunk tudni fell�pni. Sajnos ebben egyenl�re – aki az erre vonatkoz� rendeletet alkotta, maga az FVM is akad�lyoz. A chihuahua az egyik legelrontottabb, t�lszapor�tott fajta, rendbehozatala drasztikus l�p�seket ig�nyelne. Szerencs�re az ut�bbi id�ben egyre gyakrabban tûnnek fel k�lf�ldr�l behozott p�ld�nyok, amelyekkel rem�lhet�leg jav�tani lehet majd a hazai �llom�nyt.