Magyarorsz�gon becsl�sek szerint k�t �s f�l milli� kutya �s macska �l. Ez a hatalmas sz�m azt jelenti, hogy statisztikai �rtelemben minden h�ztart�sra jut legal�bb egy t�rs�llat. Tudjuk, hogy az �llatok tart�sa sok id�t, t�r�d�st �s p�nzt ig�nyel, m�gis ink�bb az �llattart�s el�nyei ker�lnek el�t�rbe.
Mi�rt is tartunk �llatokat? Divatb�l, hobbib�l, figyelemfelkelt�s c�lj�b�l, h�z�rz�nek vagy csak kedvencnek? Azt hiszem, legink�bb az utols� �ll�t�s igaz. Manaps�g a legt�bb kuty�t kedvenck�nt tartj�k, persze ha �rzi is a h�zat, az sem h�tr�ny. De ne feledkezz�nk meg a munka- �s vad�szkuty�kr�l sem, amelyek nap mint nap komoly feladatokat v�geznek. Most azonban a csal�di kedvencekr�l ess�k sz�.

Kutat�sok szerint a legt�bb h�zi kedvencet gyermekes csal�dok tartj�k. Az is �rdekes, hogy ink�bb a "fi�s" csal�dok r�szes�tik el�nyben a t�rs�llattart�st. Ez a megfigyel�s egybev�g azzal, hogy ink�bb a f�rfiak tartanak kuty�t. A n�k a macskatart�st r�szes�tik el�nyben, b�r a macsk�k �n�ll�s�guk miatt gyeng�bben k�t�dnek gazd�jukhoz, mint a kuty�k.

A csal�d n�gyl�b� kedvence remek t�rs�v� v�lhat a csal�d minden tagj�nak. �ltal�ban az egyes csal�dtagoknak k�l�nb�z� m�lys�g� �s min�s�g� kapcsolata alakul ki a kedvenccel. N�melyek t�lz�sokba esnek, �s hajlamosak a kuty�kat embernek tekinteni, megbesz�lik vel�k probl�m�ikat, illetve emberi tulajdons�gokkal ruh�zz�k fel azokat. Ez az antropomorfizmus jelens�ge.
Ugyanakkor be kell l�tnunk, hogy egy �llat m�gis csak �llat, �s nem tud emberk�nt viselkedni. Azonban az is igaz, hogy gyermektelen csal�dokban "bet�ltheti" a gyermekhi�ny okozta �rt. Az is t�ny, hogy a t�rs�llatok enyh�tik az egyed�l �l� mag�nyos emberek szomor�s�g�t. Seg�tenek a depresszi�, a rossz k�z�rzet, a lehangolts�g lek�zd�s�ben, �gy az �rzelmi �llapotok jav�t�s�ban. Ezek a mag�nyosan, t�rs�llatukkal �l�, f�k�nt id�s emberek sokkal jobban k�t�dnek �llataikhoz, mint akik csal�dban �lnek �s mellette tartanak �llatot.

Egy vizsg�lat arra is r�mutatott, hogy a csal�don bel�l ki mennyire k�t�dik az �llatokhoz. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy legink�bb a f�rj, majd az anya, a feles�g, az apa �s v�g�l a fi�. Erre az lehet a magyar�zat, hogy a f�rj, amikor m�g nincs gyereke, t�bb id�t tud szentelni az �llatnak. �ltal�ban �k viszik s�t�lni, �s �k l�tj�k el az �llatokat. Egy apa, akit m�r a gyereke ink�bb lek�t, mint a h�zi kedvenc, j�val kev�sb� k�t�dik az �llatokhoz. Ebben az id�szakban az ap�k b�szk�k gyerek�kre, vel�k t�ltik minden szabadidej�ket, nevelik, tan�tgatj�k �ket. �rthet� teh�t, hogy a kedvencre egy csal�dfenntart�nak kevesebb ideje jut.
A t�rs�llatok pozit�v hat�sai a csal�dtagok k�z�tt fenn�ll� visz�lykod�sokban is �rv�nyes�lhetnek. P�ld�ul ha k�t testv�r nem j�n ki egym�ssal, �ltal�ban az �llatokkal szorosabb viszonyuk alakul ki, kompenz�lva ezzel a szem�lyes probl�m�kat.

M�r eml�tett�k, hogy egy �llat nem tud egy embert helyettes�teni. Ennek n�mileg ellentmond az a tudom�nyos meg�llap�t�s, hogy azokban a csal�dokban, ahol kevesebben vannak, t�bb �llatot tartanak, mint a nagycsal�dosok.