Csavarg�k �s t�velyg�k
Hogy tud egy kutya elveszni?

     A veszetts�g ut�n a kuty�k m�sodik legs�lyosabb betegs�ge az elveszetts�g – �rja tr�f�san K�ptelen term�szetrajz c�mû k�nyv�ben Nagy Lajos. E meg�llap�t�s ugyan nyilv�n csak a sz�j�t�k kedv��rt sz�letett, m�gis nagy igazs�got hordoz. Mi t�bb: m�g a rettegett v�rust Pasteurnek h�la siker�lt �rtalmatlann� tenni, addig az elcsavargott vagy elt�vedt kuty�k nagy r�sze soha t�bb� nem ker�l el�, hi�ba mozgat meg minden k�vet az elkeseredett gazdi...

     A r�di�, a telev�zi� naponta harsogja, a szaklapok hirdet�si rovata is k�zz� teszi, a parkbeli f�k t�rzs�re tûzdelve, villanyp�zn�kra ragasztva c�dul�k ezrei adj�k h�r�l, hogy nap mint nap �jabb �s �jabb kuty�knak v�sz nyoma a v�rosok forgatag�ban. Gazd�ik k�ts�gbeesve keresik �ket, plak�tokat sokszoros�tanak kedvenc�k f�nyk�p�vel, a megtal�l�nak jutalmat �g�rnek, �m sokszor hi�ba: az elveszett �llatok egy r�sze nem ker�l el�. Ismer�nk ugyan filmekbe ill�, „happy end-es” t�rt�neteket, amikor az idegenben elt�vedt kutya csod�latos t�j�koz�d�k�pess�gr�l t�ve tan�bizonys�got, �n�ll�an tal�lt vissza kilom�terekre fekv� otthon�ba, s az is megesett m�r, hogy k�l�nf�le �tmeneti gazd�k beiktat�s�val t�bb �vnyi kalandoz�s ut�n ker�lt haza az elveszett „b�r�nyka”, az ellenkez� oldalon azonban ott sorakoznak a kis�rt szemû gazdasszonyok �s kisgyerekek, akik soha t�bb� nem l�tt�k viszont kedvenc�ket.
     Ismerve n�gyl�b� bar�taink legend�s szimat�t �s mes�be ill� �szt�neit, sokakban felmer�lhet a k�rd�s: hogyan tud egy�ltal�n elveszni egy kutya? Hiszen nincs m�s dolga, mint el�szedni ama bizonyos h�res orrot, �s m�ris el�tte van a t�rk�p, amely a mi sz�munkra l�thatatlan ugyan, �t azonban csalhatatlanul vissza kell hogy vezesse kiindul�si pontj�ra! �m az esetek t�bbs�g�ben a dolog kor�ntsem ilyen egyszerû. Kuty�ink ugyan val�ban �gy sz�letnek, hogy ott van a „zseb�kben” az ir�nytû – csakhogy mit �r a mûszer, ha a haszn�lat�t nem saj�t�tj�k el?

Az elfelejtett ir�nytû

     A lelkiismeretes gazda sohasem engedi fel�gyelet n�lk�l az utc�ra kedvenc�t, �gy azt�n semmi meglep� nincs abban, hogy a kutya nem szokik hozz� az �n�ll� j�rk�l�shoz. A k�ly�k �ltal�ban egy pillanatra sem t�g�t gazd�ja sark�b�l, aki a biztons�got testes�ti meg sz�m�ra, �gy t�bbnyire nem v�sz el, �s se sz�ks�ge nincs, sem alkalma nem ad�dik arra, hogy t�j�koz�d�k�pess�g�t fejlessze. A gondok akkor kezd�dnek, amikor a kutya ivar�rett lesz, �s munk�lkodni kezd benne a fajfenntart�s mindent elhom�lyos�t� �szt�ne. A t�zel� szuka szaga ellen�llhatatlan vonzer�k�nt hat a kanra: se l�t, se hall, csak megy az orra ut�n. Mire felocs�dna vagy elvesz�ten� a cs�b�t� nyomot, alkalmasint m�r nemcsak l�t�-, de hall�t�vols�g�b�l is kiker�lt a gazd�j�nak.
     Ha ekkor esz�be jutna sarkon fordulni �s vissza�getni a saj�t nyom�n, m�g nem volna nagy baj – csakhogy t�bbnyire nem ez t�rt�nik. A szuka k�vet�s�t az �szt�n�k dikt�lj�k, a hazatal�l�st azonban gyakorolni kellett volna ahhoz, hogy mag�t�l �rtet�d� legyen. Amikor a fels�lt szerelmes felocs�dik �s r�d�bben, hogy egyed�l van, p�nikba esve futkosni kezd, �s �gy �sszezavarja a saj�t nyomait, hogy azok kibogozhatatlan labirintuss� v�lnak. Az, hogy a szuka nyom�n is visszatal�lhatna, esz�be sem jut: hiszen m�r nem a cs�b�t� h�lgyet keresi, hanem a gazd�j�t! De m�g ha volna is annyi esze, hogy haszn�lja az orr�t, akkor sem biztos, hogy sok haszn�t venn�: a v�ros forgatag�ban r�vid id� alatt oly sokan keresztezik a nyomot, hogy m�g a k�pzett nyomoz�kuty�nak is nagy nehez�re esne megtartani a szimatot.
     A m�sik leggyakoribb elt�ved�shez vezet� helyzet az, ha az unalomig megszokott s�ta�tvonalr�l az ember let�r, vagy nem a szokott sebess�ggel halad v�gig rajta. M�g idegen helyen a kutya t�bbnyire folyv�st szemmel tartja gazd�j�t, addig a mindennapos s�t�k sor�n sokkal ink�bb t�maszkodik „bels� �r�j�ra”. Meg-meg�ll, szimatol, j�tszik az ismer�s kuty�kkal, s k�zben pontosan tudja, melyik percben hol �rheti utol k�tl�b� falkat�rs�t. Ha teh�t egy pillanatra szem el�l t�veszti, nem �ll neki l�bnyomot szimatolni, hanem odairamodik, ahol sz�m�t�sa szerint a gazdinak lennie kell. Ha viszont nincs ott, nem az lesz az els� dolga, hogy hazarohanjon (pedig tudja az utat!), hanem keres�s�nkre indul, s k�zben egyre t�volabb ker�l az ismert �tvonalt�l...

Szem�lyi igazolv�ny

     A k�vetkez� csal�d�s akkor �ri eb�nket, ha csod�val hat�ros m�don visszatal�lna a kiindul�si pontra: a gazd�j�t ugyanis nem tal�lja ott! Hiszen kinek is jutna esz�be egy helyben �llni �s v�rni, amikor �szrevette kedvence eltûn�s�t? Ez az a pillanat, amikor a csal�dott kutya fogja mag�t �s hazamegy – ha el�g k�zel van lakhely�hez. Csakhogy a legt�bb ilyen eltûn�s nem az otthonunk k�zvetlen k�zel�ben, hanem nagyobb t�vols�gra, kir�ndul�s, nyaral�s sor�n k�vetkezik be, ahol az egyetlen t�mpontot az a hely jelenti, ahol utolj�ra l�tta a gazd�j�t. Fontos teh�t, hogy ha a kuty�nak nyoma veszett, ne hagyjuk el azonnal a helysz�nt. A nyom�ba aligha �rn�nk, hiszen sokkal gyorsabban mozog, mint az ember, viszont cs�kkentj�k az es�lyt arra, hogy � tal�ljon vissza hozz�nk. Pr�b�ljuk el�bb f�ttyel, sz�longat�ssal a helyes ir�nyba csalogatni! Amennyiben m�sik kutya is van vel�nk, sz�laltassuk meg: ha a tekerg� felfigyel az ismer�s hangra, feltehet�, hogy visszafordul megn�zni, mi�rt ugat a bar�tja. Ha nem vagyunk egyed�l, a csoportnak �rdemes kett�szakadni: m�g egyik�nk helyben maradva �rt �ll, addig a t�rsas�g t�bbi tagja az elbitangolt j�sz�g keres�s�re indul.
     Az ilyen alkalmakkor sorsd�nt� lehet, ha a kutya jelz�st visel. Alapszab�ly, hogy nyak�rv n�lk�l sohase l�pjen a kutya az utc�ra, s ez k�l�n�sen �rv�nyes utaz�s sor�n. A nyak�rv�n lehet�leg j�l l�that� m�don helyezz�k el a c�met, telefonsz�mot tartalmaz� bil�t�t. A modern, mikrochipes jel�l�s el�nye, hogy nem t�vol�that� el a kuty�r�l, �nmag�ban azonban nem sokat �r, ugyanis csak megfelel� mûszer birtok�ban olvashat� le, ilyen pedig, ugye, �ltal�ban nincs az ember zseb�ben. A mikrochipes ebet mûszer n�lk�l nem lehet megk�l�nb�ztetni a „val�di” k�bor �llatt�l, m�g a nyak�rvvel ell�tott kuty�n messzir�l l�tszik, hogy gazd�ja van!

J�rt utat a j�ratlan�rt...

     A falusi kutya, amely a ker�t�s alatt kapart lyukon �t enged�ly n�lk�li elt�voz�sra megy, s apr�nk�nt der�ti fel a k�rny�ket, sohasem t�ved el. Sz�m�ra val�ban nyitott k�nyv a t�j: ismer minden bokrot, minden kapuf�lf�t, messzir�l felismeri a szomsz�dok csahol�s�t, s nyom�ban val�ban ott marad a szagokb�l k�sz�lt �sv�ny. Hogy n�ha m�gis �r�kre eltûnik, annak okoz�ja nem a t�j�koz�d�si k�pess�g hi�nya, hanem r�szint a mûutak k�zels�ge, r�szint pedig a vad�sszenved�ly.
     M�g a csek�ly forgalm� falusi utc�kon a k�zleked�sben j�ratlan kutya is viszonylagos biztons�gban k�zlekedhet, addig megfordul a helyzet, amint az orsz�g�thoz, esetleg vas�thoz �r. Szemben a v�rosi ebbel, akire a gazd�j�val egy�tt tett rendszeres s�t�k sor�n �gy vagy �gy, de ragad valami a k�zleked�si szab�lyok ismeret�b�l, a vid�ki kuty�nak nincs alkalma lassank�nt hozz�szokni az utak d�b�rg� sz�rnyeihez. Azok az id�sebb, gyakorlott tekerg�k, akik �vatosan k�r�ln�zegetve l�pnek a vesz�lyes z�n�ba, rutinosan ker�lve el a sz�guld� j�rmûveket, t�bbsz�r�s rost�n maradtak fenn – �m se szeri, se sz�ma a z�ldf�lû kutyasihedereknek, akik gondolkod�s n�lk�l, vakt�ban v�gnak neki az aszfaltnak, s gyakran l�tni �sszet�rt, v�r�ztatta tetemeiket az �rok sz�l�n.
     Am�g csak szomsz�dolni j�r a h�z�rz�, addig nincs nagy baj, legfeljebb a k�rnyez� kutyal�nyok gazd�i d�h�ngenek a nem v�rt gyermek�ld�s miatt. �m ha az eb m�r r�kapott a csavarg�sra, ritk�n �ll meg a k�vetkez� port�n�l, s ha a hat�rba vagy az erd�be t�ved, hamar fel�bred benne a ragadoz�. Magam is ismertem olyan kuty�t, aki odahaza a vil�g minden kincs��rt sem ny�lt volna a baromfiudvar lak�ihoz, �m titkos porty�ir�l rendszeresen elejtett nyulak �s f�c�nok maradv�nyaival t�rt haza, s a k�rny�kbeli vad�szok csak a gazd�ja ir�nti tiszteletb�l �rt�k be a fenyeget�z�ssel. Ez a k�m�let azonban ritka: a vad�sznak k�teless�ge kil�ni a k�borl� ebet. Az is megesik, hogy a n�gyl�b� orvvad�sz k�tl�b� „koll�g�j�nak” esik �ldozatul: a vadnak �ll�tott dr�thurok a kuty�nak sem kegyelmez.

Lassie nem t�r haza

     Aki sok elveszett kutya keres�s�ben r�szt vett m�r, annak bizony�ra feltûnt, hogy bizonyos fajt�k nagyobb ar�nyban k�pviseltetik magukat k�z�tt�k. A leggyakoribb elcsavarg�k k�z� tartoznak a sz�nh�z� fajt�k, ami nem is meglep�. Ne feledj�k: ezeknek a kuty�knak az �sei m�g zavartalanul �lt�k f�lvad �let�ket a krist�lytiszta h�mez�k�n, amikor az eur�pai fajt�k m�r a v�rosi lak�sokban szenderegt�k �t napjaikat, p�rn�juk alatt a „kutyab�r�kkel”. A vad�szkuty�k – k�l�n�sen a vizsl�k �s kop�k – szint�n k�nnyen megfeledkeznek a vil�gr�l, ha izgalmas illatokban b�velked�, �tkutat�sra �rdemes terep t�rul el�b�k. Eg�szen m�s ok, nevezetesen az unalom k�szteti csavarg�sra a kerti mag�nyra �t�lt juh�szkuty�kat. Ezek az ebek ig�nylik a folyamatos egy�ttmûk�d�st, k�z�s tev�kenys�get, s ha nincs ki foglalkoztassa �ket, h�t keresnek maguknak sz�rakoz�st. A vil�girodalom legh�resebb csavarg� kuty�ja maga a nagy Lassie. Eric Knight csod�latos kutyareg�ny�nek h�s�r�l �gy vonult be a k�ztudatba, mint a hazatal�l�s szimb�luma, hiszen 400 m�rf�ldnyi t�vols�gb�l is visszatal�lt gazd�j�hoz. �m aki szak�rt� szemmel olvassa a reg�nyt, annak nem ker�li el a figyelm�t az eset el�zm�nye: nevezetesen az, hogy a pomp�s sk�t juh�szkutya minden nap az iskola el�tt v�rta kis gazd�j�t – vagyis rendszeresen enged�ly n�lk�l t�vozott hazulr�l! A fajta ismer�i j�l tudj�k, hogy a collie-t�l m�ig sem idegen a csavarg�s – �s a mes�be ill� viszontl�t�s, bizony, gyakran elmarad.

Mirtse �ron