Gy�gy�t� n�gyl�b�ak

Ak�r tagadjuk, ak�r nem, az ember alapvet�en nem tud, �s tal�n nem is akar elszakadni att�l az �llatvil�gt�l, ahonnan maga is sz�rmazik. Ha ezt a term�szetes kapcsolatot helyre�ll�tjuk, minden es�ly megvan arra, hogy kibillent lelki b�k�nk ism�t egyens�lyba ker�lj�n. Szakavatott tud�soknak is az a v�lem�nye, hogy az ember �s az �llat elv�laszthatatlan t�rsak. Ezt vallja igen sok neves orvos is, akik m�r bel�tt�k, hogy a k�l�nb�z� betegs�gek kezel�s�nek sikere jelent�sen f�gg a beteg lelki egyens�ly�t�l. S mint ahogy amerikai �s nyugat-eur�pai k�s�rletek sora bizony�tja: ebben �ri�si szerep�k lehet n�gyl�b� kedvenceinknek.

A v�rnyom�scs�kkent� n�gyl�bon �rkezik

A betegs�gek kezel�s�ben kardin�lis k�rd�s, hogy a betegnek van-e t�rsa, akivel megoszthatja b�nat�t �s �r�m�t, aki enyh�ti f�jdalm�t, �s puszta l�t�vel �rtelmet ad tov�bbi �let�nek. De az is t�ny, hogy bizonyos �letkor, vagy lelki be�ll�totts�g eset�n valaki csak nehezen tud kapcsolatokat kialak�tani, �gy �szt�n�sen az �llatok fel� fordul. Ki gondoln�, hogy ezzel sokat tesz saj�t eg�szs�ge meg�v�s��rt, visszaszerz�s��rt is? Nyugat-eur�pai �s amerikai k�s�rletek sorozata bizony�tja, hogy n�gyl�b�, vagy �ppen kopolty�s t�rsai seg�ts�g�vel sokan ker�ltek ki gy�ztesen kr�nikus betegs�geikb�l. Nem csak megfigyel�sek, hanem m�szeres vizsg�latok is tan�s�tj�k, hogy ha az ember �l�ben egy kuty�t, vagy egy dorombol� cic�t tart, 20%-kal cs�kken a v�rnyom�sa. Szellemi fogyat�kosok eset�ben egy akv�rium jelenl�te dr�mai m�don jav�tott az �poltak szoci�lis viszony�n, �s a kuty�val rendelkez� vil�gtalanok eset�ben szinte ismeretlen fogalom a depresszi�, vagy az �ngyilkoss�g. Ak�rmilyen hihetetlen�l hangzik, az is bizony�tott t�ny, hogy cukorbetegek eset�ben a v�rcukorszint be�ll�t�sa, a sz�v�dm�nyek megel�z�se is sokkal egyszer�bb� v�lt, amikor egy n�gyl�b� t�rs �rkezett a h�zhoz.

Nyakukban v�r�skereszt

Ki ne ismern� a l�t�scs�kkent, illetve vil�gtalan emberek p�tolhatatlan t�rs�t: a vakvezet� kuty�t? A harmincas �vekben az Amerikai Egyes�lt �llamokban k�pezt�k ki az els� ilyen n�gyl�b�t, majd a szen�tust meggy�zve �llami t�mogat�ssal olyan iskol�t hoztak l�tre, ahol sz�z�val k�pezt�k ki az okosabbn�l okosabb n�gyl�b�akat. Magyarorsz�gon a f�v�ros peremker�let�ben, Csepelen tan�tj�k ezeket a kuty�kat, azonban itthon k�zel sem r�szes�lnek akkora megbecs�l�sben, mint amit p�tolhatatlan szerep�kkel ki�rdemeltek maguknak. Dr. Kir�ly P�ter �llatorvos, az �llatv�d�k Vil�gsz�vets�g�nek honi k�pvisel�je szerint n�lunk olyan jogszab�lyok vannak �rv�nyben, amelyek m�g azt is megakad�lyozz�k, hogy a vakvezet� kutya �tl�phesse a Vakok  �llami Int�zet�nek k�sz�b�t...

�llatunk a f�l�nk

Az �llatv�delmi trad�ci�kkal rendelkez� Angli�ban m�r r�g�ta alkalmazz�k a kutyadoktorokat, akik az �poltak otthon�ban t�ltik be gy�gy�t� hivat�sukat. Nemcsak a vakok szeme vil�g�t k�pesek p�tolni, hanem a s�ket emberek �let�ben is n�lk�l�zhetetlen szerepet t�ltenek be. Ezeket a kuty�kat �gy k�pezik ki, hogy a k�l�nf�le hangokra reag�ljanak.  Cs�nget�sre k�pesek kinyitni az ajt�t, ha forr a v�z a te�skann�ban, akkor pedig a gazdihoz iramodnak �s addig-addig n�gatj�k a n�zijukkal, am�g az el nem indul ut�nuk. Hasonl�k�ppen viselkednek, amikor megf� az aznapi eb�d. Arr�l nem is besz�lve, hogy m�rhetetlen szeretet�kkel, ragaszkod�sukkal megsz�p�tik a fogyat�kos ember mindennapjait.

N�gyl�b� l�togat�k

Az �llatok betegekre gyakorolt fantasztikus hat�s�t a vil�g fejlettebb orsz�gaiban m�r r�g�ta nem csak, hogy felismert�k, hanem el�szeretettel alkalmazz�k is. A n�gyl�b� l�togat�k ak�r naponta ell�togatnak �regek otthon�ba, vagy – b�r n�lunk m�g szents�gt�r�snek t�nik – k�rh�zak pavilonjaiba is. Angli�ban eg�sz mozgalom indult ki az�rt, hogy n�gyl�b� bar�taink jelenl�t�kkel seg�thess�k a betegek fel�p�l�s�t. 1983. �ta a PAT (Pet As Therapy) �llatter�pi�s mozgalom sor�n k�zel 10.600 olyan cic�t �s kuty�t regisztr�ltak, akikkel �nk�ntes gazdik j�rnak a k�l�nb�z� k�rh�zakban, �s l�togatj�k meg a legk�l�nb�z�bb koroszt�ly� betegeket. A honi k�zhiedelemmel ellent�tesen semmif�le higi�niai, vagy egy�b, az emberi eg�szs�gre k�ros hat�s nem mer�lt f�l a n�gyl�b�ak l�togat�sa sor�n. S�t, a kutya- �s macskadoktorok a betegek k�zmegel�ged�s�re teljes�tik feladataikat. A gy�gy�t� n�gyl�b�ak kiv�laszt�s�n�l egyetlen szempont domin�l: a sz�rm�k kiegyens�lyozott, emberbar�t �llat legyen.

Fajta, �letkor, sz�rsz�n, vagy sz�rhossz nem befoly�sol� t�nyez�. S hogy kikn�l van a n�gyl�b� doktoroknak a legnagyobb siker�k? Term�szetesen a gyerekek �s az id�sek k�r�ben.

Tabu

Persze, ez m�g k�zel sem jelenti azt, hogy a honi int�zm�nyeinkben is megval�s�that�ak lenn�nek a n�gyl�b�ak nev�vel f�mjelzett ter�pi�k. Oka a jogszab�lyokban, – na meg a t�ves felfog�sokban keresend�. Dr. Kir�ly P�ter �llatorvos, aki sz�v�gy�nek tartja nemcsak az �llatv�delem, hanem az �llatter�pia k�rd�s�t is, a tavalyi esztend�ben felkereste a vakok int�zet�t. Szeretett volna az egyik szob�ban kihelyezni egy ter�pi�s cic�t. A lak�knak semmi feladata nem lett volna, hiszen minden fajta ell�t�st, az etet�st, a f�regtelen�t�st Kir�ly doktor alap�tv�nya v�gezte volna. A K�J�L ter�letileg illet�kes felel�se pillanatok alatt lelohasztotta az �llatorvos lelkesed�s�t. A f� indok az volt: egy olyan j�rv�nyg�c, mint a macska, be nem teheti a l�b�t ilyen int�zm�nyekbe... Magyarorsz�gon az eg�szs�g�gyi szervezetek vezet�i m�g nem l�tt�k be ennek a vil�gszerte elterjedt m�dszernek a jelent�s�g�t. Pedig, startra – pontosabban gy�gy�t�sra k�sz – az els� honi kik�pzett ter�pi�s kutya, Lilike is, aki a sp�nielek nemzets�g�hez tartozik. Remek alkalmazkod�k�pess�g�, nagyon kedves intelligens. F�leg a k�rh�zak nem fert�z� oszt�lyain fekv� kisbetegek szorong�s�t tudn� remek�l oldani, ha ideiglenesen is, de viszsza tudn� var�zsolni a kicsik arc�ra a mosolyt. Mert ha valaki, akkor Lilike tudja, hogy mi az hogy betegs�g, vagy m�s fogyat�koss�g. �kelme ugyanis nagyot hall. Ennek ellen�re a kik�pz�s sor�n mintaszer�en viselkedett, �s k�nnyed�n elsaj�t�totta a feladatokat. Mindenesetre am�g a gy�gy�t� kutyadoktor  nem jut  be a k�rh�zak kisbetegeihez, addig az �vod�k kicsinyei k�r�ben gyakorolja a gyerekekkel val� b�n�sm�dot. Mi pedig  csak  rem�nykedhet�nk abban, h�tha v�gre a „szakter�let�n” is kamatoztathatja nem mindennapi k�pess�geit.