T�bb mint 12.000 �ve a kuty�k nagyon szoros kapcsolatban �llnak az emberekkel. Tulajdonk�ppen a kapcsolat m�g kor�bban, az ember �s a farkas k�z�tt kezd�d�tt. B�r a kuty�t kezdetben k�l�nb�z� feladatok - mint az �rz�s, vad�szat, ment�s - ell�t�s�ra tartott�k, m�r a korai id�kben is k�l�nleges kapcsolat alakult ki ember �s kutya k�z�tt, mely k�lcs�n�s szereteten, bizalmon �s meg�rt�sen alapult.

A kutya viselked�s�nek k�nnyebb meg�rt�s�hez �lljon itt n�h�ny hasznos inform�ci�.

A kutya �rz�kszervei

A vadonban a kuty�k t�l�l�s�t a vad�szat biztos�totta, �s �rz�kel�s�k �gy fejl�d�tt ki, hogy min�l ink�bb seg�tse �ket ebben. A hall�suk, l�t�suk, tapint�suk, �zlel�s�k �s szagl�suk kritikus fontoss�g�, de napjaink kuty�inak �rz�kel�s�t az egyes fajt�k teny�szt�se is befoly�solja. Az afg�n ag�r �s a saluki p�ld�ul a l�t�sa alapj�n vad�szik, csak akkor mozdul meg, ha l�tja a zs�km�nyt. Ugyanakkor a v�rebek, a basset hound �s a beagle szag alapj�n vad�sznak �s �r�kig is k�pesek k�vetni a szagot.

Tulajdonk�ppen valamennyi kutya szagl�sa nagyon j�, az orruk k�r�lbel�l olyan �rz�keny, mint a mi l�t�sunk, ha meg kell k�l�nb�ztetni k�t szem�lyt. A szagl�s nem csak az eledel megtal�l�sa miatt fontos, de a kutya kommunik�ci�j�nak egyik fontos eszk�ze.

B�r j�l l�tnak t�volra, a legt�bb kutya nem k�pes a 25 centim�tern�l k�zelebbi t�rgyakra f�kusz�lni. K�pesek k�l�nbs�get tenni sz�nek k�z�tt �s sz�rk�letben az embern�l sokkal jobban l�tnak.

B�r a r�szleteket nem l�tj�k j�l, a kuty�k nagyon �rz�kenyek a mozg�sra, az �ll� t�rgyat vagy szem�lyt tal�n nem veszik �szre a t�volb�l, de azonnal megl�tj�k, ha mozogni kezd.

A kutya hall�sa nagyon fejlett �s sokkal t�gabb frekvenci�n �s nagyobb t�vols�gr�l hallanak, mint az emberek. Ezt a k�pess�g�ket gyakran ki is haszn�lj�k ultrahang s�pokkal. A kuty�k sz�m�ra bizonyos hangok, pl. a porsz�v�, egy�b h�ztart�si g�p, hangja kellemetlen lehet. A fel�ll� f�l�, vagy a f�l�ket elford�tani k�pes fajt�k hall�sa k�l�n�sen j�.

Az �zlel�s, csak�gy, mint a szagl�s fontos szerepet j�tszik annak eld�nt�s�ben, hogy az egyes kuty�k milyen eledeleket szeretnek. A legt�bb kutya sokf�le �zt szeret.

Mint a t�bbi eml�s, a kutya is �rz�keny a h�m�rs�klet-v�ltoz�sra �s a f�jdalomra, �s boldogan reag�l egy bar�ti �rint�sre. A test �rz�kenys�ge fajt�nk�nt v�ltoz�, de legt�bbj�k szereti, ha a feje, h�ta vagy mellkasa t�j�n vakarj�k. Ugyanakkor sokuk v�dekezik, ha a farkukon, vagy l�bukon �rintik meg.

Szagok

A szagok nagyon fontos inform�ci�kkal szolg�lnak a kuty�nak a k�rnyezet�r�l, gyakorlatilag a kutyavil�g �js�gjainak is tekinthet�k. A kutya a szagokon kereszt�l k�tf�le m�don kommunik�lhat. El�sz�r is elhelyezhet szagmint�kat (�r�l�kben, vizeletben, stb.) m�s kuty�k sz�m�ra, m�sodszor pedig a saj�t testszaga is inform�ci�kat hordoz.

A vizel�s a kuty�kn�l nem csak az �r�t�s funkci�j�t t�lti be. A legt�bb gazda tiszt�ban van azzal, hogy a kanok szeretik kis mennyis�gben t�bb helyen elv�gezni a dolgukat. Ez a ter�let kijel�l�s�t �s a kutya jelenl�t�re val� figyelemfelh�v�st jelenti. Ha a kan a l�b�t felemelve vizel, az �gy elhelyezett szagminta orrmagass�gban lesz. N�h�ny szuka is felemeli egyik l�b�t vizel�skor, s�t, n�h�nyuk akrobatak�nt k�t l�b�t felemelve v�gzi el a dolg�t.

Mind a szuk�k, mind pedig a kanok megvizsg�lj�k a szagnyomokat, �s esetleg erre helyezik el saj�t jel�ket is. B�r a h�zias�tott kuty�k r�sz�re a ter�let kijel�l�se kev�sb� fontos, jobban �rzik magukat akkor, ha saj�t, ismert szagukat �rzik a ter�let�k�n.

A szuk�k vizelete nemi ciklusukr�l is t�j�koztat�st ny�jt. A kanok ezt �szreveszik, �s gyakran nagy t�vols�gb�l is odamennek, ahol megtal�lj�k a t�zel� szuk�t.

A kommunik�ci� m�sik fontos eszk�ze a testszag. Ezt az illatot az els�sorban a pofa, a v�gb�lny�l�s �s a farok k�r�l elhelyezked� mirigyek termelik. Ha k�t ismeretlen kutya tal�lkozik, szagl�sz�ssal vizsg�lj�k meg egym�st. Az al�zatosabb kutya a tov�bbi szagl�sz�s elker�l�se v�gett a fark�t l�bai k�z� h�zza.

Testbesz�d

Egyik oka annak, hogy a kuty�k ilyen j� h�zi�llatok, hogy remek�l tudnak kommunik�lni az emberrel. A kuty�k a gazd�ikra �gy tekintenek, mint csal�djuk tagjaira �s gyorsan meg�rtik sz�nd�kaikat �s hangulatukat. Ha egy gazda meg�rti, hogy kommunik�l kuty�ja m�s ebekkel, ez seg�teni fogja abban, hogy pontosan �rt�kelni tudja kuty�ja reakci�it.

A kuty�k rengeteg jellel kommunik�lnak egym�ssal, melyek k�z� arckifejez�sek, testhelyzetek, hangok �s szagok tartoznak. A kutya a sz�j�t, szemeit, f�leit �s a fark�t haszn�lja �rzelmei kifejez�s�hez. Ezen jeleket olvasva kider�l, hogy a k�l�nb�z� helyzetekben melyik kutya az uralkod�.

A mag�t b�tornak �s agressz�vnek �rz� kutya azt pr�b�lja k�zvet�teni, hogy nagyobb �s er�sebb a m�sikn�l. �gy kih�zza mag�t, f�lei �s farka fel�ll, megfesz�ti mellkas�t �s esetleg nyaka k�r�l �s a h�t�n felborzolja sz�r�t. Esetleg lassan cs�v�lja a fark�t �s morog.

Ugyanakkor egy al�zatos kutya kisebbnek �s fiatalabbnak akar l�tszani - egy feln�tt kutya nem t�mad meg egy k�lyk�t, csak megkergeti. A domin�ns �llatot oldalr�l k�zel�ti meg, a f�ldh�z simulva, a fark�t alacsonyan tartva �s lelkesen cs�v�lva. Esetleg megpr�b�lja a domin�ns kutya vagy szem�ly mancs�t �s pof�j�t megnyalni, �s ha mindez nem el�g, ak�r a h�t�ra is fekszik. Ebben a poz�ci�ban n�h�ny kutya akaratlanul is kiengedhet egy kis vizeletet.

A viselked�s egyik �sszetev�je, mely minden kuty�ra jellemz�, �s mindenki j�l ismeri, a farkcs�v�l�s. A legt�bb ember tudja, hogy a laza, szabad farkcs�v�l�s az �r�m �s bar�ts�g jele. A t�lzott farkcs�v�l�s, mely az eg�sz farra kiterjed, az al�zatos kuty�k �s a r�vid fark� kuty�k jellemz�je.

A farok ugyanakkor m�s �rzelmek kifejez�je is lehet. Ha a farkcs�v�l�s lass� �s merev, �s a h�ttal egy vonalban t�rt�nik, az a d�h kifejez�se. Ha alacsonyan t�rt�nik, a f�lelem mutat�ja.

A norm�lis faroktart�st a teny�szt�s �s a farok megkurt�t�sa befoly�solta. N�h�ny fajta (mint p�ld�ul a whippet) l�gatva tartja a fark�t, de �ltal�ban ha a farok a gerincn�l 45 fokkal magasabban van, az az �rdekl�d�s �s az �bers�g jele.

A kutya arckifejez�se sokat el�rul kedv�r�l, kifejezheti, hogy a kutya ideges vagy boldog, ijedt vagy j�t�kos.

A f�leit hegyezi, ha �ber �s figyelmesen hallgat, de a fej�re sim�tja, ha �r�l, al�zatos vagy f�l. Ahhoz, hogy ezt j�l meg�t�lj�k, ellen�rizz�k a t�bbi jelet.

A szemek hunyor�t�sa vagy becsuk�sa az �r�m �s a beh�dol�s jele, ha pedig a szemek teljesen nyitva vannak, a kutya agressz�v.

A vadonban a falkavez�r m�r azzal is sakkban tudja tartani az al�rendelt kuty�kat, hogy r�juk b�mul. A k�t �llat addig b�mul egym�sra, m�g az egyik gy�zedelmeskedik, a m�sik lehajtja a fej�t �s elfordul. Ha a b�mul�s azut�n is folytat�dik, hogy az al�zatosabb kutya m�s ir�nyba n�zett, zavarodott� v�lhat, �s f�lelemb�l haraphat. Ha a szemkontaktus nem t�rik meg, a domin�ns kutya m�s m�don pr�b�lja meger�s�teni a fenyeget�st.

A gazd�nak nem szabad a kuty�t b�mulni, ha annak agressz�v vagy ideges hajlamai vannak, ez t�mad�st provok�lhat ki. Ugyanakkor a szel�d, rendszeres szemkontaktus meger�s�ti a kuty�t �s fejleszti a kapcsolatot.

Az al�zatos kuty�k �s n�h�ny fajta, mint pl. a labrador, "mosolyg�nak" t�nhet, amikor kinyitja a sz�j�t �s megmutatja fogait. Ugyanakkor az agressz�v reakci�kn�l is h�trah�z�dnak az ajkak, hogy min�l t�bb fog l�that�v� v�ljon, �s mindezt morg�s k�s�ri.

A kutya �gy jelzi, hogy j�tszani akar, hogy felemeli els� l�b�t, vagy meghajol, k�zben pedig ugat. Ugyanezt jelzi, ha valamilyen j�t�kot ny�jt a kiszemelt partner fel�, vagy r�ugrik egy m�sik kuty�ra.

Hangok

Gyakorlatilag amint megsz�letnek, a k�lyk�k t�bb hangot adnak ki, az anya ezekb�l felismeri, mikor �hesek, el�gedettek vagy mikor vannak f�jdalmaik. Az els� ugat�st 3-6 hetes korukban hallhatjuk. A kutya az ugat�ssal sokf�le �rzelmet pr�b�l kifejezni, k�l�nb�z� helyzetekben k�l�nb�z� hangokat hallat. Ugat figyelmeztet�sk�nt, �dv�zl�sk�nt, j�t�k k�zben �s figyelemfelkelt�sk�nt.

A kutya fenyeget�sk�nt, f�lelemb�l, vagy saj�t v�delm�ben morog. Soha ne k�zeledj�nk egy morg� kuty�hoz, mert ez t�mad�st provok�lhat ki. A kuty�k moroghatnak j�t�k k�zben is, de ilyenkor testtart�sukb�l tiszt�n l�tszik, hogy nem t�mad� sz�nd�k�ak. N�h�ny kutya moroghat, amikor gazd�ja bec�zgeti, de ezt is mindig laza testtart�ssal, az agresszi� jele n�lk�l teszi.

A von�t�s egy messzi h�v�s, sokkal t�volabbr�l hallhat�, mint az ugat�s. A von�t� kutya �ltal�ban egyed�l van, �s valamilyen kapcsolatra v�gyik. A ny�sz�rg�s �s a nyafog�s al�rendelts�gben, �dv�zl�skor �s f�jdalom eset�n hallhat�, a csahol�s veres�g �s f�jdalom eset�n, a magas hang� csahol�s pedig izgalom eset�n.

Viselked�s etet�skor

A kuty�k term�szet�kn�l fogva ragadoz�k, b�r igen rugalmasak az �trendj�kben �s szabadon is gyakran esznek n�v�nyi t�pl�l�kokat. B�r a h�zi kedvencek m�shogy kapj�k eledel�ket, mint vad �seik, a t�pl�l�kv�laszt�s alapja azonos.

B�r n�h�ny kutya egy�ltal�n nem v�logat�s, n�h�ny fajta rossz ev�. A kuty�k ink�bb a h�sos eledeleket r�szes�tik el�nyben a gabona-alap� eledelekkel szemben. Szeretik a k�l�nb�z� �zeket, nagyon kedvelik az �des, s�s, vagy er�s �z� t�pl�l�kokat is. Az eledel szaga is nagyon fontos sz�mukra.

A legt�bb kutya boldogan eszi ugyanazt az eledelt minden nap. Ez term�szetes, hiszen a kiegyens�lyozott �trend minden sz�ks�ges t�panyagot biztos�t nekik. Ugyanakkor n�h�nyuk szereti a v�ltozatoss�got, ilyenkor �rdemes a szok�sos eledel m�s �zes�t�s� v�ltozat�t adni az �llatnak.

A legt�bb kifejlett kutya naponta egyszer eszik, de b�rmilyen rendszerhez alkalmazkodik, ugyanakkor sz�vesen veszi, ha naponta t�bb kisebb adagban kapja meg a napi mennyis�get. B�rhogy is etetj�k a kuty�t, figyelj�nk arra, hogy a teljes bevitt energiamennyis�g megfeleljen a sz�ks�gleteinek, �s minden sz�ks�ges t�panyagot tartalmazzon.

A legt�bb kutya hajlamos a sz�ks�gesn�l t�bbet enni, ha b�rmikor hozz�juthat t�pl�l�khoz. Eledel�ket v�dik, �s m�g domin�ns egyedeket is megt�madhatnak ilyenkor. A kuty�t m�r k�ly�kkor�t�l arra kell nevelni, hogy a gazd�ja k�r�s�re otthagyja az eledel�t. Ugyanakkor a gyerekeknek tudniuk kell, hogy ev�s k�zben nem tan�csos a kuty�t zavarniuk.

Szexu�lis viselked�s

A t�bbi �llathoz hasonl�an a kuty�k alap�szt�ne a fajfenntart�s. Ugyanakkor a szuk�k csak bizonyos id�szakokban p�rzanak, �ltal�ban �vente k�tszer. M�sfel�l a kan az �v b�rmelyik id�szak�ban k�pes p�rz�sra, �s ha lehet�s�ge van r�, nagy t�vols�gokat is megtesz, hogy t�zel� szuk�t tal�ljon.

A szuka �ltal�ban 3 h�tig t�zel, �s ilyenkor a kanok sz�m�ra nagyon vonz�v� v�lik. Ilyenkor a szuka viselked�se is megv�ltozhat, izgatottabb �s nyugtalanabb lehet, de �ltal�ban a t�zel�s m�sodik het�ig nem engedi mag�hoz a kanokat. Ugyanakkor a szuk�k k�l�nb�z�ek, �s n�ha a t�zel�s els� �s utols� napj�n is hajland�ak p�rz�sra. Ez�rt �gyelj�nk arra, hogy a t�zel�s teljes ideje alatt biztons�gban tartsuk a szuk�t.

N�h�ny szuka vemhess�g jel�t mutathatja a t�zel�s ut�n 1-2 h�nappal, akkor is, ha nem vemhes. A szuka tejet termelhet, �s egy�b jeleket is mutathat, ilyenkor keress�k fel az �llatorvost.

A fajfenntart�s �szt�ne �ltal ir�ny�tott viselked�s a gazd�kat zavarhatja, ilyenkor megfontoland� az ivartalan�t�s, amiben az �llatorvos tud seg�teni.