A kuty�r�l az emberre �tterjedõ betegs�gek �s �lõsk�dõk

Veszetts�g (rabies). A kutya betegs�gei k�z�l legveszedelmesebb a veszetts�g. A h�zi- (kutya, macska) �s a vadon �lõ �llatok (farkas, r�ka, borz) v�rus okozta fertõzõ betegs�ge, amellyel szemben valamennyi �llat �s az ember is fog�kony. A betegs�get a veszett �llatok mar�sa k�zvet�ti a sebbe ker�lõ v�rustartalm� ny�l r�v�n. A v�rus a sebbõl az idegek ment�n jut az agyvelõbe, ahol fõleg a motorikus sejtek protoplazm�j�ban sejtz�rv�nyokat, Negri-f�le testecsk�ket hoz l�tre. A betegs�g kezdetben fokozott reflex-ingerl�kenys�gben, k�sõbb b�nul�sban mutatkozik meg. Lappang�si ideje k�t h�ttõl t�bb h�napig is terjedhet. A kuty�kon a betegs�g kezdeti szakasz�ban szomorkod�s, az ember ker�l�se figyelhetõ meg. Ezt k�veti a fokozott ingerl�kenys�g, em�szthetetlen t�rgyak felv�tele, k�borl�s (v�ndorl�si k�nyszer), ugat�s n�lk�li t�mad�s �s mar�s, valamint az egyidejleg jelentkezõ b�nul�s miatt az ugat�s jelleg�nek a megv�ltoz�sa, ny�lfoly�s, nyel�si zavarok (v�ziszony), kancsals�g. A v�gsõ st�diumban az �llkapocs lel�g, a b�nult nyelv elõre esik �s az elhull�s 5-8 napon bel�l a l�gzõizmok b�nul�sa k�vetkezt�ben �ll be. Az esetek egy r�sz�ben az izgalmi t�netek hi�nyoznak, ez az �n. "csendes veszetts�g".

A veszetts�g megakad�lyozhat� az ebtart�s szab�lyoz�s�val, az ebek �vente ism�tlõdõ k�telezõ v�dõolt�s�val, valamint a r�k�k rendszeres irt�s�val. Az emberre a vesz�lyt legink�bb a k�bor ebek jelentik, mivel ezeket az �llatokat nem oltj�k rendszeresen a veszetts�g ellen. A veszetts�g az emberre a veszett �llat ny�l�val terjed, kb. 10-50 napos lappang�si idõ ut�n alakul ki. A k�rokoz� v�rus hat�s�ra fokoz�dik a k�zponti idegrendszer reflex-ingerl�kenys�ge, ennek k�vetkezt�ben a beteg rendk�v�l izgatott, a legkisebb f�ny- �s hanginger is s�lyos g�rcsrohamot v�lt ki. A nyel�s f�jdalmas �s fojtogat� g�rccsel j�r. S�lyos b�nul�sok kialakul�sa ut�n a l�gzõ- �s vazomotork�zpont b�nul�sa vezet a hal�lhoz. Fajlagos gy�gyszere nincs, de a veszett �llat harap�sa eset�n a megfelelõ sebell�t�s, passz�v immuniz�l�s 24 �r�n bel�l immunglobulinnal, valamint a k�rokoz�n�l r�videbb lappang�si idejûgy�ng�tett v�russal t�rt�nõ akt�v immuniz�l�s hat�sos.

Ritk�n a kutya forr�sa lehet a limfocit�s choriomeningitis v�rusos fertõz�s emberben t�rt�nõ kialakul�s�nak, amely influenza-szerût�neteket okoz, de a fertõz�snek a forr�sa sokkal ink�bb a h�zieg�r �s a h�rcs�g.

A szopornyica (Canine distemper) a nem vakcin�zott kuty�kn�l elõfordul� - gyakran elhull�st okoz� - v�rusos betegs�g emberre t�rt�nõ �tvitele �s a hum�n sclerosis multiplex kifejlõd�s�nek elõid�z�s�ben j�tszott szerepe m�g nem bizony�tott.

Az �llatr�l az emberre �tvihetõ betegs�gek zoonosis n�ven ismeretesek. Ezek k�z�l viszonylag kev�s azoknak a sz�ma, amelyeket a kuty�k terjesztenek, b�r n�melyik�k, fõleg a gyermekek fertõzõd�se szempontj�b�l k�l�n�s figyelmet �rdemel.

A bakt�riumok okozta betegs�gek is �tterjedhetnek kuty�r�l az emberre, k�l�n�sen a nem oltott, k�bor kuty�k harap�sa, vizelete vagy �r�l�ke r�v�n.

A Leptospira canicola bakt�rium (melynek fõ hordoz�ja a kutya) ritk�n okoz rendelleness�get az embern�l, de a Weil-betegs�get okoz� Leptospira icterohaemorrhagiae sokkal �ltal�nosabban fordul elõ. Ennek a bakt�riumnak a fõ hordoz�ja a patk�ny, ez�rt gyakorlatilag lehetetlen, hogy b�rmelyik orsz�g mentes legyen ettõl a fertõz�srõl. A kuty�kba ker�lve a leptospirosist okoz� bakt�rium az import�lt kuty�k r�v�n is elterjesztheti a fertõz�st egyik orsz�gb�l a m�sikba. A Leptospirosis icterohaemorrhagiae kellemetlen betegs�get okoz mind a kuty�n�l, mind az embern�l. A kutya harap�s�n k�v�l a fertõz�tt vizelet is �tviheti az organizmust. A Leptospira bakt�riumok hossz� ideig �letk�pesek maradnak a v�zben �s a bõr�n kereszt�l (k�l�n�sen a s�r�lt bõr�n �t) jutnak a szervezetbe �s fertõzhetik az embert �s a kuty�t is, ha fertõz�tt kutya vagy patk�ny vizeletet tartalmaz� t�ban vagy foly�ban f�rdenek. Mindk�t organizmus l�zat, �tv�gytalans�got, h�ny�st, hasmen�st, s�lyos esetben hasi f�jdalmakat okoz, sõt hal�llal is v�gzõdhet. A Leptospira icterohaemorrhagiae fertõz�skor gyakran s�rgas�g is kifejlõdik, pontszerûv�rz�sek jelentkeznek a szem k�r�l �s a sz�jban.

Hollandi�ban 1289 kutya vizsg�lata sor�n 92-n�l izol�lt�k a Leptospira icterohaemorrhagiae szerot�pust, m�g 30-n�l a Leptospira canicol�t. Az L. icterohaemorrhagiae fertõz�s legmagasabb volt m�g �retlen kuty�kn�l �gy a nõst�nyek, mint a kanok eset�ben. Legmagasabb fertõz�s elõfordul�st mutattak ki Hollandia nyugati r�sz�n az õrzõ �s vad�szkuty�kn�l. Csehorsz�gban 1984 tel�n a vizsg�lt katona-kuty�k 31%-a, ny�ron 49%-a leptospirosis pozit�v volt. G�r�gorsz�gi vizsg�latok szerint a l�tsz�lagosan eg�szs�ges kuty�k 51%-a (132-bõl 67) volt leptospirosis pozit�v. Z�gr�b �s k�rny�k�n v�gzett vizsg�latok szerint 30 kuty�b�l 22-n�l izol�lt�k a Leptospira icterohaemorrhagiaet. Angli�ban a vizsg�lt hat Leptospira canicola fertõz�tt kuty�val �rintkezõ embern�l �t esetben mutatt�k ki a fertõz�s �tvitel�t. N�metorsz�gban v�gzett k�s�rletek szerint a Leptospira canicola �s a Leptospira icterohaemorrhagiae fertõz�s mind a v�rrel, mind a vizelettel �tvihetõ az emberre.

A bruccellosist okoz� Brucella canis bakt�rium ritk�n fertõzheti az embert, azonban az okozott betegs�g az embern�l enyhe lefoly�s� (l�z, duzzadt nyirokcsom�k �s f�radts�g) �sszehasonl�tva a szarvasmarha vagy a juh �ltal kiv�ltott gyakrabban elõfordul� brucell�zissal.

A talajlak� szervezet, a Clostridium tetani sebeken kereszt�l ker�lhet be a kuty�ba �s a tetanus ellen nem oltott kuty�k harap�sa r�v�n az emberbe is. A tetanus nem gyakran fordul elõ a kuty�kn�l. A Clostridium tetani toxint termel. A toxin sz�tterjedve a testben izomg�rcs�t id�z elõ, amely nehez�ti a j�r�st, �ll�st, nyel�st, a szem mozgat�s�t �s ha nem kezelik, a l�gzõizmok b�nul�sa k�vetkezt�ben hal�lt eredm�nyez. Ez a megbeteged�s fõleg azokon a ter�leteken fordul elõ, ahol lovakat is tartanak �s a vakcin�val nem kezelt emberekn�l okoz probl�m�t a Clostridium tetanival fertõz�tt kuty�k harap�sa.

A tuberkul�zis (TB) �tterjedhet az emberre a kutya-ember kommunik�ci� r�v�n, nem gyakori a kuty�n�l fõleg azokban az orsz�gokban, ahol a betegs�g elõfordul�sa mind az embern�l, mind az �llatokn�l �ltal�ban alacsony. A Mycobacterium tuberculosis leggyakrabban bel�gz�s �tj�n, esetleg bõr�n vagy ny�lkah�rty�kon �t jut a szervezetbe. A behatol�s hely�n jellegzetes sz�vettani k�pet mutat� produkt�v folyamat (tuberkulum) alakul ki, amelyhez a nyirokutak �s a k�rny�ki nyirokcsom�k elv�ltoz�sa j�rul. A tuberkul�zis emberrõl a kuty�ra is �tterjedhet.

A Campylobacter �s a Salmonella bakt�riumcsoportok megtal�lhat�k a fertõz�tt kuty�k �r�l�k�ben. A fertõz�s egy�tt j�rhat hasmen�ssel, de izol�lt�k a bakt�riumokat nem hasmen�ses kuty�k �r�l�k�bõl is (bakt�rium hordoz�k). Mindk�t organizmus megbeteged�st okozhat az embern�l, ez�rt az ilyen �llatok k�zeg�szs�g�gyi kock�zatot jelentenek. A k�vetkezõ bakt�riumfajt�kat tal�lt�k a kuty�k �r�l�k�ben: Campylobacter jejuni, C. coli, C. upsaliensis, Salmonella typhimurium, S. enteritidis, S. livingstone, S. kottbus. K�zeg�szs�g�gyi szempontb�l azok a kuty�k jelentik a legnagyobb vesz�lyt, amelyek pl. tuberkul�zissal, salmonell�val vagy Campylobacterrel fertõz�ttek, de a betegs�g jelei nem l�that�k rajtuk, az �r�l�k�k azonban tartalmazza a fertõzõ bakt�riumokat, �gy hossz� idõn kereszt�l vesz�lyt jelenthetnek az emberre.

Olaszorsz�gi Bariban 1987-1989 k�z�tt 1021 kutya�r�l�ket vizsg�ltak meg: Yersinia enterocolitic�t 8,9%-ban, Campylobacter jejunit 8,7%-ban �s Salmonella typhimuriumot, ill. S. kottbust 5,7%-ban mutattak ki az �r�l�kekben.

A Francisella tularensis bakt�riumot, amely a tularaemia (Pasteurella tularensis-fertõz�s) okoz�ja, a bolh�k a v�rrrel �tvihetik az emberre.

A Clostridium perfringens (g�zgangr�na bakt�rium) b�ltoxaemi�t, valamint roncsolt sebekben elszaporodva p�ffed�ses gennyesed�st okoz mind a kuty�n�l, mind az embern�l. Az USA-ban biotechnol�giai m�dszereket dolgoztak ki a C. perfringens �ltal termelt toxinok meghat�roz�s�ra, �gy a bakt�rium kimutat�s�ra az �llat, illetve az ember b�lsar�nak vizsg�lat�val.

Escherichia coli elõfordulhat mind a hasmen�ses, mind a t�neteket nem mutat� kuty�k �r�l�k�ben. Az emberi szervezetbe jutva gyakran okoz b�lfertõz�st, h�gy- �s ivarszervi megbeteged�st.

A parazita gomb�k k�z� sorolt Micosporum canis a kutya elhalt bõr r�tegeiben, a szõrben �s n�ha a k�r�mben n�vekszik. A gombasp�r�k k�zvetlen vagy k�zvetett m�don �tvihetõk az emberre is. A kutya�pol�si eszk�z�k (f�s, kefe) is terjeszthetik a fertõz�st �s a k�rnyezetben (a kutya fekvõhely�n, p�r�z�n, nyak�rv�n) a sp�r�k t�bb mint egy �vig is �letk�pesek maradnak. A kutya gomb�s fertõzõd�se (M. canis) jellegzetes bõrbetegs�geket, gyullad�sos reakci�kat okoznak az embern�l, gyakran id�zhetnek elõ hajhull�st, kopaszod�st, ha a haj is fertõzõdik.

A kutya k�lsõ parazit�inak legnagyobb r�sze �tjuthat az emberre. K�t jelentõs (mikroszkopikus nagys�g�) atka, a r�hatka (Sarcoptes scabiei canis) a r�h�ss�g okoz�ja, k�zvetlen �rintkez�ssel terjed az �llatok, valamint az �llat �s az ember k�z�tt. A m�sik atka a szõratka (Cheyletiella yasguri); szabad szemmel l�that�. A Sarcoptes scabies canis n�h�ny napn�l tov�bb nem k�pest �letben maradni a gazdaszervezet n�lk�l. A r�hatka az �s�atk�k k�z� tartozik, nev�ket onnan kapt�k, hogy a megt�madott bõr�n meneteket v�gnak. A bõr�n megtelepedett atka t�pl�lkoz�s�val jellemzõ gyullad�sokat, elv�ltoz�sokat okoz. A k�rt�tel nemcsak mechanikai, hanem sokkal ink�bb toxikus. Az Egyes�lt Kir�lys�gban a r�hatk�val fertõz�tt kuty�k sz�m�t t�bb mint 40.000-re becs�lik. Az emberre �tker�lt r�hatka a ruh�n is k�pes �tr�gni mag�t, hogy el�rje a bõrt, fõleg azokat a ter�leteket t�madja meg (�l, mellkas, alkarok), amelyekkel a kutya viv�sekor vagy meg�lel�sekor a gazd�ja a kuty�val �rintkezik. A bõrreakci� az irrit�l� bõrki�t�stõl a s�lyos allergi�s reag�l�sig terjedhet. Mivel az ember nem term�szetes gazdaszervezete a r�hatk�nak, az atka csak n�h�ny �r�t tart�zkodik az ember bõr�n, de a kuty�val t�rt�nõ folyamatos �rintkez�s �lland� �jrafertõz�st eredm�nyez.

A Cheyletiella yasguri (szõratka) b�rmelyik �letkorban fertõzi a kuty�kat, a fiatal, r�vid szõrûkuty�kn�l a fertõz�s s�lyosabb lehet. K�zvetlen vagy k�zvetett �rintkez�ssel (pl. fertõz�tt �pol�si eszk�z�k) terjedhet �t a m�sik �llatra vagy az emberre. Az ember fertõzõd�se a kutya f�latk�val (Otodectes canis) nagyon ritka, de k�z�ltek adatokat arra vonatkoz�an, hogy a f�latka bõrki�t�seket okozott az ember t�rzs�n �s a l�bakon.

A bolh�k a kutya bõrbetegs�g�nek legjelentõsebb okoz�i. Sok orsz�gban (Anglia, Ausztr�lia �s az USA) a kuty�kon gyakrabban tal�lhat� a macskabolha (Ctenocephalides felis), mint a kutyabolha (Ctenocephalides canis). A kutyabolha elsõsorban �rorsz�gban fordul elõ, azonban az angol ag�r (Greyhound) eset�ben Angli�ban is megtal�lhat�. Gyakran a macska felelõs elsõsorban a lak�sban a bolha megjelen�s��rt. A bolh�k ezt k�vetõen �lland�an �tjutnak a kuty�ra �s az emberre. A kutya az emberi bolh�val (Pulex irritans) is fertõzõdhet. Londonban a kuty�k 20%-a bolh�val fertõz�tt. A bolha csak addig marad a kuty�n, m�g a v�r�t sz�vja, ez�rt a kutya k�rnyezet�ben nagy sz�mban tal�lhat�k bolh�k, ahol a nõst�ny bolh�k a pet�iket lerakj�k. Ez nemcsak a kutya fekvõhelye lehet (karossz�k, �gy, ahol a kutya alszik), hanem megtal�lhat� a padl�r�sek k�z�tt, a csemp�k, lin�leum r�sei k�z�tt, sõt a ruhanemk szeg�ly�ben is. A bolh�k bakt�riumokat, v�rusokat, belsõ parazit�kat terjeszthetnek. Ez�rt jelentõs�g�k igen nagy, mert az emberre �tjutva azon t�lmenõen, hogy viszketõ bõrki�t�seket id�znek elõ, �tvihetnek galandf�rgeket (pl. a Dipylidium caninum) az emberre, ha az ember bel�be jut a galandf�reggel fertõz�tt bolha, ott a galandf�reg kifejlõdik.

Kullancsf�l�k (Ixodidae). Valamennyi fajuk �lõsk�dõ, sok k�z�l�k a k�rkoz� v�gl�nyek k�ztigazd�jak�nt szerepel. Sz�r�skor ny�lukkal f�jdalommentes�tik gazd�jukat. A lerakott pet�bõl hatl�b� l�rva kel ki, ez vedl�ssel nimf�v�, majd �jabb vedl�ssel k�sz kullanccs� alakul. Aszerint, hogy az �talakul�shoz h�ny gazd�ra van sz�ks�g�k, megk�l�nb�ztethet�nk: egygazd�s, k�tgazd�s �s h�romgazd�s kullancsokat. V�rsz�v� �lõsk�dõk, de legt�bb fajuknak csak a nõst�nye sz�vja a v�rt, mert a peterak�shoz sok t�panyagra van sz�ks�ge. Oly erõsen tapadnak, hogy let�p�skor sz�v�k�juk leszakadhat �s a bõrben maradhat. H�romgazd�s kullancs az Ixodes ricinus, amely fõleg a szarvasmarh�kon �lõsk�dik, de a kuty�n, juhon �s az emberen is megtal�lja �letfelt�teleit. Az Ixodes ricinus pet�ibõl kikelt l�rva a gazda�llatra m�szik, telesz�vja mag�t v�rrel �s ut�na a f�ldre veti mag�t: a f�ld�n vedlik �s mint nimfa egy m�sik gazda�llatra vagy az emberre jut, ahol v�rt sz�v. Az ivar�rett pet�k egy �vig is �letk�pesek maradnak. A kullancsok nemcsak v�rsz�v�sukkal k�rosak, hanem s�lyos betegs�geket is terjesztenek, mint pl. az encephalitis (agyvelõgyullad�s) �s a tularaemia (Pasteurella tularensis-fertõz�s), a visszat�rõ l�z �s a v�rz�ses vesegyullad�s.

A belsõ parazit�k a kutya galandf�rgei �s fon�lf�rgei. Mindk�t csoport a kutya b�lsar�val a k�rnyezetbe jutva vagy a kutya szõr�re ker�lve komoly fertõz�si vesz�lyt jelent az ember sz�m�ra. A nematod�kat (fon�lf�rgeket) �ltal�ban ors�f�rgeknek nevezik, mivel keresztmetszet�k k�r alak�. A f�rgek k�z�l legnagyobb figyelmet �rdemel a Toxocara canis. Ennek fertõz�tt pet�ket tartalmaz� l�rv�ja a kutya �r�l�ke r�v�n, k�l�n�sen a kisebb immunit�ssal rendelkezõ gyermekekbe is bejuthat. Ennek sz�mos m�dja lehets�ges:

- A mikroszkopikus nagys�g� pet�k a k�lvil�gra ker�lve ragad�sak, �gy k�nnyen r�tapadhatnak a kutya szõr�re �s az ember kez�re.

- A fiatal gyermekek - k�l�n�sen a totyog� kisgyermekek - szok�sa sz�jukba venni m�g a talajjal szennyezett kez�ket �s egy�b t�rgyakat.

- A fertõzõ pet�k hossz� ideig �letk�pesek maradnak a talajon, ellen�ll�ak valamennyi fertõtlen�tõszerrel, a hossz� ideig tart� faggyal, sõt r�vid ideig a forr�sban l�võ v�zzel szemben is. Csak a beton kifut�kn�l haszn�latos kert�szeti l�ngsz�r�k puszt�tj�k el hat�konyan a pet�ket.

Az emberekben a l�rv�k kikelnek a pet�kbõl, kereszt�l hatolnak a b�lfalon �s sz�tterjednek a m�jban, ves�kben, agyban vagy a szemben. Ezekben a szervekben maradva nem fejlõdnek tov�bb �s k�rokoz�suk gyakran a m�j megnagyobbod�s�hoz, vaks�ghoz vagy g�rcsrohamhoz vezethet. A l�rv�k migr�ci�ja �s behatol�sa okozta zsigeri l�rva-migr�ci�nak nevezett betegs�g a gyermekeket fõleg m�sf�l �s h�rom�ves kor k�z�tt �rinti. Nem tekinthetõ �ltal�nosan elterjedt betegs�gnek, b�r bizonyos, hogy t�bb gyermek fertõz�tt, mint amennyin�l megmutatkozik a fertõz�tts�g jele. A fertõz�s megl�võ betegs�geket is fellobbanthat, ilyenek az asztma �s a b�nul�sos gyermekparal�zis.

Angli�ban a Toxocara okozta szemk�rosod�s ezer emberbõl egyn�l fordul elõ �vente. Szingapurban 16 homokoz�b�l vett 160 homokmint�n�l 8 (5%) volt kimutathat� a Toxocara fertõz�s. N�metorsz�gban v�gzett vizsg�latok szerint a 160 k�l�nb�zõ homokoz�kb�l vett 480 homokminta fertõz�tt volt Toxocara canissal, Toxascaris leoninevel �s T. mystaxal. M�nchenben 554 kutya�r�l�k mint�ban 6,7%-ban Toxocara canis, 3,3%-ban Toxascaris leonina, 1%-ban Trichuris vulpis, 3%-ban horgasfejûf�reg �s 3,3%-ban galandf�reg volt kimutathat�. A Frankfurt/M-ben v�gzett vizsg�latok hasonl� eredm�nyre vezettek. USA Illinois �llam�ban 194 kuty�t vizsg�ltak meg k�zvetett haemagglutin�ci�s m�dszerrel a toxoplazma antitest kimutat�s�ra, az elõfordul�s m�rt�ke t�bb mint 13,4% volt. Vizsg�lt�k a Toxoplasma gondii antitestek elõfordul�s�t az ivarral kapcsolatban. A magasabb titerszint gyakoribb volt az idõsebb �s a nõivar� kuty�k sz�rum�ban, mint a kanokn�l. A Sierra Leonei Freetownban 1979 �s 1980 k�z�tt 2938 vizsg�lt kuty�n�l 236 esetben Toxocara canist �s 232-n�l Toxascaris leonin�t mutattak ki. Hannoverben k�bor kuty�kat vizsg�ltak, a vizsg�latban r�sztvevõ 171 kutya fele cs�kkenõ sorrendben a k�vetkezõ belsõ parazit�kkal volt fertõz�tt: Giardia, Toxocara, Toxascaris, Cystoisospora, Trichuris. Irakban a vizsg�latok szerint 20 k�bor kutya �r�l�k�ben 8-n�l Toxocara canist, 12-n�l Taenia spp.-t, 10-n�l Dipylidium caninumot, 5-n�l Echinococcus granulosust, 3-n�l Dirofilaria immitist mutattak ki.

Jap�nban a Hyogo Prefekt�ra k�zt�ri parkjai homokoz�iban 13 homokoz� fertõz�tt volt Toxocara pet�kkel �s kutya�r�l�kkel. Tenerife sziget�n 1982-1983 k�z�tt vizsg�lt 314 kuty�b�l 16,2% Toxocara canissal, 12,4% Toxascaris leoninaval volt fertõz�tt.

A Toxocara canis l�rv�k a szuk�ban nem mindig alakulnak �t kifejlett f�regg�, hanem alv� �llapotban a testsz�vetekben maradnak. Amikor a szuka vemhes lesz, ezek a l�rv�k �jra aktiv�l�dnak, majd a v�r�rammal a placent�ba �s a magzatba jutnak, �s a magzat m�j�ba �s t�dej�be helyezkednek el. A magzat megsz�let�se ut�n a k�ly�kkutya bel�be v�ndorolnak �s itt fejlõdnek ki f�regg�. Ez a velesz�letett fertõz�s egy p�ld�ja, a k�ly�kkuty�k egy r�sze m�r sz�let�skor fertõz�tt az ors�f�reg l�rv�kkal. Vagy m�s esetekben a szuk�ban a vemhess�g alatt �jra aktiv�l�dott l�rv�k ell�s ut�n az anyatejbe jutnak �s �gy az �jsz�l�tt k�lyk�ket fertõzik. Mivel ezek az alv� l�rv�k nem a b�lben tart�zkodnak, a hagyom�nyos gy�gyszerekkel nem t�vol�that�k el. A Toxocara canis fertõz�s zajos l�gz�st �s k�h�g�st eredm�nyez, k�l�n�sen a szop�s k�lyk�kn�l k�thetes �letkor alatt. Az idõsebb k�lyk�k, h�romhetes korig h�ny�ssal k�s�rt �lland� hasmen�sben szenvednek. A fertõz�tt k�lyk�k kifejlett f�rgeket h�nyhatnak ki �s n�veked�s�k lelassul. London k�lv�ros�ban a k�ly�kkuty�k 30%-a fertõz�tt Toxocara canissal, m�s helyen a fertõz�s a 70%-ot is el�rheti. Kifejlett kuty�kn�l a f�regfertõz�s klinikai jelei gyakorlatilag nem jelennek meg.

A Dirofilaris immitis nematoda fõleg a melegebb vid�keken (az USA keleti- k�z�psõ r�sze, Ausztr�lia �s D�l-Eur�pa) fertõzi a kuty�kat. A Dirofilaris immitis mikroszkopikus nagys�g� l�rv�i a kuty�r�l moszkit�cs�p�ssel �tvihetõk az emberre �s kifejlett f�regg� alakulnak a sz�vben �s a t�dõben. A kuty�kban a sz�vben �s a t�dõ art�ri�ban kifejlõd�tt f�rgek k�rt�tele s�lyos lehet, neh�zl�gz�st, m�j- �s veserendelleness�geket, sõt hirtelen elhull�st eredm�nyezhet. Az embern�l a t�dõbe ker�lõ D. immitis rendszerint t�netmentes t�dõ dirofilariasist id�z elõ.

Az Uncicaria stenocephala �s az Ancylostoma spp. horgasfejûf�regfertõz�s �ltal�nosan elõfordul a kuty�kn�l, kev�sb� gyakoribb a lak�sban, mint a kutya�lakban tartott �llatokn�l. L�rv�ik a b�lbe ker�lve fejlõdnek kifejlett f�rgekk�. A l�rv�k a bõr�n kereszt�l hatolva is bejuthatnak a testbe, s�lyos bõrgyullad�st, bõrki�t�st okozva. A D�l-Amerik�ban �s Ausztr�li�ban nagyon elterjedt Ancylostoma, mivel v�rsz�v�, nagy sz�m� fertõz�sekor v�rszeg�nys�get �s gyenges�get okoz, sõt az �llat elhull�s�hoz is vezethet. Az Uncinaria horgasfejûf�reg nem v�rsz�v�, de hasmen�s �s/vagy gyenge n�veked�s okoz�ja lehet. A vemhes szuk�k Ancylostoma l�rv�i m�g sz�let�s elõtt fertõzhetik a magzatot, felhalmoz�dnak a tejmirigyekben �s szop�skor fertõzik a k�lyk�ket.

A parazita Linguatula serrata n�pies nev�n nyelv-f�reg, a kutya orr�reg�be jutva orrfoly�st, t�ssz�g�st �s l�gz�si neh�zs�get eredm�nyez. A parazita seb�szetileg t�vol�that� el. Ritk�n az embert is megfertõzheti.

A belsõ parazit�khoz tartoznak a galandf�rgek: Hossz�, lapos szalaghoz hasonl� f�rgek, horgokkal �s sz�v�k�kkal tapadnak a b�lhez. Nagy r�sz�k em�szt�si zavarokat, v�gb�l irrit�ci�kat �s s�lyvesztes�get id�z elõ. A galandf�rgek h�mnõsek, szelv�nyekre osztott f�rgek, folyamatosan n�vekszenek. A fejtõl legt�volabb a f�reg v�g�n l�võ leg�regebb szelv�nyek pet�ket tartalmaznak, ezek egy vagy t�bb alkalommal lev�lnak kettes�vel. A pet�ket, hogy �letciklusukat be tudj�k fejezni, miut�n a kutya v�gbel�n �t az �r�l�kkel t�voztak, be kell juttatni a megfelelõ gazda�llatba vagy az emberbe. A gazda�llatba vagy az emberbe �ltal�ban a sz�jon �t ker�lnek be a pet�k.

A Diplylidium caninum, a leg�ltal�nosabban elõfordul� galandf�reg a kuty�k egyharmad�ban megtal�lhat� [az angol ag�r (Greyhound) eset�ben a fertõz�tts�g 75%-os is lehet]. A k�ztes gazda lehet a bolha vagy a tet. Nagyon ritk�n elõfordul, hogy az a gyermek, aki lenyeli a Dipylidium caninum k�zb�lsõ st�dium� alakj�val fertõz�tt bolh�t, maga is fertõz�tt� v�lik. A Dipylidium caninum 30-70 cm hossz�s�g�, jellegzetes uborkamag alak�, �zekbõl �ll� galandf�reg. Scolex�n n�gy sz�v�ka van. Az utols� pet�kkel telt �zek v�r�ses sz�nek. Az ember is k�nnyen fertõzõdhet vel�k. Az �llat fekvõhely�n a b�lcsõbõl kiker�lõ petetokokat a bolhal�rv�k veszik fel. A metamorf�zis sor�n a bolhal�rv�k bolh�kk� alakul�s�val az onkoszf�r�s n�veked�se megindul, belõl�k alakul ki a kriptociszt�nak nevezett galandf�reg l�rva. A kutya szõrzet�n, nyelv�n sz�tharapott galandf�reg l�rv�t tartalmaz� bolh�k lehetnek, melyek a kez�nkre tapadhatnak, ha az ilyen kuty�kat simogatjuk vagy ha a kutya a kez�nket nyalogatja. Innen a l�rv�k k�nnyen beker�lhetnek az ember m�j�ba, majd a b�lcsatorn�j�ba.

Echinococcus granulosus (riv�kaf�reg). A kuty�k h�rom�zûgalandf�rge 3-5 mm hossz�. Az Echinococcus granulosus pet�kbõl, ha azok valamilyen k�ztigazd�ba - pl. az ember - ker�lnek, az em�sztõnedvek hat�s�ra kiszabadult onkoszf�r�k v�ndorolni kezdenek. A port�lis rendszern�l a m�jba jutnak. Egyr�sz�k itt megtelepszik, m�sik r�sz�k pedig a sz�ven kereszt�l a t�dõbe v�ndorol. A t�dõben egyr�sz�k ism�t elakad. marad�k r�sz�k azonban a nagyv�rk�rbe jut, k�l�nb�zõ szervekhez sodr�dnak, ahol megtelepednek. Kifejlõd�s�k nincs valamelyik szervhez k�tve. A k�ztigazda b�rmelyik szerv�ben megtal�lj�k fejlõd�s�k felt�teleit. K�rt�tel�k s�lyoss�ga att�l f�gg, milyen szervben telepszenek meg. Az �llatok m�j�ban, t�dej�ben megtelepedett �s �kl�mnyi h�lyagokk� fejlõd�tt echinococcus l�rv�k klinikai t�neteket mutat� megbeteged�seket nem okoznak, de a sert�s, l� vagy k�rõdzõkbe ker�lve m�gis nagy k�rt jelentenek, mert az ilyen m�jat, t�dõt, mint fogyaszt�sra alkalmatlant, a v�g�h�di h�svizsg�lat elkobozza. A sz�vben megtelepedett enchinococcusok sz�vreped�st �s hirtelen elv�rz�st okozhatnak; a csontokban (csigoly�kban stb.) megtelepedett h�lyagok sorvaszt� hat�sa miatt a csontok t�r�kenyebbek, aminek nagyobb ig�nybev�teln�l rendszerint csontt�r�s a k�vetkezm�nye.

Az Echinococcus l�rv�ja az emberben mint k�ztigazd�ban is megtelepedhet, �s igen komoly k�vetkezm�nyekkel j�r� megbeteged�st okozhat. A kutya b�lsar�val �r�lõ Echinococcus-�zek, pet�k ugyanis a v�gb�lny�l�s k�rny�ki szõrzetre tapadhatnak, ezeket a kutya onnan lenyalhatja �s bolh�szkod�s k�zben k�l�nb�zõ testt�jak szõrzet�re tapaszthatja. innen, esetleg a kutya nyelv�rõl, a pet�k k�nnyen r�ker�lhetnek az ember kez�re, sõt a higi�niai k�vetelm�nyek elmulaszt�sa miatt, sz�jon �t k�nnyen az ember b�lcsatorn�j�ba is eljuthatnak. Az em�sztõnedvek hat�s�ra megny�lt peteburokb�l az onkoszf�r�k kiszabadulnak �s elkezdik v�ndorl�sukat. A m�jba jutva rendszerint meg is telepszenek, s rosszindulat�, igen komoly k�vetkezm�nyekkel j�r� m�jmegbeteged�st okoznak. Az echinococcus t�mlõ jelenl�t�t r�ntgennel is meg tudj�k �llap�tani. Erre val� tekintettel, fõleg ahol gyermekek vannak, a kuty�k Echinococcus fertõz�tts�g�nek meg�llap�t�s�ra fokozott figyelmet kell ford�tani. A fertõz�s Magyarorsz�gon meglehetõsen gyakran elõfordul, de nem mentes a fertõz�stõl Anglia, Franciaorsz�g, USA, Kenya, N�metorsz�g, Hollandia, Pakiszt�n, Spanyolorsz�g, a volt USSR, Jap�n, Nig�ria, Izland, Sv�jc, Irak, �rorsz�g, G�r�gorsz�g, Norv�gia stb.

Az Exhinococcus (riv�kaf�reg) okozta ciszt�k jelenleg emberekn�l csak seb�szetileg kezelhetõk, a fertõz�s hal�los kimenetelûis lehet.

Ritk�n fertõzõdhet az ember a kutya egy�b galandf�rgeivel mint a Taenia fajok, Spirometra, Diphyllobothrium.

Taenia multiceps (Kergef�reg). A kuty�ban �lõsk�dõ kergef�reg fejlõd�si alakja a h�lyagf�reg, fõleg a juhok kerges�g�t id�zi elõ. A kuty�ban �lõ, 30-40 cm hossz� galandf�reg lev�l� �zei, a benn�k l�võ sok pet�vel, a kuty�k �r�l�k�vel ker�lnek a takarm�nyba vagy az iv�v�zbe. A legel�szõ juh felveszi ezeket, gyomr�ban a pet�kbõl hathorgas onkoszf�r�k kelnek ki. Ezek �tf�rj�k a b�l fal�t, egyesek a v�r�rammal az agyvelõbe jutnak, ahol h�lyagf�reg lesz belõl�k, nagys�guk mogyor� vagy di� nagys�g� is lehet, feh�r sz�nûfolyad�kot �s scolexeket (galandf�reg-fejek) tartalmaz. A koponya�regben a l�gy agyvelõburok v�rerei ment�n az agyvelõk�regbe, esetleg a vel��llom�nyba hatolnak, mik�zben az agyvelõben meneteket f�rnak �s ez�ltal gyullad�st okoznak. N�veked�s�kkel a koponya�regbeli nyom�st is erõsen n�velik, s ez okozza a tulajdonk�ppeni kerges�get. A fertõz�s ut�n 1-2 h�ttel heveny agyvelõgyullad�s figyelhetõ meg, izgalmi vagy tompults�gi t�netekkel. A h�lyagf�reg n�veked�s�vel t�bb h�nap m�lva alakul ki a jellegzetes kerges�g (tompults�g, k�nyszermozg�s, k�rbenj�r�s, zavart �ntudat stb.). Az embern�l az esetleges fertõz�s hasonl� t�neteket eredm�nyez.

A Spirometra erinacei (fõleg Ausztr�li�ban �s �szak-Amerik�ban fordul elõ) a kuty�n�l nem okoz komoly probl�m�t, de az embern�l f�jdalmas bõr alatti duzzanatot id�zhet elõ (sparganosis), ugyanilyen elv�ltoz�st id�zhetnek elõ az emberekn�l a Taenia l�rv�kkal t�rt�nõ fertõzõd�s.

Trichuris vulpis (ors�giliszta). A kutya vakbel�ben tart�zkodik �s rendszerint nem okoz t�neteket, n�h�ny kuty�n�l idõszakosan hasmen�s jelentkezhet. Az ors�giliszta termelte pet�k az �r�l�kkel ker�lnek ki. Ha az ilyen pet�ket megeszi a kutya vagy bejutnak az emberbe, l�rv�kk�, majd ors�giliszt�v� fejlõdnek a vakb�lben. Az angol ag�r (Greyhound) kutyafajta egyharmad�t Trichuris vulpis fertõz�ttnek tal�lt�k.