Kor�bbi kutat�sok m�r kimutatt�k, hogy a hobbi�llatok jelenl�tekor a kutat�sban r�sztvev� szem�lyek kev�sb� hevesen reag�lnak a stressz-hat�sokra. Egy �j tanulm�ny azt vizsg�lta, hogy a hobbi�llatok jelenl�te milyen hat�ssal van olyan szem�lyek v�rnyom�s�ra �s sz�vver�s�re, akik s�lyos agyk�rosod�sban szenved� h�zast�rsukat �polj�k. Hordozhat� v�rnyom�sm�r� seg�ts�g�vel lehet�s�g ny�lt a kutat�s sor�n arra, hogy a laborat�riumon k�v�l, term�szetes napi stressz-helyzetekben vizsg�lj�k a v�rnyom�st �s a sz�vver�st.

A kutat�s menete

A kutat�sban 60 �nk�nt jelentkez� (30-30 f�rfi �s n�, a n�k �tlag�letkora 55 �v, a f�rfiak� 50 �v volt) vett r�szt, akik magas v�rnyom�sukra gy�gyszert szedtek. A r�sztvev�k egyik csoportja a k�s�rleti csoportba, a m�sik 30 f� pedig a kontroll csoportba ker�lt.
A kutat�s kezdetekor a r�sztvev�k v�rnyom�s�t 48 �r�n kereszt�l m�rt�k, �k pedig ez id� alatt r�szletesen le�rt�k, hogy mikor mit csin�ltak. Az els� 24 �r�ban egy �r�n �t a r�sztvev�k term�szetes stressz-helyzetbe ker�ltek (egy�tt voltak agyk�rosod�sban szenved� h�zast�rsukkal), majd a m�sodik napon mesters�ges stressz-helyzetet hoztak l�tre (el�ad�st kellett tartaniuk h�zast�rsuk �pol�s�r�l, illetve k�t percre jeges v�zbe tett�k a kez�ket). A kapott eredm�nyeket a tov�bbi elemz�sekhez haszn�lt�k fel.
A tanulm�ny els� szakasz�t k�vet�en a k�s�rleti csoport tagjai kuty�t fogadtak magukhoz. Hat h�nap m�lva mindk�t csoportban �jra v�grehajtott�k az els� 48 �r�ban v�gzett vizsg�latokat, majd a kontrollcsoport tagjai is kuty�t vettek magukhoz. A k�s�rlet v�g�n, a 12. h�napban ism�t sor ker�lt a vizsg�latok megism�tl�s�re.

Eredm�nyek

A kutat�s kezdet�n nem volt kimutathat� k�l�nbs�g a k�s�rleti- �s a kontroll csoport tagjainak v�rnyom�sa �s sz�vver�se k�z�tt, sem a term�szetes, sem pedig a mesters�ges stressz-helyzetben. Megfigyelhet� volt azonban, hogy b�r a besz�d �s a jeges v�z miatti stressz jelent�sen megn�velte a v�rnyom�st �s meggyors�totta a sz�vver�st, az �rt�kek m�g nagyobb m�rt�k� n�veked�se volt jellemz� a term�szetes stressz-helyzetben, a h�zast�rssal val� kommunik�ci� sor�n.
A hatodik h�napban sorra ker�l� m�r�sek alkalm�val meg�llap�that� volt, hogy a k�s�rleti csoport kuty�t magukhoz vev� tagjain�l a term�szetes �s mesters�ges stressz-helyzetben is kisebb m�rt�kben n�tt a v�rnyom�s �s kev�sb� lett szapora a sz�vver�s, mint a kontroll csoport tagjai eset�ben.
A 12. h�napban megism�telt vizsg�latokn�l (amikor m�r mindk�t csoport tagjai rendelkeztek kuty�val) ism�t nem volt jelent�s elt�r�s a k�t csoport eredm�nyei k�z�tt, a kontroll csoport teh�t "felz�rk�zott" a k�s�rleti csoporthoz, �s hasonl� javul�st tapasztaltak az � eset�kben is.
A kutat�s v�g�re mindk�t csoport v�rnyom�s- �s sz�vver�s-�rt�kei sokkal jobbak voltak a stressz-helyzetekben, mint az els� vizsg�latok sor�n. A kutat�s ugyancsak kimutatta, hogy a s�lyos agyk�rosod�sban szenved� h�zast�rs �pol�sa komolyabb stressz-hat�st jelent, �s ez�ltal magasabb v�rnyom�ssal �s szapor�bb sz�vver�ssel j�r, mint a laborat�riumi, mesters�gesen el�id�zett stressz-helyzetek. A kutat�s legfontosabb eredm�nye pedig, hogy kimutathat�v� v�lt, hogy a hobbi�llatok jelenl�te jelent�sen cs�kkenti a stresszre adott reakci�kat a mindennapi stressz-helyzetekben. Az eredm�nyek t�kr�ben elmondhat�, hogy a kutyatart�s nagyon j� hat�ssal van azon magas v�rnyom�sos szem�lyekre, akik rendszeres stressz-helyzetnek vannak kit�ve.