A k�zelm�lt m�diatud�s�t�saib�l m�r ismerhetj�k a t�rs�llatok emberekre gyakorolt pozit�v hat�sait: a mag�ny, a depresszi�, a rosszkedv �s a stressz enyh�t�s�t, a magas v�rnyom�s �s a koleszterin szint cs�kkent�s�t, illetve a tanul�shoz, a mozg�shoz, a t�rsas �rintkez�shez val� kedv n�vel�s�t. Vil�gszerte egyre t�bb tud�s kutatja azt, mi�rt �s hogyan fejtik ki kedvenceink ezeket a hat�sokat, sz�p eredm�nyeket �rve el. Vannak azonban olyan emberek, akik allergi�juk, �letkoruk, vagy legyeng�lt immunrendszer�k miatt nem tarthatnak h�zi�llatot.

N�h�ny �vvel ezel�tt, kar�csony k�rny�k�n, az egyik legnagyobb Jap�n sz�rakoztat�-elektronikai cikkeket gy�rt� c�g piacra dobott egy robot kuty�t, amely ugyan nem sz�r�s �s puha, de viselked�s�ben nagyon hasonl�t egy val�di kuty�ra. Fut, ugat, alszik, megtanulja felismerni a szavakat, a gazd�j�t, s�t m�g labd�zni is megtan�that�. Legf�bb el�nye az �l� kuty�val szemben, hogy nem kell s�t�ltatni, etetni, �s ki lehet kapcsolni, ha az ember elutazik vagy nem �r r� vele foglalkozni. Ezen k�v�l nem hordozhat semmilyen szennyez�d�st, port, allergi�t kiv�lt� anyagot.

Az ember-�llat kapcsolatokat vizsg�l� tud�sokban felmer�lt a k�rd�s: vajon helyettes�theti-e az elemes eb �l� t�rs�t a j�t�kony hat�sok el�r�se �rdek�ben? A 2004-es �v folyam�n t�bb erre ir�nyul� k�s�rlet eredm�nye is napvil�got l�tott az Egyes�lt �llamokban. A k�l�nb�z� korcsoportokon v�gzett vizsg�latok eredm�nyei igen kecsegtet�ek.

7-9 �ves gyerekek seg�ts�g�vel azt vizsg�lt�k, vajon hogyan l�tj�k az �l� �s robot kutya k�z�tti k�l�nbs�geket. 11 h�ten kereszt�l, hetente r�vid foglalkoz�sokat szerveztek, amelyek sor�n a gyerekek j�tszhattak a robottal, �s egy bar�ts�gos val�di kuty�val. Ezut�n arr�l besz�lgettek a tan�rukkal, hogy vajon a k�t kutya meg tud-e betegedni, tud-e enni, lehetnek-e kicsinyei, vagy �rez-e szomor�s�got, vagy szabad-e meg�tni ha rosszat tett. Arra is k�v�ncsiak voltak, hogy a gyerekek szerint cs�nya dolog-e elaj�nd�kozni �ket, ha megunja �ket az ember. A biol�giai jelleg� k�rd�sek kiv�tel�vel nem t�l nagy elt�r�s volt a k�t kuty�hoz val� hozz��ll�s szempontj�b�l. Az enn�l fiatalabb, �vod�skor� gyerekek sokkal nagyobb bizalommal k�zel�tett�k meg a robotot, �s sokkal t�bbet nevettek rajta, igaz, b�r sz�vesebben simogatt�k az igazi kutyust. Teh�t ebben a k�s�rletben azt bizony�tott�k, hogy a robot kutya sok szempontb�l helyettes�theti az �l�t.

Az id�sebb koroszt�ly, akikr�l azt gondoln�nk, hogy kev�sb� lelkesednek a modern technika v�vm�nyai ir�nt, meglep�en lelkesen fogadta be a kis vend�get az otthon�ba. Egy m�sik vizsg�latban, 65 �s 70 �v k�z�tti egyed�l �l� nyugd�jasoknak adtak 6 h�t kipr�b�l�sra robot kuty�kat, majd az �ltaluk vezetett napl�k �s egy�ni besz�mol�ik seg�ts�g�vel �rt�kelt�k a kapcsolat alakul�s�t, a tev�kenys�geiket, �rz�seiket. A legt�bb r�sztvev� h�zi kedvenck�nt, bar�tk�nt kezelte a robotot. �l� kuty�hoz hasonl� tulajdons�gokkal ruh�zt�k fel: viccesnek, kedvesnek tal�lt�k, �s hat�rozottan arr�l sz�moltak be, hogy a vele val� j�t�k, foglalatoskod�s enyh�tette mag�nyukat, rosszkedv�ket.

K�miai szempontb�l az �l� kuty�val val� j�t�k sokkal v�ltoz�st okoz az emberi szervezetben: a boldogs�g �rzet��rt felel�s oxitocint �s szerotonint, valamint a gondoskod� magatart�st el�seg�t� prolactin szintj�t is n�veli, azonban a stressz �rzet�t cs�kkent� cortisol mennyis�g�t cs�kkenti. Az erre ir�nyul� vizsg�latok is azt mutatt�k ki, hogy b�r a boldogs�g �s gondoskod�s-hormon szinteket az igazi kutya nagyobb m�rt�kben befoly�solja, a robot is elmozdul�st id�z el�, �s ami meglep�: a stressz-szintet a robot sokkal jobban cs�kkenti.