Beh�v�s

Mindk�t feladat alapj�t k�pezi a tov�bbi eredm�nyes munk�nak. Am�g a v�grehajt�s bizonytalan, nem lehet megb�zhat� a meghat�rozott ir�nyba k�ld�s vagy az apport, a vad behoz�sa sem. Az el�rek�ld�s jelent�s�ge abban rejlik, hogy a gyakorlati vad�szaton sz�mtalan esetben el�fordul, amikor a kutya nem l�tja a lees� vadat. Ekkor a vad lees�s�nek ir�ny�ba kell tudni k�ldeni, �gy nem csup�n a vad�szkutya l�gszimatos hajlam�ra t�maszkodunk. Ez jav�thatja az eredm�nyess�get, �s gyors�tja a munk�t. A feladat l�nyege a parancs (karjel, hangjel) kiad�s�t k�vet�en marad�ktalan �s azonnali v�grehajt�sa. A parancs: "El�re!", "Tov�bb el�re!", "Tov�bb!", karjel: a k�v�nt ir�nyba mutat�s.

A v�grehajt�sn�l mindig k�vetelj�k meg, hogy a k�v�nt ir�nyt r�vid �ton �rje el a kutya. Nem engedhet� meg az egyenest�l val� jelent�sebb elt�r�s. A tan�t�skor cs�kkents�k minim�lisra a zavar� k�r�lm�nyeket (ingerszeg�ny k�rnyezet).A beh�v�s l�nyege a felt�tel n�lk�li v�grehajt�s, a k�r�lm�nyekt�l f�ggetlen�l.

A parancs: "Hozz�m!", "Ide hozz�m!", "Gyere ide!" Karjel: mindk�t kar v�zszintesen felemelve, majd a kar leenged�sekor mindk�t k�zzel a combra �t�s oldalt. V�grehajt�skor meg kell k�vetelni, hogy a kutya a legr�videbb �ton �s v�gt�ban menjen a vezet�j�hez. Ellenkez� esetben sok rossz szok�st vehet fel, ami term�szetesen nem k�v�natos. L�nyeges, hogy mindig legy�nk k�vetkezetesek �s t�relmesek!

1. A beh�v�s karjele: norm�l testtart�sban �llva, mindk�t karunk felemel�se v�zszintes helyzetbe, majd s�p- vagy hangjellel kombin�lva, a kart leeresztj�k a combhoz. A s�pjel kialak�t�sa teljesen egy�ni, javasolt egy hossz� s�phang. A hangjel a bevezet�ben felsorolt parancsok k�z�l b�rmelyik lehet; l�nyeges, hogy mindig azonos jelet haszn�ljunk.

2. A beh�v�s gyakorl�s�n�l az els� l�p�sben �ltess�k le kuty�nkat, �s adjunk helyben marad�si parancsot. Ezt k�vet�en n�h�ny l�p�sre elt�volodva, majd egyre messzebb menve adjuk ki a beh�v�si parancsot, a kar- �s hangjel kombin�ci�j�val. �gyelj�nk arra, hogy a kutya figyelem�sszpontos�t�sa t�k�letes legyen! Ennek hi�ny�ban a feladat v�grehajt�sa nem lesz t�k�letes.

3. A beh�v�sn�l nem lehet�nk eln�z�ek. Legy�nk mindig figyelemmel arra, hogy a kutya v�gt�ban, a legr�videbb �ton j�jj�n vezet�j�hez. Amennyiben ezt nem k�vetelj�k meg, lehet�s�get adunk a rossz szok�sok felv�tel�re, kialakul�s�ra. Ebb�l alakulhat ki, hogy behoz�s k�zben az apporttal az eb j�tszik, leteszi, elhagyja azt, net�n r�gja a vadat, kikezdi, �s s�lyosabb esetekben el�ssa. Ezek a hib�k nagyon nehezen korrig�lhat�k, ez�rt a megel�z�s�kre kell t�rekedni.

4. Az el�rek�ld�s alapja, hogy a kutya akarjon egy�ttm�k�dni vezet�j�vel. Az "El�re!" parancs kiad�s�t megel�z�en, �lland�an figyelj�k kuty�nk tekintet�t. Igyekezz�nk a k�v�nt ir�nyba ford�tani a fej�t, k�zben mutassuk jobb kez�nkkel a k�ld�s ir�ny�t! Az "El�re!" parancsot csak akkor adjuk ki, ha meggy�z�dt�nk, hogy kuty�nk koncentr�ci�ja t�k�letes, �s csak a feladatra �sszpontos�t!

5. A sz�beli paranccsal egy�tt, jobb kez�nkkel energikusan el�re, a k�v�nt ir�nyba mutatunk, bal k�zzel pedig a nyak�rvn�l fogva el�relend�tj�k kuty�nkat, mintha mi is vele tartan�nk.

Az el�rek�ld�s tan�t�s�n�l seg�det is alkalmazhatunk. Feladata, hogy a kuty�t�l k�l�nb�z� t�vols�gokra kihelyez egy-egy apportt�rgyat �gy, hogy a kutya l�ssa a teljes folyamatot. Az el�reind�t�s akkor t�rt�nik, amikor a seg�d visszat�r a kiindul�si pontra, vagyis a vezet� mell�. Ezt k�vet�en a feladat v�grehajt�sa az el�z�ekben le�rtak szerint t�rt�nik. K�v�natos, hogy a kutya azonnal a mutatott ir�nyba menjen, m�gpedig v�gt�ban. Term�szetesen erre eleinte nincs semmi garancia.

A m�sik m�dszer, amikor kezdett�l fogva prec�z v�grehajt�st k�v�nunk a kuty�t�l, �s nem engedj�k a t�ved�s lehet�s�g�t sem. Ezt �gy �rhetj�k el, hogy kb. 50-100 m hossz� huzalt fesz�t�nk ki k�zvetlen�l a talaj f�l�tt, amelyre fut�karik�t �s kb. 1-1,5 m�teres vezet�ket csatlakoztatunk, karabinerrel a v�g�n. A gyakorl�st megel�z�en kuty�nkat r�tessz�k a vezet�kre, �s helyben marad�si parancsot adunk. Ezut�n az apportt�rgyat a kutya vezet�je viszi el, �s a huzal ment�n b�rhol meg�llva, a f�ldre t�tel�t megel�z�en, l�tv�nyosan felmutatja a kuty�nak, �s visszat�r hozz�. Az elfektet�sb�l felszabad�tja, le�lteti, �s a m�r eml�tett m�don kezdi a feladat v�grehajt�s�t. A kutya jobbra-balra t�rt�n� kileng�se korl�tozva van, �gy garant�lt az ir�nyba k�ld�s sikere. Amikor ez a t�pus� gyakorl�s el�rte c�lj�t, kezdhetj�k a szabadon el�rek�ld�st. Ennek l�nyege, hogy minden k�nyszer�t� �s seg�deszk�z haszn�lata mell�zend�, csup�n a parancs kiad�s�ra (kar �s hangjel) van lehet�s�ge a vezet�nek