A k�llemb�r�lat l�nyege, hogy a b�r� meg�llap�tja, hogy a ki�ll�tott eb k�lleme mennyire k�zel�ti meg a fajtastandard-et, teh�t az ide�lis megjelen�st.

A b�r� a kuty�kat mozg�s k�zben �s �ll� helyzetben is szem�gyre veszi.
El�sz�r az egyes testt�jakat r�szletesen, egym�st�l f�ggetlen�l vizsg�lja, ut�na pedig az �sszhat�st szeml�li.

A b�r�l�, el�lr�l szem�gyre veszi a kutya fej�t, szemeit, orrh�t�t, a homlok domborulat�t �s sz�less�g�t, a harap�s�t, a f�leit valamint a mells� v�gtagok �ll�s�t.
Oldalr�l b�r�lja a kutya t�pus�t, a testar�nyoss�g�t, a h�tvonal lefut�s�t, a mellkas m�lys�g�t, a v�gtag sz�gell�s�t �s izmoss�g�t, a f�lek t�z�s�t, a far alakul�s�t �s a faroktart�st.
H�tulr�l a kutya h�t �s �gy�ksz�less�g�t, a v�ll k�t�s�t, a mellkas dong�ss�g�t, a far sz�less�g�t, a h�tuls� v�gtagok �ll�s�t vizsg�lja.

A legt�bb figyelmet a fej b�r�lat�ra ford�tj�k, hiszen a fajtajelleget legink�bb az fejezi ki. A fajt�kra jellemz� a testt�meggel megfelel� ar�nyban �ll� fejforma.
A testalkat b�r�lata legal�bb annyira fontos, mint p�ld�ul a fej�.

A j� mozg�snak el�felt�tele a megfelel� csontfel�p�t�s, az er�teljes inak �s a j�l fejlett izmok.
J�r�s k�zben a h�tnak �s a h�tuls� r�sznek nyugalomban kell maradnia. A rossz �gy�k� kutya j�r�sa bizonytalan. Ezek a hib�k �get�s k�zben m�g ink�bb megmutatkoznak, azonban v�gt�ban kev�sb� venni �ket �szre.
Ide�lis esetben, a kutya mozg�sban nem f�rad el, mozg�sa azonban er�teljes.