Mexik�i apr�s�g

A vil�g legkisebb kuty�ja, a csivava mexik�i fajta, de ak�r az Egyes�lt �llamok is lehetne a fajtagazda orsz�g. Az amerikaiak jelent�s szerepet j�tszottak a modern csivava kialak�t�s�ban, �s m�r csak a szomsz�dos geogr�fiai helyzet miatt is sok a k�z�s esem�ny a k�t orsz�g t�rt�nelm�ben. A spanyol Cortes 1519-1521 k�z�tt foglalta el az azt�kok XIV. sz�zadban alap�tott, vir�gz� �s hatalmas d�l-amerikai birodalm�t, mely f�leg gazdag ez�stlel�helyei miatt v�lt k�l�n�sen fontos alkir�lys�gg� Spanyolorsz�g sz�m�ra. 1821-ben siker�lt csak v�get vetni a spanyol h�d�t�snak �s Augustin de Iturbide, a k�s�bbi I. Augustin cs�sz�r vezet�s�vel l�trej�tt a f�ggetlen mexik�i cs�sz�rs�g, s�t hamarosan, 1824-ben kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got is. Texas 1836-ban szakadt el Mexik�t�l, amerikai katonai seg�ts�ggel, majd 1846–48 k�z�tt az USA elleni h�bor�ban Mexik� �sszes �szaki tartom�ny�t elvesztette, azaz ter�let�nek kb. k�t�t�de ker�lt az USA fennhat�s�ga al�.

A fajta Mexik� legnagyobb, t�bb mint 247 ezer n�gyzetkilom�teres, 2 milli� lakos� �llam�nak nev�t viseli. A mexik�i felf�ld �szaki r�sz�n fekv� Chihuahua �llam hasonl� nev� f�v�ros�nak kb. 400 ezer lakosa els�sorban koh�szattal, h�skonzervek gy�rt�s�val �s gyapotfeldolgoz�ssal foglalkozik.

Amilyen sok legenda �vezi a csivava kialakul�s�t, olyan kev�s a bizony�tott t�ny eredet�t illet�en. A legelterjedtebb elk�pzel�s szerint a csivava igen r�gi, mexik�i fajta. Egy �sr�gi indi�n legenda szerint a csivava elk�s�ri elhunyt gazd�ja lelk�t az alvil�gba, �tvezeti kilenc sebesen rohan� t�lvil�gi foly�n eg�szen az indi�nok �ltal elk�pzelt mennyorsz�gig.

A mexik�i eredet h�vei szerint a csivava el�dje a tolt�kok „tecsicsi” nev� kuty�ja volt. Az els�sorban f�ldm�vel�ssel foglalkoz� tolt�kok m�g az azt�kok el�tt telepedtek le Mexik�ban. A telep�l�seik romjai k�z�tt v�gzett �sat�sok sor�n nagyon sok kuty�t �br�zol� agyagszobor �s k�faragv�ny ker�lt el�, melyek valamennyire a mai csivav�ra eml�keztetnek. A tolt�kok kuty�i azonban nagyobbak �s er�sebbek lehettek a mai csivav�n�l. Egy�bk�nt a legr�gebbi kuty�t �br�zol� szoborra a Yucat�n-f�lszigeten bukkantak, egy 530-ban alap�tott �si maja v�ros romjai k�z�tt. M�s v�lem�nyek szerint a csivava spanyol eredet�, el�kel� h�lgyek �lebeik�nt ker�lt Spanyolorsz�gb�l Mexik�ba, ahol azt�n elvadult. William Prescott amerikai t�rt�n�sz (1796–1895) hat k�tetben �r igen r�szletesen a spanyol h�d�t�sr�l, mik�zben besz�mol az azt�k szok�sokr�l is, ismerteti �llataikat, de kuty�kr�l egy sz�t sem ejt.

Ezzel szemben a sz�jhagyom�ny �tj�n terjed� t�rt�netek szerint igenis sok kuty�t tartottak az azt�kok, de ez csup�n az uralkod� oszt�ly kiv�lts�ga volt. A harmadik verzi� szerint a csivava �zsiai eredet�. E feltev�s val�sz�n�leg azon a jelens�gen alapul, hogy a k�k sz�n� csivav�k egy�ves korukban gyakran teljesen elvesztik sz�r�ket, �s erre alapozva n�h�nyan felt�telezt�k, hogy a csivava rokona a mexik�i kopasz kuty�nak, mely viszont nagyon hasonl�t a k�nai meztelen kuty�ra. Ez�rt elk�pzelhet�nek tartj�k, hogy a csivava �sei olyan �zsiai n�pek kuty�it�l sz�rmaznak, melyek a Bering-szoros hely�n l�tez� f�ldnyelven keltek �t a mai Alaszka ter�let�re, majd onnan v�ndoroltak tov�bb D�l-Amerik�ba. (Ha mindez igaz, akkor m�g feltehet�leg d�s sz�rzettel rendelkeztek ezek a kuty�k, �s csak k�s�bb alakult ki sz�rtelen v�ltozatuk.) L�tezik egy negyedik elgondol�s is, melynek legf�bb h�ve Mrs. E. Goodchild brit teny�szt� volt, aki szerint a csivava �sei i.e. 700 k�r�l ker�ltek Egyiptomb�l M�lta sziget�re, majd onnan Mexik�ba. Felt�telez�s�t mumifik�lt egyiptomi kutyaleletekre alapozza, melyeken j�l l�that� a nyitott fontanella, azaz a koponya azon r�sze, ahol nem n�ttek �ssze a csontok. Ez a jelens�g azonban a t�rpeteny�szt�s sor�n b�rhol kialakulhat, rokons�gi kapcsolat n�lk�l is. K. de Blinde, h�res mexik�i teny�szt� �veket t�lt�tt a csivava eredet�nek kutat�s�val, mik�zben l�h�ton bej�rta a fajta �ltala felt�telezett sz�rmaz�si ter�let�t. Arra a v�gk�vetkeztet�sre jutott, hogy a tecsicsi �s az �zsi�b�l �rkez�, kicsi meztelen kuty�k keresztez�s�b�l alakult ki a mai csivava, �s ut�bbiaknak k�sz�nhet� a m�ret cs�kken�se.

A XIX. sz�zad k�zep�t�l amerikai turist�k rendszeresen besz�moltak indi�n falvakban l�tott apr� kuty�kr�l, melyeknek felt�n�en nagy a f�l�k, kopony�jukon pedig felfedezhet� a nyitott fontanella. Ezek a kuty�csk�k szuven�rk�nt gyakran eljutottak az Egyes�lt �llamokba, de mindig hamar elpusztultak, mert t�bbek k�z�tt nem b�rt�k a h�v�sebb, �szaki �ghajlatot. James Watson amerikai kinol�gus szint�n egy bennsz�l�tt�l vett h�rom doll�r�rt, 1888-ban egy vil�gos v�r�s sz�n� szuk�t, melyet Manzanita n�vre keresztelt, de ez a kutya is elpusztult m�r az els� t�len. Ezut�n Ariz�na Tucson v�ros�ban v�s�rolt egy kant, majd El Pas�ban hat kuty�ra tett szert, melyek nagyon k�l�nb�ztek egym�st�l. M�g ezek a kuty�k is ut�d n�lk�l pusztultak el.

Watson 1913-ban Ciudad Ju�rezben vett egy h�th�napos k�lyk�t, mely 450 gramm volt, bund�ja h�feh�r. Az amerikai kinol�gus sok�ig nem tekintette �n�ll� fajt�nak apr� kuty�csk�it, 1905-�s, k�tk�tetes kutyalexikon�ban m�g meg sem eml�ti, 1914-es m�v�ben – „Country Life in America” – azonban m�r eg�sz fejezetet szentel a csivav�nak. Az angol Robert Leighton 1911-es „The Book of the Dog” c. munk�j�ban m�r t�zetesen le�rta a fajt�t, mely Mexik�b�l sz�rmazik, �s gyakran olyan par�nyi, hogy n�gy l�bon elf�r az ember tenyer�ben. Ha az els� kuty�k el is pusztultak, a csivava 1900-t�l lassan megh�d�totta eg�sz Amerik�t.

M�g csivava-terrier n�ven, el�sz�r 1884-ben szerepelt kutyaki�ll�t�son. Az els� csivav�t 1904-ben regisztr�lt�k az AKC t�rzsk�nyv�ben, egy Midget nev� v�r�s kant. M�g ebben az �vben megsz�letett az els� alom is. Az amerikai �llom�ny �sapj�nak a Caranza nev�, hossz�sz�r�, v�r�s kant tartj�k, akit Owen Wister hozott Mexik�b�l. 1923-ban megalakult az amerikai csivava klub, �s megsz�letett a standard is. 1967-ben m�r 37000 csivav�t t�rzsk�nyveztek. Nemcsak az els� hivatalos fajtale�r�s az amerikaiak �rdeme, de napjainkban nincs olyan t�rzsk�nyvezett csivava Mexik�ban, mely ne amerikai �s�kt�l sz�rmazna. Ami Eur�p�t illeti, 1886-t�l h�be-h�ba felbukkant egy-egy csivava Angli�ban. 1934-ben sz�letett az els� alom, m�gpedig egy USA import szuk�t�l, de a n�gy k�ly�k k�z�l csak kett� maradt �letben.

Tov�bbi kuty�k �rkeztek az USA-b�l, de a vil�gh�bor� k�zbesz�lt, a h�res Rosina Casselli teny�szt�n� h�z�t is bomba robbantotta sz�t. Mikor 1952-ben megalap�tott�k a brit csivava klubot, csup�n 8 kutya akadt az orsz�gban. 1969-ben a 4149 csivava k�ly�k rekordnak sz�m�tott. Magyarorsz�gra az 1960-as �vekben jutott el a fajta. Apr� termete ellen�re nagyon temperamentumos, b�tor fajta. Kutyaki�ll�t�sokon gyakori, mosolyg�sra k�sztet� l�tv�ny a n�la elmondhatatlanul nagyobb kuty�t is megugat� csivava. Gazd�j�hoz a v�gtelens�gig ragaszkodik, tanul�kony, agility-re is alkalmas, term�szetesen mini kateg�ri�ban. Lak�sban term�szetesen k�nnyen tarthat�, mindenhova magunkkal vihetj�k, de arra �gyelni kell, hogy apr� m�retei miatt viszonylag hamar �r�l a b�lrendszere, illetve a t�pl�l�k min�s�g�re is figyelni kell, mert a r�vid b�lcsatorn�k kev�sb� hat�konyan k�pesek felsz�vni a t�panyagot.

Fontos figyelmeztet�s: m�rete �s n�pszer�s�ge miatt a csivava kedvelt �ldozata a kuty�ikat m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z�tt tart� kutyaszapor�t�knak, ez�rt k�ly�kv�s�rl�s el�tt alaposan t�j�koz�djunk, �s kiz�r�lag lelkiismeretes teny�szt�t�l v�s�roljunk.