Vigy�zat! M�rgezõ!

Alapj�ban v�ve minden n�v�ny m�rgez� – k�rd�s, hogy kinek mennyire! Els�sorban bizonyos madarak �s rovarok m�g az ember sz�m�ra hal�los m�rgekkel szemben is immunisak. Kuty�inkr�l ugyanez nem mondhat� el, �gy r�juk nek�nk, embereknek kell vigy�zni. Kimondottan olyan kutat�sokat, hogy bizonyos n�v�nyi hat�anyagoknak pontosan milyen hat�sa van a kuty�kra, m�g nem v�geztek, �gy alapvet�en abb�l kell kiindulnunk, hogy az emberre vesz�lyes n�v�nyek a kuty�k sz�m�ra is m�rgez�ek. Ezenk�v�l konkr�t �llatorvosi esetek seg�thetnek a t�j�koz�d�sban. Nagyon sok kerti �s szoban�v�ny tartalmaz m�rgez� anyagokat, de bizonyos f�k sem vesz�lytelenek.

Nyilv�n minden gazda tapasztalta m�r, hogy kuty�ja csak egy bizonyos t�pus� f�vet eszik meg, azonban v�letlen�l m�s n�v�nyt is bekaphat, f�leg, ha tapasztalatlan k�ly�kr�l van sz�. Fiatal kuty�k r�ad�sul szoban�v�nyeket is megr�ghatnak, puszta unalomb�l. Vegy�nk sorra konkr�tan n�h�ny vesz�lyes n�v�nyt!

Sok lak�st d�sz�ti a tr�pusi kutyatejf�l�khez tartoz� kroton vagy csodacserje, melynek feh�res tejnedve m�rgez�. K�ls�leg irrit�lja a b�rt, elfogyaszt�sa er�s h�ny�st, hasmen�st, veseb�ntalmakat okozhat. Olykor tudatzavarhoz is vezethet, n�ha a m�rgez�s hal�los kimenetelû. A mintegy 600 fajt mag�ban foglal� kankalinnemzets�g egyetlen tagj�nak, a szobai kankalinnak (Primula obconica) lev�lsz�rei er�s b�rirrit�ci�t k�pesek el�id�zni, h�lyagk�pz�d�ssel, viszket�ssel k�s�rve. A csucsorf�l�k tal�n legismertebb hazai k�pvisel�je, a korallbokor ember sz�m�ra csup�n enyh�n vesz�lyes. Gyakran a sz�p, piros bogy�kat pr�b�lj�k megk�stolni a gyerekek, de csak nagyon nagy mennyis�g bekebelez�se okoz rosszull�tet, h�ny�st, hasi f�jdalmakat.

�llatokn�l azonban t�bbsz�r diagnosztiz�ltak s�lyos b�lg�rcs�ket, kering�si zavarokat, s�t hal�los kimenetelû m�rgez�st is. Heves t�neteket okozhatnak a k�l�nb�z� Diffenbachia-fajok is. E d�szn�v�nyek levele �s sz�ra s�r�l�s eset�n olyan anyagot v�laszt ki, mely er�sen irrit�lja a sz�j ny�lkah�rty�j�t, duzzad�st, viszket�st, s�t l�gz�si zavarokat is okozva, ha a kutya lenyeli ezt az anyagot. Mivel a diffenbachia igen heves reakci�kat v�lt ki, ritk�n ker�l sor nagyobb mennyis�g elfogyaszt�s�ra, mely m�r k�ros�tan� a gyomrot �s a beleket is. A szembe ker�lve viszont komoly k�t�h�rtya-gyullad�st okoz. Kedvelt szoban�v�ny a leander is, mely alkaloid�kat �s glikozidokat tartalmaz. Ezek az anyagok rosszull�tet, heves h�ny�st, hasmen�st okozhatnak. Emberekn�l gyakori a fejf�j�s, el�fordulhatnak kering�si zavarok is.

Melyik kutya ne szeretne botokat, �gakat r�gcs�lni? Nem mindegy azonban, melyik fa vagy bokor �g�r�l van sz�! Bûn�gyi reg�nyekb�l is ismer�s lehet a tiszafa, mely kor�bban kedvelt eszk�ze volt gyilkosoknak �s �ngyilkosoknak egyar�nt. A piros bogy� h�s�nak kiv�tel�vel a n�v�ny minden r�sze igen m�rgez�! Hasonl�an vesz�lyes az aranyes�, melynek f�leg a magjai �rtalmasak, de �gainak r�gcs�l�sa is m�rgez�si t�neteket okozhat. Szerencs�re a tuj�kat legt�bbsz�r csak megjel�lni szokt�k kuty�ink (a tulajdonos legnagyobb bossz�s�g�ra), a levelek ugyanis gyullad�st okoz� hat�anyagot tartalmaznak, s�lyos esetben visszaford�thatatlan folyamatot ind�tanak el a m�jban �s a ves�ben. Az �r�kz�ld puszp�ng vagy buxus levele, s�t k�rge is m�rgez�: hat�anyaga h�ny�st, hasmen�st, b�lg�rcs�ket okoz, s�t a k�zponti idegrendszer b�nul�s�t is el�id�zheti. Kar�csonykor a csillagsz�r� �s a lametta mellett maga a kar�csonyfa illetve a fagy�ngy lehet vesz�lyes kuty�nkra n�zve.

A fagy�ngy term�s�nek, leveleinek vagy �gainak elfogyaszt�sa ap�ti�t �s mozg�szavarokat okoz. Kezel�s hi�ny�ban a testh�m�rs�klet cs�kken, a kering�s �sszeomlik. A feny�fa eset�ben a tûlevelek aromatikus olajtartalma irrit�lja a sz�j �s a torok ny�lkah�rty�j�t illetve a gyomrot �s a beleket. Heves reakci�k nem l�pnek fel, de el�fordul, hogy a kuty�nak sok�ig nincs �tv�gya. �rdekes, hogy m�r az �gakkal kapcsolatba ker�lt v�z – pl. es�v�z, v�z a v�z�ban – is kiv�lthatja a fent eml�tett t�neteket.

Ha kuty�nkat m�rgez� n�v�ny elfogyaszt�s�n kapjuk rajta, az �llatorvos �ltal beadott h�nytat� �ltal�ban megakad�lyozza a k�ros k�vetkezm�nyeket. Hat�kony lehet a gyomormos�s vagy valamilyen, a m�rget megk�t� anyag bead�sa. Fontos a gyors beavatkoz�s, ne halogassuk az �llatorvos kih�v�s�t!

K�p �s sz�veg: Eifert Anna
A k�pek elk�sz�t�s�hez k�sz�net
a Mester Vir�g Szalonnak
�s a P�pai Vir�g Szalonnak