Tan�csok kutyatart�knak

HA �J KUTY�T V�S�ROLUNK…

V�s�rl�s el�tt - ha lehets�ges - t�j�koz�djunk a k�ly�k sz�leir�l, tart�si k�r�lm�nyir�l. Kapott-e m�r f�reghajt�t, v�d�olt�st? A lehet� leghamarabb vigy�k �llatorvosi vizsg�latra. Az esetleges rejtett hib�k, lappang� betegs�gek, fejl�d�si rendelleness�gek gyors kiderit�se sok k�s�bbi vit�t el�z meg. A kiskutya teny�szt�je nem minden esetben �llateg�szs�g�gyi szakember, nem is tudhat minden el�fordul� probl�m�r�l, melyek�rt egy�bk�nt helyt kell �llnia.

Ha a kiskutya eg�szs�ges, f�reghajt�it megkapta, meg lehet hat�rozni a sz�ks�ges v�d�olt�sok sorrendj�t, id�pontj�t. Szerencs�re az elterjedt v�d�olt�soknak k�sz�nhet�en l�nyegesebben kevesebb fert�z� betegs�ggel tal�lkozunk, mint 10-15 �ve. Nincs arra sz�ks�g, hogy a kutyus egy�ves kor�ra beteljen olt�si k�nyve. Mi nem egys�ges, hanem a kutya tart�si hely�nek, fajt�j�nak, kor�nak megfelel�en k�l�nb�z� olt�si menetrendet �llitunk �ssze, a gazda p�nzt�rc�j�ra is figyelve. Alapszab�ly azonban, hogy 4-5 h�napos kor�ig a kiskuty�t ne vigy�k olyan helyre, ahol idegen, oltatlan, k�bor, beteg kuty�val vagy annak „nyom�val” tal�lkozhat. 3 h�napos kort�l a veszetts�g elleni v�d�olt�s k�telez�, f�reghajt�ssal egy�tt.

Az �j kuty�sok �ltal�ban a k�ly�k 1 �ves kor�ig gyakori vend�gek, ezalatt �tesnek a „gyermekbetegs�geken”, a gazdik megtanulj�k (sajnos el�g gyakran saj�t k�rukon) a kutyatart�s szab�lyait.

A legt�bb �j gazda els� k�rd�se az etet�ssel kapcsolatos. A korszer� t�pok a n�veked�sben l�v� k�ly�k t�panyag ig�ny�t t�k�letesen kiel�gitik, vitaminp�tl�sra legt�bbsz�r nincs sz�ks�g,a kor�bban div� vitaminoz�sr�l m�r kider�lt, hogy sokkal t�bb k�ra van mint haszna. Mindenkinek azt tan�csoljuk, hogy v�lassza a kis kedvenc kor�nak megfelel� gy�ri k�szitm�nyt.

AZ IVARTALANIT�SR�L…

Azt javasoljuk, a kutyatulajdonosok d�nts�k el, teny�szteni akarnak-e a k�s�bbiekben k�ly�k szuk�jukkal. Ha nincs teny�szt�si c�l, a leghasznosabb m�g az els� t�zel�s el�tt ivartalanitani. Kor�bban azt tartottuk, hogy legal�bb egyszeri sz�l�s sz�ks�ges ahhoz, hogy ut�na m�teni lehessen a kutyust. Kider�lt azonban, hogy egy sor, ak�r a szuka �let�t fenyeget� betegs�g megel�zhet� az 5-6 h�napos korban elv�gzett beavatkoz�ssal. Nem lesznek eml�daganatai, m�hgyullad�sa, nem lesz cukorbeteg, nem t�mad �jra �s �jra a sz�rt�sz� atka, stb. A m�t�t kedvez�tlen k�vetkezm�nyei: hiz�sra val� hajlam, valamint igen ritk�n inkontinencia.

VELESZ�LETETT BETEGS�GEK…

Sajnos m�g nagyon sok�ig egy�tt kell �ln�nk vel�k. V�rzik az ember szive, ha egy l�gcs�betegs�g miatt fuldokl� miniat�rt, megvakulva t�nferg� harcost vagy s�lyos t�rdkal�csficam miatt mozg�sk�ptelen vad�szt l�t. Az �llatorvos k�teless�ge, hogy a k�ly�k els� vizsg�lata sor�n statisztikai sz�mokkal al�t�masztva t�j�koztassa az �j tulajdonost a v�rhat� betegs�gekr�l, felismerje �ket, kezel�s�kre tan�csot adjon, megel�z�s�k�rt tegyen.

MEG�REGEDT�NK…

A kuty�k �lete emberi l�pt�kkel m�rve f�jdalmasan r�vid. De meg tudjuk hosszabbitani, vagy legal�bb szenved�smentess� tudjuk tenni. A legt�bb gazda kedvenc�nek �reged�s�nek tudja be azt, ami pedig s�lyos szervi elv�ltoz�sok k�ls� jele. A „lusta” kutya gyakran szivbeteg, f�jnak az iz�letei, vagy gerincvel�idegei k�rosodottak, ha „v�logat�s” �s lefogyott, lehet hogy vesebeteg stb. Ezeket az id�skori betegs�geket csak m�szeres vagy laborat�riumi vizsg�latokkal lehet meg�llapitani. 8-10 �ves kor felett sz�njunk egy kis id�t ezekre a vizsg�latokra, kedvenceink ezt meg fogj�k h�l�lni.