A FIGYELEM
Ha a n�gyl�b� kedvenc �ppen �bren van �s gazd�ja mellette tart�zkodik, akkor r�figyel. Ez visszavezethet� a kutya falkaszellem�re. M�rpedig ha nem csoportban van, akkor a gazd�j�t tekinti falkavez�rnek. A figyelem abban mutatkozik meg, hogy az illet�t �beren n�zi �s fark�val nem cs�v�l, hanem azt - fajt�t�l f�gg�en - v�zszintesen, vagy felemelve tartja. Ilyenkor a kutya hegyezi f�l�t s�t, gyakran l�thatjuk, ahogy orr�val apr� szagl� mozg�sokat v�gez. A l�b ilyenkor megmerevedik �s a test egy kicsit el�red�l.
�rdemes megeml�teni, hogy ha a kuty�k - k�l�n�sen a vad�szkuty�k- valamire m�dfelett figyelnek, vagy vad�sznak, gyakran felemelik valamelyik els� l�bukat. Nincs teh�t semmi baja annak a l�bnak, csak valami �rdekfesz�t� dolog lehet a k�rny�ken.

A J�T�K
A legkedvesebb t�ma: a j�t�k. Egy j�tsz� kutya mindig sz�vmelenget� l�tv�ny. Ha kuty�nk j�t�kra h�v, azt �ltal�ban egy kis ugat�ssal kezdi, azt�n els� l�bait el�reny�jtva h�ts� fel�t �gnek �ll�tva, l�tv�nyos cs�v�l�ssal folytatja. Ilyenkor nem is lehet nekik ellen�llni. Hozzuk a ladb�t, a m�anyag s�nit, vagy b�rmit �s l�ssunk hozz� a j�t�khoz!
K�ls� szeml�l�d� sz�m�ra k�t kutya j�t�ka gyakran t�nhet vereked�snek. Egy karcol�s sem esik azonban kuty�kon, hacsak nem viszik t�lz�sba a j�t�kot. Rendszerint itt is megvan az al�-f�l�rendelts�gi viszony. A j�t�k egyik form�ja a kerget�z�s, amikor az �z�tt kutya fark�t maga al� h�zva szedi a l�b�t, m�g az �ld�z� domin�ns testtart�ssal kacki�san fut ut�na. �rdemes �gyeln�nk arra, hogy minket el ne sodorjanak, mert a j�t�k hev�ben nem jut id� minden "akad�ly" kiker�l�s�re. A m�sik eset a birk�z�s: az egyik kutya h�t�n fekszik, s �gnek �llnak tappancsai, m�g a m�sik felette �ll. A j�t�kszab�lyok szerint megengedett a rugal�dz�s �s csapkod�s a l�bakkal, valamint egym�s r�gcs�l�sa, k�l�n�s tekintettel a pof�ra, a nyakra �s a f�lre. A birkoz�s egy m�sik form�ci�ja, amikor test�k el�ls� r�sz�vel egym�snak ugranak �s k�t l�bon �llva egym�st harapd�lj�k, persze csak finoman.

A NYUGALOM �S BIZTONS�G�RZET JELEI
Kuty�nk eg�sz biztosan nyugodt, ha egyenletesen - nem t�l sz�ls�s�ges mozdulatokkal - cs�v�l. (Ha ugyanis a cs�v�l�s gyors �s lend�letes, akkor kuty�nkon a kit�r� �r�m jeleit l�thatjuk!)
Tipikus jelens�g, hogy ha egy kutya biztons�gban �rzi mag�t, akkor �gnek �ll� tappancsokkal, hanyatt fekve alszik. Megteheti, hiszen biztos abban, hogy felfedett leg�rz�kenyebb testr�szeit senki nem fogja b�ntani. A j� viszony �rdek�ben javaslom, hogy ne �lj�nk vissza bizalm�val: soha nem lepj�k meg hirtelen a kuty�t ilyenkor.

MAG�NY, ROSSZKEDV
Ha egy kutya mag�nyos, el�retartott fejjel von�t. B�nat�ban - egy f�lrees� helyen �sszekucorodva - sokat alszik. Ha �bren van, akkor leszegett fejjel f�l-al� kullog. Fark�t leengedi, feje is, f�le is l�g �s nem figyel k�rnyezet�re. Mondanunk sem kell, hogy egy kis foglalkoz�ssal, j�t�kkal �s jutalomfalattal k�nnyen feldobhatjuk. Ha m�gsem vidul fel kedvenc�nk, akkor elk�pzelhet�, hogy valami baja van. Ilyenkor a gazda feladata, hogy t�zetesen �s folyamatosan figyelje kuty�j�nak viselked�s�t �s sz�ks�g eset�n �llatorvoshoz vigye.

AZ AGRESSZIVIT�S
A kutya agressz�v attit�dje a m�ly, v�szj�sl� ugat�sb�l vagy morg�sb�l azonnal kider�l. A fentebb le�rt figyel� �ll�s kieg�sz�l azzal, hogy h�t�n borzol�dik a sz�r, izmai megmerevednek �s esetleg vicsor�t. Fontos tudni, hogy ha mereven a kutya szem�be n�z�nk, azt � t�mad�sk�nt �rtelmezi. Ez teh�t ker�lend�, de nem jelenti a hat�rozotts�g mell�z�s�t. Ha egy kutya agressz�v soha ne menek�lj�nk el�le, hiszen az "�z�tt vadhoz" fogunk hasonl�tani �s ezzel a kutya vad�szszellem�t �bresztj�k fel. Ugyan�gy, nem tan�csos h�tat ford�tani neki. Hat�rozott, de nem ideges hangon �s minden hirtelen mozdulatot mell�zve utas�tsuk.

KUTY�K TAL�LKOZ�SA
Ha k�t kutya tal�lkozik, a szagnyomoknak k�l�n�s jelent�s�ge van. A f�k t�v�ben, oszlopokn�l hagyj�k "n�vjegy�ket", hogy h�rt adjanak jelenl�t�kr�l a ter�leten. Tal�lkoz�skor azonos�t�s c�lj�b�l szagl�ssz�k egym�s nemi szerv�t. Egy ilyen szitu�ci�ban is azonnal l�that�, hogy k�t kutya bar�ts�gosan, vagy ellens�gesen k�zel�t egym�shoz. El�bbit farokcs�v�l�ssal, m�g az ellens�ges fell�p�st h�tukon borzol�d� sz�rrel jelzik. R�gt�n kider�lnek az er�viszonyok, ugyanis az egyik kutya �ltal�ban felemelt fejjel, kiemelt sz�ggyel jelzi, hogy mag�t tartja domin�nsnak, m�g a m�sik elfordul, esetleg beh�zza a fark�t maga al� �s h�tracsapja f�leit.

BEH�DOL�S
A beh�dol�s - ak�r kutya, ak�r emberrel szemben t�rt�nik - t�bbf�lek�ppen n�zhet ki. Amikor a kutya beh�zza maga al� fark�t, f�l�t leszor�tva "suny�t" �s megroggyantott l�bakkal �ll, �sszhat�s�ban �gy fest, mintha a lehet� legkisebb t�rfogat�ra szeretn� mag�t �sszecsomagolni. Ilyen esetben nem megad�sr�l van sz�, csak �rezteti, hogy al�rendeli mag�t a m�sik f�lnek.
Ha h�t�ra fekszik �s l�bait felemelve mutatja has�t �s l�gy r�szeit - a leg�rz�kenyebb r�szeket-, akkor jelzi, hogy megadta mag�t. F�le le van lapulva �s farka gyakran maga al� van h�zva. Ez a kutya nem fog t�madni, sem harcolni. (Itt most nem besz�l�nk arr�l az esetr�l, amikor n�mi vakar�s �s simogat�s rem�ny�ben dobja mag�t hasonl� poz�ci�ba a kutya :)

UDVARL�S
Ha elj�n a p�rz�s id�szaka, akkor a l�ny kutya kelleti be tornamutatv�nyokat, amellyel a felk�n�lkoz�st fejezi mag�t. H�t�n fekve mutat ki. Jellemz�, hogy a kanok el�tt s�t�l el, �gy t�ve, mintha � csak v�letlen�l j�rna arrafel�. A kanoknak t�bb sem kell. Elkezd�dik az, amit �n csak "vonatoz�snak" h�vok. A szuka b�szk�n l�pdel el�l, a kan pedig m�g�tte halad �s folyamatosan az el�tte l�v� h�ts�t szagl�ssza.