�LLATORVOSI AKTUALIT�SOK
Kuty�k k�t�h�rtya-gyullad�sa

A kuty�k leggyakoribb szembetegs�ge. Ha a gyullad�s sor�n termel�d�tt v�lad�k sav�s, k�nnyszer� vagy ny�lk�s, akkor k�t�h�rtya-hurutr�l, egy�b esetekben k�t�h�rtya-gyullad�sr�l besz�l�nk. Leggyakoribb form�i a k�vetkez�k:

– Heveny k�t�h�rtya-hurut. Okai k�z�tt szerepelhetnek szembe ker�lt idegen testek (pl. rovarok), a szemh�j hib�s befordul�sa (entropium), a szemh�j hib�s kifordul�sa (ectropium), a szemh�j pillasz�reinek szab�lytalan �ll�sa (trichiasis, illetve districhiasis), mint mechanikai okok, k�miai anyagok (pl. enyh�bb savak, illetve l�gok), vitaminhi�ny (pl. A-vitamin hi�ny), v�rusos fert�z� betegs�gek (pl. szopornyica), illetve er�s napf�nysug�rz�s. A k�t�h�rtya kipirult, duzzadt, f�jdalmas. A kutya bels� szemzug�nak t�j�k�n ny�lk�s-hurutos v�lad�k jelenik meg, ez csorg�t alkothat. A szemr�s a norm�lisn�l sz�kebb. A szembe ker�lt idegen testeket halad�ktalanul el kell t�vol�tani. Egy�b esetekben a kiv�lt� k�rokok kik�sz�b�l�se �s szemcseppek felhaszn�l�sa sz�ks�ges.

– Id�lt k�t�h�rtya-hurut. Ugyanazok a k�rokok id�zik el�, mint a heveny k�t�h�rtyahurutot, hat�suk azonban intenz�vebb �s tart�sabb. A k�t�h�rtya m�rs�kelten kipirult, a duzzanat enyh�bb fok� �s t�m�tt. A bels� szemzug t�j�k�n kev�s a s�r� v�lad�k. A b�ntalom kezel�se hosszadalmas, nagy t�relmet �s gondoss�got ig�nyel. A szemcseppeket, illetve szemken�cs�ket gyakran v�ltoztatni is kell.

– T�sz�s k�t�h�rtya-gyullad�s. �ltal�ban az id�lt k�t�h�rtyahuruthoz csatlakozik. Sokszor tart�s mechanikai hat�sok, por vagy f�st id�zik el�. A k�t�h�rtya alatti nyirokt�sz�k megduzzadnak. A k�t�h�rtya kipirult, megvastagodott. Fokozott a k�nnyez�s, a kutya vakarja, d�rzs�li a szem�t. Gy�gykezel�s hasonl� az id�lt k�t�h�rtyahurutn�l le�rthoz. S�lyosabb esetben el�zetes �rz�stelen�t�s ut�n a nyirokt�sz�ket kapar�kan�llal elt�vol�tjuk.

– Gennyes k�t�h�rtya-gyullad�s. Gennyeszt� bakt�riumok okozz�k. Kialakulhat allergi�s alapon is. Ha csak az egyik szemen alakul ki, idegen testek el�id�zte s�r�l�s �s fert�z�s k�vetkezt�ben alakul ki. A k�t�h�rtya �l�nkv�r�s, duzzadt, a szemr�sb�l b�s�ges gennyes v�lad�k �r�l.

A b�ntalmat s�lyos f�nyker�l�s �s f�jdalmass�g k�s�ri. S�lyosabb esetben �ltal�nos t�netek is megfigyelhet�ek (l�z, b�gyadts�g, gyenges�g, �tv�gytalans�g). Idegen testek okozta gennyes k�t�h�rtya-gyullad�s eset�n az idegentestet halad�ktalanul elt�vol�tjuk. Antibiotikumos kezel�st helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban �ltal�nos t�netek l�ptek fel, akkor tabletta vagy injekci� alkalmaz�sa is sz�ks�ges.

– �lh�rty�s k�t�h�rtya-gyullad�s. Okai k�z�tt szerepelhetnek mar� hat�s� vegyszerek (leggyakrabban oltott m�sz), forr� f�st vagy folyad�k. L�trej�het gennyeszt� bakt�riumos fert�z�s ut�n, illetve s�lyos A-vitamin hi�ny k�vetkezt�ben. A k�t�h�rtya fel�let�n v�konyabb, k�nnyen lev�laszthat� �lh�rty�k tal�lhat�ak. Ezek az �lh�rty�k hosszan elh�z�d� esetben az alappal szorosan �sszef�ggenek �s nehezen elt�vol�that�ak. A vegyszereket azok term�szet�vel ellent�tes savval, illetve l�ggal k�z�mb�s�tj�k. Minden egy�b esetben az alapbetegs�get gy�gykezelj�k.

Napf�ny okozta b�rgyullad�s
(collie nose)

Az ilyen b�rgyullad�s az intenz�v napf�nynek hirtelen, szoktat�s n�lk�l kitett, pigmentmentes b�rfel�leteken az iboly�nt�li sugarak hat�s�ra k�vetkezik be. A b�r kipirosod�sa, f�jdalmass�ga, p�rk�k keletkez�se f�leg az orrh�ton, orrt�kr�n, szemh�jakon, ajkakon �s f�leken figyelhet� meg.

A betegs�gre a sk�t juh�sz (ez�rt nevezik a probl�m�t collie-nose-nak) �s a vele rokon kutyafajt�k hajlamosak. A b�rgyullad�s az orrh�tnak az orrt�k�rrel hat�ros ter�let�n kezd�dik.

A b�r kipirul, sav�s gyullad�s, fek�ly, k�s�bb p�rkk�pz�d�s figyelhet� meg. Ritk�n az elv�ltoz�s az orrny�l�sokra �s az orrkagyl�kra is r�terjed. Az intenz�v napf�nyhat�s elker�l�se ut�n a folyamat spont�n gy�gyul�snak indulhat. S�lyos esetben gl�kokortikoid �s antibiotikum-ter�pia sz�ks�ges, helyileg �s �ltal�nosan is.

A kuty�k orr�t, egy�b nem pigment�lt b�rfel�leteit f�nyv�d� ken�ccsel be kell kenni. K�l�n�sen az er�s, d�lt�ji naps�t�st�l kell �vni a napf�nyre �rz�keny b�r� kuty�kat.