KIT�L TANULJA A GYEREK?

Hogyan b�nik majd a term�szettel, az �llatokkal a j�v� nemzed�k?

K�RNYEZETI NEVEL�SI KONCEPCI�, ERDEI ISKOLA PROGRAM Nyolcsz�z�tven milli� a terepi nevel�sre Magyar B�lint, oktat�si miniszter

– Tervezik-e – els�sorban a gyermek-, ifj�s�gi- �s sport, valamint a k�rnyezetv�delmi t�rc�val egy�ttm�k�dve – a tudatos k�rnyezet- �s �llatv�delem er�teljesebb megjelen�t�s�t a Nemzeti Alaptantervben, annak tudatos�t�s�t, hogy „az �llatok �rezni, szenvedni �s �r�lni k�pes �l�l�nyek”? Miben �ll az egy�ttm�k�d�s�k?

– A term�szeti k�rnyezet v�delm�t �s szeretet�t a Nemzeti Alaptanterv m�r els� elfogad�sa, 1995 �ta tartalmazza. A term�szet �s k�rnyezet v�delm�vel kapcsolatos ismereteket teh�t valamennyi oktat�si int�zm�nyben oktatni kell. Az nem mindegy persze, hogy mindez milyen min�s�gben t�rt�nik, hiszen a c�lunk, hogy a t�rsadalom term�szetv�delmi kult�r�ja, k�rnyezettudatoss�ga n�vekedjen. El kell �rni, hogy a tanul�k kapcsol�djanak be k�zvetlen k�rnyezet�k �rt�keinek meg�rz�s�be, szerezzenek szem�lyes tapasztalatokat. Ahhoz, hogy ezt val�di testk�zeli �lm�nyk�nt �lhesse meg minden kisdi�k, a terepi k�rnyezeti nevel�s ad lehet�s�get, ami nem csup�n az erdei iskol�kat jelenti, hanem a szabadid�t, a turisztik�t is.

Ezt szem el�tt tartva dolgozta ki oktat�si �s a k�rnyezetv�delmi t�rca k�z�sen a K�rnyezeti Nevel�si Koncepci�t, ami alapj�n 2000 j�nius�ban elindult az orsz�gos Erdei Iskola program. Az oktat�si �s a k�rnyezetv�delmi t�rca egy�ttm�k�d�si meg�llapod�st �rt al� arr�l, hogy ezt az egy�ttm�k�d�st kiterjesztj�k �s tov�bbfejlesztj�k. A terepi, erdei iskolai programok seg�ts�g�vel lehet�s�get k�v�nunk biztos�tani arra, hogy a gyerekek, fiatalok felfedezz�k �s meg�rts�k a term�szet, a k�z�ss�g �s az egy�n kapcsolatait, �sszef�gg�seit, ez�ltal kialakuljanak azok a k�szs�gek, k�pess�gek, amelyek el�seg�tik a k�rnyezeti probl�m�k megold�s�t, elker�l�s�t. Kiemelt c�lunk, hogy �ltal�nos iskol�s kor�ban, azaz a nyolcadik �vfolyam befejez�se el�tt – minden gyermek legal�bb egy alkalommal eljusson bentlak�sos erdei iskol�ba – ennek a felt�teleit legk�s�bb 2008-ra meg k�v�njuk teremteni.

– M�s a falusi �s m�s a v�rosi gyerek viszonya az �llatokhoz. Lehet-e k�l�nbs�get tenni e k�t csoport k�z�tt a felel�s �llattart�sra nevel�sben?

– Azt gondolom, hogy nem lehet ilyen szinten k�l�nbs�get tenni v�rosi �s falusi gyerekek k�z�tt, az �llatokat egyform�n kell szeretni falun �s v�roson. A k�l�nbs�g legfeljebb abban jelentkezik, hogy a v�roslak� gyerekek sz�m�ra kev�sb� mindennapos a kapcsolat az �llatokkal, de hozz�teszem: a falusi gyerekek k�z�l sem mindenkinek a csal�dja tart �llatokat, illetve ha igen az is lehet, hogy pont rossz mint�kat tanul meg otthon. �ppen emiatt tartjuk fontosnak, hogy kisiskol�s tanulm�nyai sor�n mindenk�ppen legyen egy erdei iskol�ban elt�lt�tt p�r nap, p�r h�t, amikor �letre sz�l� eml�keket szerezhet a term�szetr�l, k�rnyezetr�l, �llatokr�l. Biztosan m�sk�nt fog az �llatokr�l gondolkodni, mint el�tte.

– T�mogatja-e (esetleg anyagilag is) a miniszt�rium azokat az oktat�si int�zm�nyeket, ahol fontosnak tartj�k, hogy a gyerekek szeress�k �s �vj�k a k�rnyezet�ket, �s kultur�lt �llattart�st tanuljanak.

– A k�rnyezeti nevel�st m�r eddig is t�bb form�ban t�mogatt�k az �rintett t�rc�k. A k�rnyezet- �s term�szetv�delmi t�borok miniszt�riumi t�mogat�sa p�ld�ul a nyolcvanas �vek v�g�re ny�lik vissza, de emellett a Gyermek �s Ifj�s�gi Alap is rendszeresen seg�tett ilyen t�borokat. Az erdei iskol�kat – a k�rnyezetv�delmi t�rc�val k�z�sen – p�ly�zati form�ban t�mogatta, �s t�mogatja az Oktat�si Miniszt�rium, ez a m�lt �vben k�zel 60 milli� forintot jelentett.

A Nemzeti Fejleszt�si Terv elfogad�s el�tt �ll� tervezete szerint – az Eur�pai Region�lis Fejleszt�si Alap p�nz�gyi t�mogat�s�val egy�tt – a terepi nevel�s t�mogat�s�ra ford�that� �sszeg a k�zelj�v�ben a sokszoros�ra, mintegy 850 milli� forintra emelkedik.

NEVELJ�NK MOZG�S-GAZDAGABB, A TERM�SZET IR�NT NYITOTTABB �LETM�DRA J�nosi Gy�rgy, gyermek-, ifj�s�gi �s sportminiszter

– �n pedag�gus, szociol�gus. �gy nem csak miniszterk�nt, de avatott szakemberk�nt m�g �rnyaltabban tud a t�m�r�l besz�lni. Egy�ltal�n, van-e valamilyen – mondhatni hivatalos – k�p�k arr�l, hogy a j�v� gener�ci�ja kit�l, hol, hogyan tanul term�szet- �s �llatszeretetet?

– Sajnos, ma az oktat�sban m�g mindig t�lteng a lexik�lis ismeretek megk�vetel�se, mik�zben a tud�s alap� t�rsadalomban �l�nk, az inform�ci�s t�rsadalom felt�teleinek megteremt�s�re k�sz�l�nk, az eg�sz �leten �t tart� tanul�sra, ami sokkal ink�bb a j�rtass�got, a k�szs�gek, k�pess�gek fejleszt�s�t, a gyakorlatiass�got k�veteln� meg. Azt p�ld�ul, hogyan tud valaki �n�ll�an tanulni, hogyan tud mag�t�l inform�ci�t szerezni feln�tt kor�ban, mert ezt megk�veteli t�le az �let. Ezt az�rt tartom hangs�lyosnak, mert am�g a lexik�lis ismertek uralj�k a tananyagot, addig folyamatosan d�l a harc a klasszikus tant�rgyak k�z�tt, hogy a jelen tanterv keretein bel�l ki tud nagyobb teret, t�bb id�t kiharcolni mag�nak.

– A gyerekek agy�ban...

– A gyerekek agy�ban. �s ezzel �hatatlanul h�tt�rbe szorulnak nem csak a j�rtass�gok, a k�pess�gek, hanem azok az ismeretter�letek is, amelyek az ut�bbi id�ben er�s�dtek fel az eur�pai k�zgondolkod�sban. P�ld�ul a k�rnyezet- �s term�szetv�delem.

– Az�rt, ha lassan is, ez a k�rnyezettudat m�r kezd besziv�rogni hozz�nk is...

– Igen, de �pp a k�s�s miatt szorul h�tt�rbe, ker�l h�tr�nyba a t�rt�nelem, a magyar, a matematika �s a f�ldrajz k�z�tt folyamatosan zajl� harcban. Ez�rt kev�s – �gy gondolom – m�g mindig a term�szetismerettel, a term�szet �s az �llatok v�delm�vel val� foglalkoz�s. Bizonyos elemei be�p�lnek ugyan a k�l�nb�z� tant�rgyakba, de �n�ll�an, integr�ltan nincs jelen.

– Pedig most lenne igaz�n nagy sz�ks�g r�, el�g csak a vil�gszerte foly�, felel�tlen k�rnyezetszennyez�sre �s -rombol�sra, a v�dett �llatok ember �ltali – gyakran teljes – kipuszt�t�s�ra gondolni. �m ha a bolyg�nk ir�nti felel�s gondolkod�st nem �p�tj�k be a tudatba m�r kisgyermek korban, r�gondolni is rossz, mi marad az ut�dainkra.

– Ezzel teljesen egyet�rtek, hiszen a gyerekek fog�konyak, �szt�n�sen szeretik az �llatokat, a n�v�nyeket, a term�szetet. Ezt a fog�konys�got kellene kihaszn�lni �s az iskolai tananyagban jobban �p�teni r�. Most, az eur�pai uni�s csatlakoz�s k�sz�b�n szembes�l�nk majd igaz�n azzal, hogy ott milyen szigor�ak a k�vetelm�nyek a k�rnyezet, a term�szet �s az �llatok v�delme ter�let�n.

�s bizony, ki fog der�lni p�ld�ul az is: fels�oktat�si k�pz�s�nk kor�nt sincs m�g abban a helyzetben, hogy annyi k�rnyezetv�delmi jog�szt, k�zgazdas�gi �s egy�b szakembert adjon a t�rsadalomnak, amennyire majd sz�ks�g lesz itthon. Hiszen a gazdas�g szerepl�i, v�llalatok, c�gek stb. el�bb-ut�bb r� fognak k�nyszer�lni ilyen szakemberek foglalkoztat�s�ra, mert az el��rt felt�telek hi�nya miatt adott esetben s�lyos p�nzb�ntet�seket kell majd fizetni�k. �s a b�rs�ggal a probl�ma m�g nem old�dik meg.

– Tervezik-e – els�sorban az oktat�si t�rc�val egy�ttm�k�dve –, hogy a Nemzeti Alaptantervben er�teljesebb hangs�ly ker�lj�n a k�rnyezetv�delemre �s annak tudatos�t�s�ra, hogy „az �llatok �r�lni �s szenvedni k�pes �l�l�nyek” �s nem j�t�kszerek, amit kedv�nkre ny�zhatunk, s nem t�rgyak, amit eldobhatunk, ha megunjuk. Az aranyos kiskuty�b�l borj� nagys�g� �llat lesz, a h�sv�ti kisny�llal p�r nap m�lt�n m�r nem tudunk mit kezdeni...

– Term�szetesen tervezz�k, de ebb�l kihagyhatatlan a k�rnyezetv�delmi t�rc�val val� egy�ttm�k�d�s. H�rmunknak kell v�giggondolni, mit tudunk tenni ezen a t�ren. Term�szetesen a magam ter�let�n �n is szeretn�k mindent megtenni az�rt, hogy az eg�szs�gesebb �letm�d felt�teleit m�r iskol�s korban kialak�tsuk. Hiszen ott alapoz�dik meg a mozg�sgazdagabb, a term�szet ir�nt nyitottabb szeml�letm�d, ami feln�tt korra be�p�lhet az �letm�dszer� szok�sokba. Az eg�szs�ges �letm�d azonban nemcsak a sportot, a mozg�sgazdagabb �letvitelt, a term�szet k�zels�g�t jelenti, hanem a term�szetet �v�-v�d� szeml�letet is. Ebben egy�ttm�k�dik a h�rom t�rca, �s szeretn�nk – maga az oktat�si miniszter is – a Nemzeti Alaptantervet �s a kerettantervet fokozatosan �ttekinteni, hogy cs�kkents�k a lexik�lis tud�s mennyis�g�t, a gyerekek t�lterhel�s�t. Tal�n most van es�lye, hogy ilyen elemek l�pjenek be az oktat�sba.

– �n szerint mennyire tudatosult a t�rsadalomban, hogy m�r h�rom �ve �rv�nybe l�pett „az �llatok szeretet�r�l �s k�m�let�r�l” sz�l� t�rv�ny?

– Nem tudatosult, �gy �rzem. Val�sz�n�leg hallottak r�la, b�r szerintem az err�l k�rdezetteknek csak a t�red�ke v�laszolna igennel. �s m�g rosszabb a helyzet, ha ennek a t�rv�nynek az elemeir�l, sz�nd�kair�l k�rdezz�k az embereket. Tal�n annak idej�n a korm�ny nem ford�tott kell� gondot arra, hogy ezt a t�rv�nyt bevigye a k�ztudatba, a k�zgondolkod�sba. Pedig kellett volna. �s az�rt kellett volna, mert, sajnos, �gy l�tom, az �let minden ter�let�n n� az agresszi�. Ez az �letm�dnak, a stressznek, �s m�g nagyon sok mindennek betudhat�.

– Ha m�r az agresszi�n�l tartunk: k�pes-e a GYISM a maga eszk�zeivel tenni az ellen, hogy a j�v�ben egyre kev�sb� forduljon el� olyan, manaps�g sajnos gyakori eset, amikor egyes telep�l�seken a ny�lt utc�n l�nek agyon csavarg� (de gazd�s) kuty�kat? Hogy az �llatk�nz�k ellen nincsenek hat�kony eszk�zeink? Szakemberek szerint a csal�don bel�li er�szak els� �ldozatai is az �llatok. S�t, nemzetk�zileg is al�t�masztott t�ny, hogy a sorozatgyilkosok „karrierje” gyerekkorukban, �llatok k�nz�s�val kezd�d�tt.

– Sajnos, szaporodnak az er�szakos b�ncselekm�nyek, f�ler�s�d�tt a csal�don bel�li agresszi�, �s ennek legv�dtelenebb �ldozatai az �llatok. �k nem tudnak jelz�st adni, seg�ts�g�rt futni, �s �n is azt gondolom, hogy sok esetben az �llatokhoz val� viszony gyerekkorban alapoz�dik meg, j� vagy rossz ir�nyban.

Amit a mi miniszt�riumunk tenni tud, az a gyermekek �s az ifj�s�gi szervezetekben v�gzett felvil�gos�t� munka, hiszen vel�k napi kapcsolatban vagyunk. S azt gondolom, ez a fajta felvil�gos�t�s �s tudatform�l�s sokat jelent k�s�bbi �let�k sor�n. Mert t�nyleg igaz, tapasztalat az, hogy aki feln�tt korban er�szakos cselekm�nyt k�vet el, az gyerekkor�ban �llatokat k�nozott. Hiszem, hogy ez a tendencia meg�ll�that�. �s ezt a k�vetkeztet�st az �tlagember is levonja.

„Volt egy t�r�k Mehemed...”

– M�s a falusi �s m�s a v�rosi gyerek viszonya az �llatokhoz. Lehet-e k�l�nbs�get tenni e k�t csoport k�z�tt a felel�s �llattart�sra nevel�sben? Falun: nem k�t�m ki k�tm�teres l�ncra egy �leten �t �s nem tartom mosl�kon a kuty�t. V�roson: ha szeretn�k �llatot, szeressem azt is, hogy gondozni, s�t�ltatni, gy�gy�ttatni kell.

– Nagyon nagy a k�l�nbs�g. Gyerekkoromban minden nyaramat falun t�lt�ttem. Azt l�ttam, hogy a falusi ember jobban megbecs�li a h�zn�l tartott �llatokat. Val�sz�n�leg az�rt, mert tiszt�ban van az �rt�k�kkel �s a hasznoss�gukkal. Ez nem csak a haszon�llatokra igaz, amib�l �lnek, hanem a kuty�ra �s a macsk�ra is, hiszen �rzi a port�t, megfogja az egeret �s nem engedi be a h�zba, a padl�sra. De ez az �rt�kel�s azt is jelzi, hogy a falusi emberben a haszonelv�s�g er�teljesebben m�k�dik, s m�g a kuty�t, a macsk�t is ink�bb haszon�llatk�nt tartja.

A v�rosban ink�bb kedvtel�sb�l tartanak �llatokat, ami az urbaniz�ci� egyik sz�ks�gszer� velej�r�ja, k�vetkezm�nye. A szeretethi�ny, a mag�ny nagyon sok esetben szerepet j�tszik abban, hogy �llatokkal pr�b�ljuk p�tolni a szeretetet, az emberi kapcsolatok besz�k�l�s�t, oldani az egyed�ll�tet. �s itt j�n az, ami ellen, sajnos, nagyon sokan v�tenek. Mert ilyen sz�nd�kkal vesznek egy �llatot, azt�n kitelik a becs�let, mert kider�l – �s most sz�nd�kosan t�lzok –, hogy nem tud besz�lni, v�laszolni, kellemetlens�gekkel j�r a tart�sa. Beleszeret valaki egy nagy masztiffba, �s a kis panellak�s�ban kider�l, hogy nem tud mit kezdeni vele. �s akkor j�n a baj, hogy mi lesz az �llat sorsa. Meg�ll az aut�, kiny�lik az ajtaja �s kil�kik a kuty�kat az utc�ra. Vagy hazaviszik a h�sv�ti nyuszit, azt�n nem tudj�k, mit csin�ljanak vele, h�t kidobj�k valahov�. Elszaporodtak a kil�k�tt, k�bor �llatok. A hobby�llat tart�snak ez lett a h�tul�t�je. Ez�rt gondolt�k azt�n minden modern t�rsadalomban, hogy az �llatv�delem valamilyen t�rv�nyi szab�lyoz�s�t meg kell alkotni.

– Gondolnak-e olyan gyerek �s ifj�s�gi programokra, amelyekben „helye van” az �llatoknak is? Nem csak szervezett �llatkert-, vadaspark-l�togat�sokra gondolok. Voltam negyedik oszt�lyosokkal a t�k�li �llatotthonban. Olyan �lm�ny volt sz�mukra, hogy hazafel� a buszon alig gy�ztek besz�lni r�la. Nagy sikerrel m�k�dnek a kuty�s t�borok is.

– A K�rnyezetv�delmi �s V�z�gyi Miniszt�riummal egy�ttm�k�dve szeretn�nk ilyen programokat ind�tani. �ppen az uni�s csatlakoz�sra felk�sz�l�s k�v�nja meg, hogy a gyerekekkel, a fiatalabb koroszt�llyal besz�lj�nk az ottani k�vetelm�nyekr�l, arr�l, mire kell odafigyelni a term�szetv�delem, az �llatv�delem ter�let�n, ha az EU-hoz akarunk tartozni. Ezt a koroszt�lyt fel kell k�sz�teni az Uni� �ltal elv�rt szeml�letre. A k�rnyezetv�delmi �s az oktat�si miniszt�riummal egy�tt m�r most kialak�tottunk egy 500 milli� forintos keretet, amivel az erdei iskol�kat k�v�njuk meger�s�teni, mert ezek j� terepei a term�szet megismer�s�nek, v�delm�nek, �s ezzel egy�tt az �llatv�delemnek is.

– Szorgalmazz�k-e, hogy – els�sorban az elektronikus – m�di�ban a sok sz�rny� vagy �ppens�ggel b�rgy� rajzfilm helyett t�bb „�llatos” m�sor legyen, k�l�n�sen h�tv�geken?

– Nagyon szeretn�nk ilyen programokat. Elt�k�lt sz�nd�kunk, hogy a m�di�ban olyan m�sorokhoz ny�jtsunk t�mogat�st, amelyek val�di �rt�keket k�pviselnek �s k�zvet�tenek a gyerekeknek, s megfelelnek a hagyom�nyos kultur�lis �rt�keknek. Ebben az �vben a GYISM m�r 120 milli� forintot elk�l�n�tett, hogy ilyen magazin- �s egy�b m�sorokat, filmeket t�mogasson. �rtam egy levelet az ORTT egyik vezet� k�pvisel�j�nek, Ladv�nszky Gy�rgynek, �s javasoltam, hogy �k, akik �vr�l-�vre t�bb milli�rd forintot osztanak sz�t p�ly�zatok �tj�n m�diam�sorokra, dokumentum- �s j�t�kfilmekre, az �sszeg egy meghat�rozott r�sz�t k�l�n�ts�k el kifejezetten gyerekeknek �s fiataloknak sz�l� �rt�kes – k�zt�k �llatokr�l sz�l� – m�sorok l�trehoz�s�ra. J�magam hiszek abban, hogy az �llatok �rt�keket hordoznak, rendk�v�li nevel� er�vel b�rnak.

Gyakran emberi tulajdons�gokkal ruh�zz�k fel �ket �s pontosan az�rt teszik, mert ha a gyerek �llat k�p�ben kapja az inform�ci�t, az �rt�kek megjelen�t�s�t, jobban elfogadja, jobban r�gz�l benne �s jobban azonosul vele. �s butas�g lenne ezt a nevel� er�t nem kihaszn�lni.

TARTSD TISZTELETBEN AZ �LET MINDEN FORM�J�T! K�r�di M�ria k�rnyezetv�delmi miniszter

– Milyen szerepe van (lehet) fentiekben a K�rnyezetv�delmi Miniszt�riumnak?

– A miniszt�rium a term�szet �s az �llatok szeretet�t, az erre val� nevel�st egyfajta szeml�letform�l� program r�szek�nt kezeli. Ahhoz, hogy az emberek feln�tt korukra k�rnyezettudatosan �ljenek, az els� l�p�s: megismertetni, megszerettetni, megv�deni az �ket k�r�lvev� vil�got.

Az �letkornak megfelel�en, �lm�nyszer�en kell megteremteni azt az �rzelmi �llapotot, amivel az ember elkezdi az �llatokat, a term�szetet szeretni, �rt�kelni. Ilyen �lm�nyszer� gyerekprogramokat akarunk szervezni �s t�mogatni. Egyr�szt olyan zoopedag�giai �llatkerti l�togat�sokat, amikor nem csak r�cs m�g�tt �l� �llatokat l�tnak, de bemutatj�k nekik azok �letk�r�lm�nyeit, �letm�dj�t is. M�r t�bb helyen is l�ttam ilyen modellt, p�ld�ul J�szber�nyben, ahol az �vod�s gyerekek sz�jt�tva hallgatt�k az ottani munkat�rsat.

Szerencs�re van j�n�h�ny fanatikus ember, aki nagyon izgalmasan be tudja mutatni, p�ld�ul, hogy hogyan eszik a pelik�n, hogyan kapja be, a halat, s ez lebilincseli a gyerekeket. M�sr�szt felk�rt�k nemzeti parkjaink igazgat�s�gait, hogy a megl�v� oktat�si k�zpontok mellett a nem kell�en kihaszn�lt �p�leteiket �gy alak�ts�k �t, hogy gyerekcsoportokat vihess�nk oda, k�l�nleges erdei iskolai programra, ahol val�ban az �l� term�szettel, az �llatvil�ggal tal�lkoznak. A k�t fajta program egym�sra �p�l.

– �n�k tal�lt�k ki, vagy az el�z� korm�ny programj�t folytatj�k?

– Erdei iskolai program m�r volt, de abban a min�s�gben �s mennyis�gben, ahogyan mi folytatni akarjuk, most alakul. M�r a t�li sz�netben is k�rnyezeti, term�szeti �rt�keket bemutat� kir�ndul�sra vitt�nk el sz�z gyereket Egerbe. Ott voltam, l�ttam, �lm�ny volt.

Sok olyan �j programot – t�borokat, t�r�kat – tervez�nk, amelyek �gy viszik k�zel a gyerekeket a term�szethez, hogy k�zben kalandokat �lnek �t, maradand� �lm�nyekhez jutnak. Nyilv�n sokan tudj�k, hogy magam is sz�vesen t�r�zom le barlangokba �s tudom, mekkora �lm�ny, milyen nagyszer� kaland. Minden kezdem�nyez�st �r�mmel fogadunk, �s lehet�s�geinkhez k�pest is t�mogatjuk.

– Siker�lt-e m�r felm�rni�k, hogy a j�v� gener�ci�ja kit�l �s hogyan tanul spont�n term�szet- �s �llatszeretetet?

– Ilyen felm�r�st m�g nem k�sz�tett�nk, de �rdemes elgondolkozni rajta. B�r az embernek en�lk�l is van – szubjekt�v – �sszk�pe. �n azt l�tom, hogy van egy sor remek kezdem�nyez�s a pedag�gusok r�sz�r�l, ezzel szemben – sajnos, t�rsadalmi szinten - nagy fok� a nemt�r��ms�g, az �rdektelens�g. Azt l�tj�k a gyerekek – a kiv�tel kuri�zum –, hogy a feln�ttek nem figyelnek oda az �ket k�r�lvev� vil�gra.

Ebben a t�rsadalmi mentalit�sban mindenkinek, az egy�nnek is megvan a maga felel�ss�ge. Az emberek �ltal�ban azzal v�dekeznek, hogy �pp el�g gondjuk van a meg�lhet�ssel �s sok m�s mindennel. �s ez, sajnos, gyakran igaz is. �pp ez�rt azoknak az int�zm�nyeknek, amelyeknek ez a feladatuk, vagy lehet�s�g�k van r�, kell felmutatniuk: ha ezekre az �rt�kekre odafigyel�nk, akkor saj�t magunkra is odafigyel�nk �s a saj�t lehet�s�geink is n�nek.

Nem v�runk csod�kat

A saj�t �leted tisztelete megk�veteli, hogy az �let minden form�j�t tartsd tiszteletben. �s �gy cselekedj�l az �let minden form�j�val szemben, ahogy te emberk�nt m�lt�s�ggal �lni akarsz. Ezen filoz�fiai elvek ment�n igyekszik a t�rca e mentalit�s sz�les k�r� elterjed�s�t eredm�nyez� akci�kat szervezni, programokat, kiadv�nyokat t�mogatni. Term�szetesen csod�kat nem v�runk. Nem v�rjuk, hogy a gondolkod�sm�d egyik napr�l a m�sikra megv�ltozzon, de megtessz�k azokat a kicsi l�p�seket, amiket meg kell tenn�nk.

– Ennek �rdek�ben terveznek-e – p�ld�ul – a t�v�m�sorok k�z�tti „t�rsadalmi c�l� hirdet�seket”?

– Ezt eld�nteni nem felt�tlen�l ennek a miniszt�riumnak a feladata. A szeml�letform�l�s megjelen�t�si m�djaira p�ly�zatokat �runk ki �s amelyik elnyeri a b�r�l�k megfelel� min�s�t�s�t, azt t�mogatjuk. De egy�ttm�k�d�nk a sajt� k�l�nb�z� ter�leteivel is.

– �s az illet�kes miniszt�riumokkal?

– Term�szetesen. Az erdei iskol�ra az Oktat�si Miniszt�riummal k�z�s programunk �s �l� meg�llapod�sunk is van. Magyar B�lint �s j�magam is al��rtuk.

– Sajnos, manaps�g nem ritk�k az elborzaszt� t�rt�netek. A hivatalos vagy a mag�nv�lem�ny�t akarja-e elmondani arr�l, hogy lakott telep�l�seken, vil�gos nappal, halomra l�d�zik a csavarg� kuty�kat?

– Borzalmas! Elk�peszt�! Semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem elfogadhat�! Ez a mag�n �s a hivatalos v�lem�nyem is.

– Bizonyos �nkorm�nyzatok err�l m�sk�nt v�lekednek...

– Miniszterk�nt nincs m�dom, lehet�s�gem, hogy az ilyen �gyekben elj�rjak.

– K�r!

– Csak a v�lem�nyemet mondhatom: egyetlen Magyarorsz�gon m�k�d� int�zm�ny, szervezet, �nkorm�nyzat sem t�mogathat ilyet, nem adhat negat�v p�ld�t. �gy gondolom: nem v�llalhat�, hogy kuty�kat ezzel a kegyetlen m�dszerrel v�gezzenek ki. R�ad�sul olyan j�sz�gokat is lel�ve, akik valakiknek a szeretett, megbecs�lt bar�tai. Erre egyszer�en nincs elfogadhat� indok. J�l tudom, vannak – ak�r az embert is – vesz�lyeztet� k�r�lm�nyek, mint p�ld�ul a veszetts�g, de l�teznek sokkal kultur�ltabb, hum�nusabb m�dszerek is. B�r nem a K�rnyezetv�delmi Miniszt�rium hat�sk�re, de ha lehet�s�gem ad�dik, sz�v�teszem, mert az ilyesmi semmik�pp nem fogadhat� el.

Volt egy pulim annak idej�n, Biatorb�gyon, �s tudom, mit jelent egy szeretett �llat elveszt�se, amikor meg�regszik �s elpusztul. Ha elcsavargott, verekedett �s s�r�lten ker�lt haza, vagy megbetegedett �s k�rh�zba vittem, f�jt l�tnom, hogy szenvedett. H�t akkor milyen �rz�s lehet a kuty�mat lel�ve l�tni?!

J� �s rossz tapasztalatok

– Falusi gyerekek �ltal�ban ahhoz szoktak, hogy a h�z�rz� l�ncra k�tve �rzi a port�t, legfeljebb �jszak�ra engedik el. Lehet-e k�l�nbs�get tenni k�zt�k �s a v�rosi gyerekek felel�s �llattart�sra nevel�s�ben, ahol f�leg kedvtel�sb�l tartanak kuty�t, de ha megunj�k, k�nyelmetlenn� v�lik, egyszer�en kidobj�k?

– Az�rt ne �ltal�nos�tsunk! Ezzel is, azzal is van j� �s rossz tapasztalatom. Falusi l�ny vagyok, de n�lunk a kutya soha nem volt megk�tve. Ha olyan l�togat� j�tt hozz�nk, aki f�lt t�le, bez�rtuk a kuty�t a h�ts� udvarba. De, persze, volt olyan porta is, ahol l�ncon tartott�k. Sok mindenen – els�sorban �rzelmeken – m�lik, ki hogyan b�nik az �llattal.

– Vannak ugyan �llatmenhelyek, de az FVM – ahov� jelenleg tartoznak – nem igaz�n jeleskedik a felkarol�sukban, m�k�d�s�k ellen�rz�s�ben, ami meg is l�tszik a magyarorsz�gi �llatv�delmen. Sajnos.

– Ez baj. Hadd v�laszoljak egy szem�lyes t�rt�nettel: a h�gom vid�ken, kertes h�zban lakik �s van egy tizenegyn�h�ny �ves puliszer� kuty�ja, akit im�dnak. �gy egy �ve egy k�bor kutya k�lt�z�tt a k�zel�kbe, egy �rokban lakott a k�t kicsi k�lyk�vel. Az anyakutya folyton hurcol�szta a piciket, l�that�an el akarta helyezni �ket. A h�gom, aki nagy �llatbar�t, seg�teni akart rajtuk. K�l�nb�z� menhelyekn�l pr�b�lkozott, de ide-oda k�ld�zgett�k. Nem neves�ten�k, de nyugodtan le�rhatja, hogy �ppen ezzel veszik el a kedv�t az embereknek. K�zben a kicsik elt�ntek, a h�gom pedig befogadta az anyakuty�t. Ezt az�rt nem nevezn�m j� tapasztalatnak...

– Szili Katalin h�zeln�k-asszonyt�l tudom, hogy korm�nyszintre emelt�k az �llatv�delmet. Tal�n m�g azt is meg�rj�k, hogy a parlament beemeli a a Btk-ba: lehessen az �llatk�nz�st b�rt�nnel b�ntetni.

– Szerintem ez nem t�rv�ny k�rd�se. Jog�szk�nt is az a v�lem�nyem, hogy a b�ntet�s nem az az eszk�z, amit�l eredm�nyek v�rhat�k. A b�n�z�k nem hiszik, hogy a b�ntet�s el�ri �ket. Sokkal ink�bb a szeretetre nevel�s, a p�ldamutat�s erej�ben b�zom.

– Nem idealista kicsit?

– Idealista vagyok. �s ezen nem tudok, de nem is akarok v�ltoztatni.

Els� sz�m� k�zellens�g?

A h�r borzaszt�: egy k�borl� rottweiler �letvesz�lyesen megt�madott egy kisfi�t. A gyerek �let�t a v�letlen�l arra j�r� k�t feln�tt mentette meg, a kuty�t pedig egy rend�r agyonl�tte. Sz�rny� trag�dia, �m ki a felel�s az�rt, hogy ez bek�vetkezhetett?  N�gyl�b� bar�taink t�bb t�zezer �ve ugyanis, nem erre k�t�ttek "v�rszerz�d�st" vel�nk.

Az ut�bbi id�ben megszaporodtak a kuty�k t�mad�sair�l sz�l� h�rad�sok. Ezeket olvasva az embernek az az �rz�se t�mad, hogy ha egy eb szembe megy vele az utc�n, jobban teszi, ha sietve �tmegy a t�loldalra. �s akkor m�g �r�lhet, ha a "fenevad" nem okozott neki s�lyos testi k�rosod�st. Az emberre t�mad� kuty�k miatt a k�zv�lem�ny nagy r�sze lassan az �llatvil�g ellen fordul. Figyelm�k nem terjed ki arra, hogy ezek�rt az esetek�rt t�bbnyire mi, emberek vagyunk a felel�sek. Mert mint mindennek, �gy ennek a dolognak is k�t oldala van. A kuty�k agressz�v magatart�s�t a gondatlan tart�s, a felel�tlen belteny�szt�s, a vel�k szembeni er�szak, az abnorm�lis harciass�gra nevel�s okozza. Ezek a t�nyek azonban sajnos kimaradnak a h�rad�sokb�l. Csak azt olvashatjuk, hogy milyen agressz�v magatart�s�ak a n�met juh�szok, a kauk�zusi juh�szkuty�k, a kuvaszok, �s �jabban a rottweilerek. Bor�t�kolom: a dolog egyenes �g� k�vetkezm�nye az lesz, hogy  akad majd olyan k�pvisel�, aki er�teljesen fogja k�vetelni a T. H�zt�l, hogy nyilv�n�ts�k vesz�lyes ebeknek az �rz�-v�d� fajta kuty�kat. S akkor pedig m�r nem lehet g�tat szabni az olyan �nkorm�nyzati ebtart�si rendeleteknek, mint amilyenekkel Miskolc, vagy Ny�regyh�za "b�szk�lkedhet". Pedig a dolognak nagyon egyszer� megold�sa lenne. S ugye, nem lep�dnek meg azon, ha egy k�pzeletbeli ugr�ssal m�r ki is k�t�nk az �llatv�delmi t�rv�nyn�l?

A kisfi�ra t�mad� rottweiler (volt) gazd�ja meg�ssza. Mert kider�thetetlen, ki� volt a kutya. �s m�r eljutottunk az �llatv�delmi t�rv�ny v�grehajt�si rendeleteinek egyik igen komoly hi�nyoss�g�hoz, amelyben nem tett�k k�telez�v� a kuty�k k�telez� azonos�t�s�t. Ez a "kedves" gazdi tal�n az�ta m�r be is szerezte leg�jabb szerzem�ny�t, amelyet k�nnyen lehet, hogy egy f�lm�teres k�t�len kik�tve tart majd. A kutya pedig lassan meg�r�l a tart�si k�r�lm�nyek miatt. Ahogy teheti, elszabadul fogs�g�b�l, �s �jra "h�r" lesz. A tulajdonos pedig �jra mossa kezeit…Senki nem mondja neki, hogy "ejnyebejnye", mivel a t�rv�nyben az �llatok tart�si k�telezetts�geire vonatkoz� paragrafusokat nem fogj�k ellen�rizni. Mert ugye, azt �n sem gondolja, kedves olvas�, hogy az �llatv�delmi el��r�sokat betartatni hivatott hat�s�gi �llatorvos majd megb�rs�golja ezeket a tulajdonosokat? Mert akkor legk�zelebb egy m�sik orvost h�v a gazdi beteg �llat�hoz. Azt, aki �gy tesz, mint ha semmit sem l�tott volna. S itt a t�rv�ny m�sik �ri�si hi�nyoss�ga: az �llatv�d�i fel�gyeleti rendszer tov�bbra is csak az �llatv�d�k �lm�ban l�tezik. Pedig ennek a szervezetnek t�bbek k�z�tt pontosan az lenne a feladata, hogy figyelemmel k�s�rj�k: megfelelnek-e a tart�si k�r�lm�nyek az adott �llatfaj ig�nyeinek. Mert ha nem, akkor nem k�telez� ilyen �llatot tartani. Magyarorsz�gon jelenleg a leggyakrabban a sznobizmus d�nti el, hogy ki, milyen fajt�j� kuty�t v�s�roljon. B�r k�nnyen lehet, hogy a gazdi jel�lt eddig csak azt tudta r�luk, hogy ugatnak, �s farkuk van, de m�r els� ebk�nt a n�mi szak�rtelmet felt�telez� rottweilert, vagy dobermannt v�lasztja. A n�gyl�b� mozg�s �s foglalkoz�si ig�ny�r�l fogalma sincs, de azt elmondhatja a bar�ti k�r�nek, micsoda divatos h�z�rz� ker�lt a h�zhoz. T�l�nk nyugatabbra ezen a t�ren is kicsit m�sk�ppen m�k�dnek a dolgok. Ha valaki kuty�t akar tartani, bejelenti �haj�t a helyhat�s�gn�l. Az �nkorm�nyzat alkalmaz�s�ban �ll� (!) �llatv�delmi fel�gyel� kimegy a k�rv�nyez� otthon�ba. A helysz�ni szeml�n a leend� tulajdonos napirendj�r�l, a tart�si k�r�lm�nyekr�l inform�ci�kat szerez, majd ezek ismeret�ben d�nti el, hogy alkalmas-e az illet� az adott fajt�j� kutya tart�s�ra, vagy sem. Nem is igen l�tni az utc�ikon k�borl�, vagy l�ncra k�t�tt �llatokat. �s nem is tekintik els� sz�m� k�zellens�gnek legh�s�gesebb bar�tainkat…Nagyon fontos lenne a nevel�s is. Amelyben mi szint�n gyerekcip�ben j�runk. Az ezzel foglalkoz� v�grehajt�si rendeletekhez inform�ci�ink szerint m�g nem is kezdett hozz� az Oktat�si Miniszt�rium. Pedig az �llatokkal val� helyes b�n�sm�dra m�r �vod�ban nevelni kellene a gyerekeket. Mert legy�nk �szint�k: kutyat�mad�sok eset�ben bizony gyakran a kicsik provok�lt�k ki az �llat agresszi�j�t. �gy t�rt�nt ez a Gy�r k�zeli falu �let�ben is, amikor egy n�met juh�sz jelleg� kever�k rontott k�t kisgyerekre. (Legal�bbis a h�rad�sok szerint.) A sr�cok bottal piszk�lt�k a r�vid l�ncra k�t�tt ebet. Szurk�lt�k, bottal hadon�szva cukkolt�k a m�r �rj�ng� �llatot. Addig-addig, am�g a kutya elt�pte l�nc�t, �s a gyerekekre t�madt. S�lyos, maradand� s�r�l�st okozott. A "b�n�st" azon nyomban agyonl�tt�k, �s az eg�sz orsz�g hossz� hetekig azon sz�rny�lk�d�tt, micsoda fenevadak �lhetnek k�z�tt�nk…Egy m�sik t�rt�net hitelesen �gy sz�lt, hogy a gyerek felm�szott a kennel tetej�re. A l�ba megcs�szott, �s az ott lust�lkod� pitbullra zuhant. A kutya persze megijedt, �s t�madt. Vagy ink�bb v�dekezett? A kuty�t persze ki�rtott�k, dehogy a kissr�cnak az�ta valaki is elmagyar�zta volna, hogy �llatokkal hogyan kell b�nni, arr�l nem sz�l a f�ma.

S nem szabad elfeledkezn�nk a saj�t felel�ss�g�nkr�l sem. A honi �llattart�si kult�ra bizony m�g igen sok k�v�nni val�t hagy maga ut�n.

Hogy t�rt�nhet az meg, hogy t�mad�sra is betan�tott �llatok kisz�khessenek a kertb�l, vagy egyszer�en elk�dorogjanak otthonukt�l? S m�g g�pkocsit csak az alapvet� m�szaki ismeretek birtok�ban vezethet�nk, csib�szel�sre, t�mad�sra b�rki "tan�thatja" kuty�j�t. Akik azt�n, a "hozz��rt�snek" k�sz�nhet�en, n�gyl�b� fegyverekk� v�lhatnak. Ennek az esetnek bizony komoly folytat�sa lesz. Aminek sajnos nem a rottweiler gazd�ja issza meg a lev�t, hanem azok a becs�letes kutyatart�k, akik �gy tartj�k kedvenceiket, ahogy az elv�rhat� lenne. Sok�ig nem fogja elfelejteni sem a k�zv�lem�ny, sem a HIVATAL, hogy egy kutya hajsz�l h�j�n meg�lt egy kisgyereket. A kisfi� �s csal�dja k�njair�l nem is besz�lve…Az ilyen trag�di�k vesztesei t�bbek k�z�tt az �llatv�d�k is. Gondoljunk csak bele: ezut�n hogyan merjen majd b�rki oda�llni az �nkorm�nyzat jegyz�je el�, �s k�rni egy kutya k�nz�sa miatt a hat�s�g elj�r�s�t?

Az �llatv�delmi t�rv�nnyel v�gre megoldhat�ak lettek volna ezek az anom�li�k. Nagyon nagy k�r, hogy a v�grehajt�si rendeletek hib�i miatt ezt csak felt�teles m�dban mondhatjuk el. Az �llatv�delmi t�rv�ny kapcs�n bek�vetkezett "fejl�d�s" k�pletesen megfogalmazva �gy val�sz�n�leg  csak annyib�l �ll majd, hogy a kuty�k l�nca mostant�l rozsdamentes ac�lb�l fog k�sz�lni…