Az ebtart�s higi�niai elõ�r�sai

A roml� k�rnyezeti �llapot, az ember eg�szs�g�t vesz�lyeztetõ k�rnyezeti hat�sok k�vetkezt�ben a k�rnyezetv�delem jelentõs�ge fel�rt�kelõd�tt. A kutya tart�sa potenci�lis k�rnyezetszennyez�st jelent, ha a tulajdonosa nem tartja be azokat a n�lk�l�zhetetlen higi�niai elõ�r�sokat, amelyek r�v�n a k�rnyezet szennyezõd�se elker�lhetõ.

2.1. Lak�h�zak

- Magyarorsz�gon egyes t�rsash�zakban az Alap�t� Okirat kit�r arra, hogy a tulajdonost�rsak kutya tart�s�hoz egy�ltal�n nem j�rulnak hozz�. Ilyen h�zakban kutya tart�s�ra nincs lehetõs�g. Franciaorsz�gban minden lakosnak t�rv�nyadta joga a kutyatart�s, ha biztos�tja, hogy a k�z�ss�get nem zavarja. Angli�ban az �llam tulajdon�ban l�võ lak�sok 60%-�ban a hat�s�g megtiltja vagy korl�tozza a kutyatart�st, gyakran elõzetes enged�ly k�r�se sz�ks�ges.

- A kutyatart�s elhat�roz�sakor a leendõ kutyatulajdonosnak figyelembe kell venni a k�lts�geket, amely mag�ba foglalja az etet�s, a sz�ks�ges eszk�z�k, a k�telezõ olt�sok, a biztos�t�s �s az esetleges betegs�gek vagy baleset eset�n az �llatorvos d�j�t, valamint a kutyapanzi� k�lts�g�t, ha a tulajdonos nem tudja kuty�j�t r�b�zni senkire az otthon�b�l t�rt�nõ tart�s t�voll�te eset�n �s figyelembe kell venni mindazokat - a gyakran nem kis k�lts�geket -, amelyek a kutya tiszt�n tart�s�val, a betegs�gek megelõz�s�vel, a higi�niai elõ�r�sok betart�s�val kapcsolatosak.

- A kutya fajt�j�nak a kiv�laszt�sakor szem elõtt kell tartani a kutya nagys�ga �s a lak�s m�rete k�z�tti k�lcs�nhat�st. Lak�sban tart�skor �ltal�ban a kis vagy k�zepes nagys�g� kutya a legmegfelelõbb. A nagytestûkuty�nak nagyobb a helyig�nye (mind a lak�sban, mind a kertben tart�skor vagy aut�ban t�rt�nõ sz�ll�t�skor), t�bb mozg�sra, �lelemre van sz�ks�ge. Mivel a legt�bb gy�gyszer d�zisa is a testnagys�g f�ggv�nye, a gy�gyszeres kezel�s is k�lts�gesebb a nagyobb s�ly� kuty�kn�l. A nagym�retûkuty�k �llatv�delmi szempontb�l sem val�k egy kis lak�sba.

- Csal�di kertes h�zakban biztons�gosan z�r�d� kapu, valamint el�g magas ker�t�s sz�ks�ges, hogy a kutya ne tudjon a kerten k�v�lre jutni �s harap�s�val esetleg k�rt tenni az emberekben.

- Lak�sokban csak olyanok tartsanak kuty�t, ahol biztos�tott egy szem�ly otthon tart�zkod�sa, aki gondoskodik a kutya �pol�s�r�l, s�t�ltat�s�r�l �s a helyes viselked�sre tan�t�s�r�l. A lak�sban eg�sz nap egyed�l hagyott kutya ugat�s�val, von�t�s�val zavarja a szomsz�dokat, �r�l�k�vel, vizelet�vel szennyezi a lak�st. Mivel a kutya nagyon t�rsas l�ny, k�l�n�sen szenved az egyed�ll�ttõl, ilyenkor �rtalmas viselked�si form�kat vehet fel.

- A kutyatart�skor figyelembe kell venni, hogy valamelyik csal�dtag allergi�s-e a kutyaszõrre, ilyen esetben a nem vedlõ Poodle, Bedlington Terrier vagy a Kerry Blue Terrier fajt�kat aj�nlatos tartani, de ilyenkor is meg kell gyõzõdni az allergi�ban szenvedõre gyakorolt hat�sr�l. F�ggetlen�l a szõrtelen kutyfajt�kt�l (Mexik�i kopasz - Mexican hairless vagy a k�nai kopasz - Chinese Crested), valamennyi t�bbi kutyafajta bizonyos m�rt�kig hullatja a szõr�t. A szõrhullat�s k�zponti fût�sûlak�sokban gyakran eg�sz �vben jelentkezik, de legrosszabb tavasszal �s õsszel. A hossz� szõrûkutya gyakoribb gondoz�st ig�nyel �s szõr�t nehezebb megsz�r�tani, ha nedves lesz. A hossz� szõr ezenk�v�l k�nnyebben mag�ba szedi az idegen testeket (pl. s�t�ltat�skor a fûmagvakat stb.). A nem vedlõ fajt�kat szab�lyos idõk�z�nk�nt (minden 4-6 h�tben) sz�ks�ges ny�rni. A Spanieleket �s a dr�tszõrûterriereket is kell ny�rni vagy az elhalt szõr�ket elt�vol�tani minden h�rom h�napban.

A kuty�k �lettartama �ltal�ban 10-14 �v (n�ha hosszabb), de a gazd�val val� kontaktus �s a viselked�si form�k (pl. szobatisztas�g) kialak�t�sa miatt elõny�sebb k�ly�kkuty�t v�s�rolni. A szuka �ltal�ban k�nnyebben illeszkedik a csal�d �let�hez, mint a kankutya. Gyakran a nagyon domin�ns kankutya, az elõzõ szobatisztas�g ellen�re vizel a lak�sban, azon c�lb�l, hogy szagjellel jel�lje meg ter�let�t �s megerõs�tse domin�ns st�tusz�t. A szoktat�s seg�thet ezen a probl�m�n, de gyakran csak a her�l�s vagy (r�vid ideig) nõst�ny ivarhormon ad�sa a megold�s. A nõst�ny kutya eset�ben az ivarz�si idõszak okoz higi�niai probl�m�t a lak�sban. �ltal�ban, fajt�t�l f�ggõen, �vente k�t alkalommal h�rom h�tig tart �s fõleg tavaszra �s õszre koncentr�l�dik. Ilyen idõszakban a szuk�t a lak�sban k�nnyen felmoshat� padozat� helyen kell tartani vagy r�gi takar�n fektetni, az ivartalan�t�s itt is megold�s, b�r komolyabb beavatkoz�st ig�nyel mint a kanokn�l.

- A megfelelõen oktatott kuty�n�l a lak�sban sz�ks�ges alap viselked�si form�k: a szobatisztas�g, vizelet �s sz�klet�r�t�sre k�redzked�s. A kutya a saj�t kijel�lt fekvõhely�n aludjon, reag�ljon, ha a gazd�ja a nev�n h�vja, ne rong�lja a b�torokat, ruh�kat �s egy�b �rt�keket a lak�sban, f�ggetlen�l att�l, hogy a gazd�ja jelen van-e vagy sem. Ne engedj�k a kuty�t felugrani a sz�kekre vagy az �gyra, ne ugr�ljon fel az emberekre, ne nyalogassa a gyermekek vagy felnõttek kez�t, arc�t. A kutya helyes viselked�sre tan�t�sa nagym�rt�kben f�gg a tan�t�s k�vetkezetess�g�t�l �s att�l, hogy gazd�ja mennyire van tiszt�ban a lak�sban tartott kutya eset�ben a higi�niai k�vetelm�nyekkel. A k�ly�kkutya nyolc �s f�l hetes korig minden egy-k�t �r�ban, k�l�n�sen etet�s ut�n �r�t. Ez�rt etet�st k�vetõen vagy �bred�skor azonnal egy kijel�lt helyre kell vinni �s addig ott hagyni, m�g elv�gzi a dolg�t. Ez a hely k�nnyen tiszt�that� legyen. �jszaka ne adjunk inni a kuty�nak. Az aktivit�s �s a hideg stimul�lja a vizelet �s a sz�klet�r�t�st. Ha �szrevessz�k, hogy a kutya felveszi a tipikus viselked�st az �r�t�s elõk�sz�t�s�hez, kapjuk fel �s vigy�k a kijel�lt helyre. A kijel�lt helyen a vizelet vagy az �r�l�k elt�vol�t�s�ra az erõs fertõtlen�tõszerek vagy egy�b szagtalan�t�k nem alkalmasak, mivel elt�vol�tj�k azokat a szagokat, amelyek stimul�lj�k a k�ly�kkutya �r�t�si viselked�s�t. Term�szetesen a padl�t fel kell mosni, erre a feh�r ecet vagy a h�g�tott textil�bl�t� szer ide�lis. Az amm�nia alkalmaz�sa, az �porodott vizeletre eml�keztetõ szaga miatt, t�nylegesen elõmozd�tja a nem k�v�nt helyen t�rt�nõ vizelet�r�t�st �s egyes fenyõillat� fertõtlen�tõszernek is hasonl� a hat�sa. A szobatisztas�gra nevel�s idõszak�ban aj�nlatos a k�ly�kkuty�t minden �r�ban 5 percre kivinni a lak�sb�l. N�gy-�th�napos kor k�z�tt a kutya hosszabb ideig k�pes v�rni az �r�t�ssel, gyakran ekkor m�r jelezni tudja a kimen�si sz�nd�k�t pl. azzal, hogy az ajt�hoz megy.

- Fontos higi�niai szab�ly, hogy ha �pol�s c�lj�b�l sz�ks�ges a kuty�hoz ny�lni vagy a kutya arcunkat, kez�nket megnyalja, azonnal mossunk kezet, ill. arcot �s k�l�n�sen a gyermekeket figyelmeztess�k a gyakori k�zmos�sra.

- A kuty�nak kijel�lt helye legyen a lak�sban, ne birtokolja az eg�sz lak�st (k�l�n�sen ne az �lõ �s fekvõ b�torokat), m�g a gyakori porsz�v�z�s sem teljesen eredm�nyes az elhullatott szõrsz�lak elt�vol�t�s�ra.

- Soha ne engedj�k a kuty�t a saj�t fekhely�nk�n aludni, mivel a kutya szõr�n l�võ piszok �s term�szetes zsirad�k �tker�l az �gynemûre egy�b, a s�t�ltat�s sor�n felszedettekkel. M�g a gyakran mosott �gynemûis felvesz egy �rezhetõ kutyaszagot. Ha a kutya bolh�val fertõz�tt, ami gyakran elõfordul, az �gy is bolh�s lesz, egy�b parazit�k is k�nnyebben �tjuthatnak a kuty�r�l az emberre a k�z�s alv�hely eset�n. A kutya k�l�n fekvõhely�n aludjon, lehetõleg ne a h�l�szob�ban.

- A csal�d �tkez�s�n�l ne hagyjuk a kuty�t az asztal k�zel�be j�nni, ne adogassunk falatokat a kuty�nak �s ut�na mosatlan k�zzel ne folytassuk az �tkez�st.

- A kutya �teleit a saj�t �lelmiszereinktõl elk�l�n�tve t�roljuk, etetõ-itat� ed�nyeit ne a csal�d ed�nyeivel egy�tt mosogassuk el. A csal�d �ltal haszn�lt ed�nyeket ne engedj�k a kuty�val kinyalogatni.

- A kutya tart�zkod�si hely�n haszn�lt kutyakosarat, egy�b text�li�kat gyakran mossuk �s fertõtlen�ts�k, k�l�n�sen ha bolh�s a kutya, az �llat bolh�tlan�t�s�val egyidejûleg ezeket is bolh�tlan�tsuk.

- Ha a kuty�t a s�t�r�l a lak�sba vissz�k (a p�r�zt �s a sz�jkosarat csak a lak�sban vegy�k le), l�bait v�zzel teli ed�nybe �ll�tva mossuk meg �s t�r�lj�k sz�razra.

- A kuty�t �ltal�ban akkor sz�ks�ges f�rdetni, amikor szõrzete talajjal, s�rral, vizelettel vagy hasmen�s miatt szennyezett. A f�rdet�s gyakoris�ga egy�bk�nt f�gg a kutya fajt�j�t�l �s hogy a lak�sban vagy a szabadban tartjuk-e. A f�rdet�st elõzze meg a kef�l�s �s f�s�l�s. K�l�nleges esetektõl eltekintve a lak�sban tartott kuty�kat �ltal�ban k�thavonta kell f�rdetni. Leghigi�nikusabb, ha a f�rdet�st �s ny�r�st a kutyakozmetikussal v�geztetj�k el, ha ez m�gsem lehets�ges, ne a saj�t f�rdõk�dunkban f�rdess�k, hanem haszn�ljunk mûanyag baby-f�rdõk�dat erre a c�lra. F�rdet�sn�l haszn�ljunk baby sampont, a sz�r�t�shoz hajsz�r�t�t.

- A kutya szõr�pol�sa alkalmas arra is, hogy megvizsg�ljuk a kutya bõr�t �s szõrtakar�j�t parazit�k, idegen testek, sebek elõfordul�sa szempontj�b�l. Ha a kutya nyugtalan vagy haraphat, haszn�ljunk "textil-pofaszalagot", a kialak�tott hurokkal a sz�jat az orr felett �sszeszor�tjuk �s a hurok k�t v�g�t a nyakon r�gz�tj�k.

- Ha a kutya a l�pcsõh�zat vagy a liftet szennyezi, gondoskodni kell a szennyez�s elt�vol�t�s�r�l.

- A nyak�rvet �s a p�r�zt is idõnk�nt ki kell kef�lni �s n�h�ny percre forr� v�zbe tartani, majd megsz�r�tani.

2.2. K�zter�letek

A kutyatart�s k�zeg�szs�g�gyi szempontb�l legkritikusabb pontja a kutya s�t�ltat�sa sor�n a k�zter�leteken - k�l�n�sen a v�rosokban, parkokban - a hatalmas mennyis�gben felhalmoz�d� kutya�r�l�k, valamint a vizeletkibocs�t�s, mindkettõ szennyezi a k�rnyezetet. Mind a kutya�r�l�k, mind a vizelet tulajdonk�ppen jelenleg sehov� nem sorolt hullad�k, m�gpedig vesz�lyes hullad�k, ha fertõz�tt �llatt�l sz�rmazik �s k�l�n�sen, ha ez a fertõz�s emberre is �tterjedhet. Jap�nban a k�zparkokban 13 homokoz�t vizsg�ltak meg a kutya�r�l�k �s a Toxocara pet�kkel t�rt�nõ fertõz�s szempontj�b�l. A homokoz�k 1 m2-�n 35 kutya�r�l�ket tal�ltak, �gy az egyes homokoz�kban az �r�l�kek sz�ma 281-2205 k�z�tt v�ltozott. A 4-15-sz�r megism�telt vizsg�lat szerint a 13 homokoz�b�l 12 volt Toxocara pet�kkel fertõz�tt, a fertõz�s 92%-os volt. A pet�k nemcsak a homok felsz�n�n, hanem 35 cm-es m�lys�gben is megtal�lhat�k voltak. Nem csak Jap�nban, hanem m�s orsz�gokban is v�geztek hasonl� vizsg�latokat �s az eredm�nyek les�jt�ak. A j�rd�kon �s a j�tsz�tereken felhalmoz�d� kutya�r�l�k m�ra olyan probl�m�v� v�lt, amely imm�r vesz�lyezteti a j�r�kelõket �s a j�tsz�terek l�togat�it. A probl�ma megold�s�ra:

- Tilt� t�bl�k fel�ll�t�s�val k�telezni sz�ks�ges a kutyas�t�ltat�kat, hogy a j�tsz�terek, homokoz�k ter�let�re tilos kuty�kat bevinni.

- A parkokban sz�ks�ges kialak�tani elker�tett ter�leteket, ahol a kuty�k elv�gezhetik sz�ks�glet�ket �s ahonnan az �r�l�k k�nnyen elt�vol�that�. Ez a gyakorlatban m�g nem terjedt el sz�les k�rben, de n�vekszik a helyi hat�s�gokhoz �rkezõ felh�v�sok sz�ma arra vonatkoz�an, hogy alkalmazzanak parkõr�ket, akik �rv�nyt szereznek az elõ�r�soknak.

A kutya�r�l�kben l�võ parazit�k elterjed�se megelõz�s�nek legide�lisabb m�dja az �r�l�k el�get�se. Mivel az �r�l�k val�j�ban nem gy�l�kony anyag, val�s�gos tûz sz�ks�ges az el�get�s�hez. Az �r�l�k egy�b m�dszerekkel t�rt�nõ kezel�se nem puszt�tja el a parazit�kat, csup�n m�sik helyre sz�ll�tja azokat. Pl. a Toxocara pet�k igen ellen�ll�k a fertõtlen�tõkkel �s egy�b vegyszerekkel, m�g az enzimes kezel�ssel szemben is, ez�rt vegyszerekkel t�rt�nõ elpuszt�t�suk nem val�sz�nû.

- A kutyatulajdonosok sz�mos orsz�gban alkalmazz�k a lez�rhat� nylonzacsk�t az �r�l�k felszed�s�re, majd ezeket a hullad�kgyûjtõkbe helyezik el. Franciaorsz�gban a j�rd�k ment�n kijel�lt helyek vannak a kuty�k sz�m�ra, ahonnan az �r�l�ket a porsz�v�hoz hasonl� �nj�r�-szippant� j�rmûvel gyûjtik �ssze.

- �ltal�nos szab�ly, hogy a kuty�kat csak p�r�zon �s sz�jkos�rral szabad s�t�ltatni. A s�t�ltat�st azonban soha ne k�ss�k �ssze bev�s�rl�ssal (ak�r �zletrõl, ak�r piacr�l van sz�). Az �zlet el� kik�t�tt kutya esetleg ott v�gzi el a dolg�t, ezenk�v�l ha le�l vagy lefekszik a szõr�n, a v�gb�l k�rny�k�n l�võ fertõzõ szennyezõd�sek a j�rd�ra ker�lnek �s �gy a v�s�rl�k a cipõj�kre tapad� fertõz�seket tartalmaz� szennyezõd�seket hordanak be az �lelmiszer�zletekbe.

A kultur�ltabb �s higi�nikusabb kutyatart�s �rdek�ben kutyafuttat�kat sz�ks�ges kijel�lni Budapest ker�leteiben (n�h�ny kiv�teltõl eltekintve) l�teznek ilyen kutyafuttat�k, ahol a kuty�kat p�r�z n�lk�l futtathatj�k. Azonban a kutyafuttat�k tiszt�n tart�s�ra is vigy�zni kell, az �r�l�kkel kapcsolatban itt is ugyanazok az elõ�r�sok �rv�nyesek, mint az egy�b k�zter�leteken.