Bar�tok vagy ellens�gek?

 A k�t kutya peckes l�ptekkel k�rbej�rja egym�st; l�baik olyan mereven mozognak, mint a bot. Farkuk a magasba emelkedik, h�tukon a nyakt�l a farokt�ig, mint a kefe s�rt�je, felmered a sz�r. Homlokok r�ncol�dnak, a sz�jszegletek el�reh�z�dnak – az ajkak szinte cs�cs�r�tenek. Mindk�t ir�nyb�l az agg�d� gazd�k h�v� szava hallatszik, �m a k�t ebnek nem haszn�l sem csalogat�s, sem fenyeget�s. El�bb az egyik �ll szobormereven, meg-megrezzen� farokkal, m�g a m�sik v�gigszagl�ssza, azut�n cser�lnek. A szertart�snak mintha sohasem akarna v�ge szakadni, s k�zben a fesz�lts�g egyre fokoz�dik...
     A fenti jelenetet minden ebtart� elker�lni igyekszik, ez�rt ha idegen kuty�t l�tnak, m�r j� messzir�l megk�rdezik a gazd�j�t: „fi� vagy l�ny?” – �s ennek megfelel�en vagy odaeresztik, vagy p�r�zv�gen arr�bb vonszolj�k kedvenc�ket. Pedig a kutya falka�llat, ami annyit jelent, hogy �sei a vadonban nem mag�nyosan �s nem is p�ros�val, hanem csoportosan �ltek. M�rpedig a term�szet t�rv�nyei szerint h�rom �llatb�l m�r legal�bb kett� egynemû, t�ves teh�t az a felt�telez�s, hogy az azonos ivar� kuty�knak felt�tlen�l egym�s tork�nak kell esni�k. A falk�ban vad�sz� �llatokn�l b�rmely csapattag s�r�l�se a k�z�s zs�km�nyszerz�s siker�t kock�ztatja, ez�rt azt�n sz�mtalan m�dja kialakult n�luk a v�rre men� harcok kik�sz�b�l�s�nek.

Felk�sz�l�s az �letre

     Mindez persze – mint annyi minden m�s is – k�ly�kkorban kezd�dik. A k�ly�kkuty�k j�t�kos buny�i a k�s�bbi rangsorvit�k �rtatlan ut�nzatai, amelyek sor�n a fiatal �llatok megtanulj�k a „p�rbajetikettet”. Amikor az egyik k�ly�k f�ldre ker�lt, a j�t�knak v�ge szakad, s csak akkor folytat�dhat, ha m�r felt�p�szkodott �s �jra csatarendbe �llt – teh�t a m�sik f�lre�ll, �s megv�rja, am�g j�tsz�t�rsa „leporolja mag�t”. Ek�zben �szrev�tlen�l r�gz�dik benne, hogy mi a teend� akkor, ha m�r k�tv�llra fektette az ellenfelet. A feln�tt kuty�k legt�bbje b�rmikor kaphat� egy kis hanc�roz�sra, ha egy „h�tulgombol�sr�l” van sz�: el�z�kenyen az oldalukra hengerednek �s hagyj�k, hogy a k�ly�k d�g�ny�zze �ket. Az ifj�korban kialakult bar�ts�gok (ak�r k�ly�k �s feln�tt, ak�r egyid�s kuty�k k�z�tt) sokszor igen tart�sak. Nem �rt azonban tudni, hogy vannak kuty�k, akik hajlamosak vissza�lni helyzeti el�ny�kkel, s ha meg nem is harapj�k, de val�s�ggal terroriz�lj�k a magatehetetlen kis k�lyk�t. Ez a k�s�bbiekben kellemetlen el��t�leteket alak�that ki a kiskuty�ban. P�ldak�ppen �lljon itt saj�t boxerem esete: h�romh�napos kor�ban egy egy�bk�nt j�indulat�, fekete sp�niel minden ok n�lk�l rendszeresen maga al� gyûrte, amit a kis boxer megad�an eltûrt, �m egy�ves kor�ra kimondottan ellens�gess� v�lt a s�t�t sz�nû sp�nielek ir�nt, �s val�s�ggal leste az alkalmat, hogy visszaadhassa nekik a k�lcs�nt (b�r becs�let�re legyen mondva, hogy meg nem harapta egyiket sem).
     A k�ly�kkorban �t�lt �lm�nyek teh�t az eg�sz kutya�letre kihatnak, ehhez azonban az kell, hogy legyenek ilyen �lm�nyek. Az ivar�retts�g el�r�se el�tt a k�ly�k gyakorlatilag b�rmit megtehet a kifejlett kuty�kkal: eg�szs�ges, norm�lis feln�tt �llat nem fogja b�ntani. Az els� „igazi” buny�kn�l az �nbizalom hi�nya lesz az, ami megv�di: hamarabb megadja mag�t, mint hogy komoly baja eshetne. Ek�zben sz�p lassan megtanulja m�rlegelni az er�viszonyokat, �s kellemetlen tapasztalta is �ppen el�g lesz ahhoz, hogy meggondolatlanul ne bocs�tkozzon harcba.

A falkavez�r k�zbesz�l

     Amikorra teh�t el�rkezik a bevezet�ben felv�zolt pillanat, a j�tszm�t voltak�ppen m�r nem a fogak, hanem az idegek d�ntik el. A k�t kutya hosszasan „k�stolgatja” egym�st: igyekeznek kik�nyszer�teni egym�sb�l a megad�s reakci�j�t. Mindkett� arra v�r, hogy a m�sik kezdem�nyezzen, s k�zben rem�nykednek abban, hogy meg lehet �szni a dolgot puszta p�zol�ssal. Nem kell csod�lkozni azon, hogy ilyenkor nem hallgatnak a h�v� sz�ra: ha b�rmelyik�k h�tat ford�t �s visszavonul, azt a m�sik f�l a gyenges�g jel�nek tekinti, �s azonnal t�mad�sba lend�l. A legrosszabb, amit az ember tehet ilyenkor, az, hogy megfogja a kutya nyak�rv�t: ez esetben azonnal kit�r a csetepat�. Az a helyes, ha mindk�t f�l gazd�ja elt�volodik a vet�lked� kuty�kt�l, korhol� szavakkal figyelmeztetve saj�t „beosztottj�t” arra, hogy rajta tartja szem�t – �gy tenne ugyanis ebben a helyzetben a falkavez�r is.
     Ha egy �sszeszokott kutyat�rsas�gon bel�l megszil�rdul a rangsor, megfigyelhet�, hogy a falkavez�r nem tûr meg torzsalkod�st: ha k�t kutya �sszekap, haboz�s n�lk�l k�z�j�k ugrik �s beveti mag�t, szinte kiv�tel n�lk�l mindig a gyeng�bb oldal�n. B�rmilyen tetszet�sen hangzana is, nem az igazs�g�rzete k�szteti erre, hanem a saj�t j�l felfogott �rdeke: k�nnyebben meger�s�theti saj�t tekint�ly�t az er�sebbel szemben akkor, ha az �ppen m�ssal van elfoglalva. Ha a p�rbaj eredm�nyek�ppen a k�t vet�lyt�rs helyet cser�l a rangsorban, az az � poz�ci�j�t nem vesz�lyezteti, m�g a rangsorban magasan �ll� egyed, ha sikerein felbuzdulva t�lzottan elb�zza mag�t, r�videsen a vez�rs�g�rt akar majd meccset v�vni.

Lovagi torna �s n�i pankr�ci�

     Ha m�r a tettlegess�gig fajult a dolog, akkor sem biztos, hogy �rdemes r�gt�n megk�s�relni a k�zd� felek sz�tv�laszt�s�t. Ha k�zbeavatkozunk, az ellent�tek elm�rgesednek, �s a k�t kutya legk�zelebb �jb�l egym�snak ugrik, hogy a f�lbemaradt p�rbajt bev�gezz�k, m�g ha az ember k�zbe nem sz�l, a kan kuty�k ritualiz�lt mozdulatokkal zajl� rangsorvit�i �ltal�ban hamar eld�lnek. Megesik, hogy egy j� l�lekjelenl�ttel meg�ldott, magabiztos eb elford�tott fejjel, magasra emelt farokkal, mozdulatlanul „�llja” a m�sik t�mad�s�t, m�g az vissza nem vonul, s az „erk�lcsi gy�zelem” az �v�: az ellenf�l nem mer �jra kikezdeni vele. Ha az egyik f�l legyûrte a m�sikat, n�h�ny m�sodpercig diadalmasan �ll f�l�tte, majd fak�pn�l hagyja. Berepedt sz�jsz�lek, megszabdalt pof�k, kilyukasztott f�lek el�fordulnak ugyan, de komoly k�vetkezm�nyekkel csak akkor kell sz�molni, ha a k�zd� felek k�z�tt a s�lycsoportbeli k�l�nbs�g t�l kicsi. (Amennyiben t�l nagy, akkor �ltal�ban sor sem ker�l a n�zetelt�r�sre, hiszen egyr�szt a kicsi kuty�nak is megvan a mag�hoz val� esze, m�sr�szt a nagytestû ebek legt�bbje nem is veszi komolyan a par�nyi ellenf�l kih�v�s�t.) Ha a k�t ellenf�l t�ls�gosan is egyforma er�s, akkor indokolt az �vatoss�g: ebben az esetben val�ban jobb, ha nem keresztezik egym�s �tj�t. Ha m�gis k�zbe kellene avatkozni, legy�nk �vatosak: ha az �sszekapaszkodott �llatokat h�tulr�l sz�tr�ntjuk, az � b�r�k szakad, ha viszont a fej�kh�z ny�lunk, akkor k�nnyen lehet, hogy a mienk, hiszen a d�ht�l elvakult kutya nem n�zi, hogy mibe harap!
     A szuk�kn�l kiss� m�s a helyzet: a vereked�s k�z�tt�k ritk�bban fordul el�, de ha m�gis kit�r, akkor hamis�tatlan „n�i pankr�ci�nak” lehet�nk tan�i: a k�zd� felek ott t�pik egym�st, ahol �rik. Itt nem ritk�k az �sszeharapd�lt l�bak �s m�s komolyabb s�r�l�sek. M�g a kan kuty�k t�bbnyire tiszteletben tartj�k a kialakult rangsort, addig a k�t szuka k�z�tt egyszer megkezd�d�tt ellens�gesked�s a legritk�bb esetben sim�that� el.
     A konfliktusok elker�l�se �rdek�ben a gazd�k sokat tehetnek. A kuty�k k�zti vereked�s leggyakoribb kiv�lt� oka az irigys�g, melynek alapja lehet valamely t�rgy (t�bbnyire apportt�rgy), �lelem vagy v�z, az im�dott (vagy �ppen jelen l�v�) kutyah�lgy, illetve maga a gazdi. Olyan ebek, akik semleges ter�leten remek�l kij�nnek egym�ssal, nem biztos, hogy elviselik egym�st a saj�t birtokukon. Alapvet� szab�ly (k�l�n�sen kantulajdonosok k�r�ben), hogy sose simogassuk m�s kuty�j�t a saj�tunk szeme l�tt�ra. �m ha mindent j�l csin�ltunk, akkor az im�nt f�lbehagyott jelenet legt�bbsz�r �gy folytat�dik:
     ...A k�t kutya v�g�l lassan h�tat ford�t egym�snak, megbillenti a fark�t, szem�k sark�b�l egym�st figyelve otthagyj�k „n�vjegy�ket” egy fa t�rzs�n, majd felszabadultan vissza�get ki-ki a saj�t gazd�j�hoz: m�ra mindketten meg�szt�k a vereked�st.