.

FCI beoszt�sa IX. fajatacsop. : T�rsas�gi �s k�s�r�kuty�k, 6-os szekci�: csivava munkavizsga n�lk�l.
Sz�rmaz�sa: Mexico.
Jelleme: rendk�v�l �l�nk, �rdekl�d�, figyelmes, f�rge, temperamentumos �s nagyon b�tor. Gazd�j�hoz nagyon h�s�ges.
A testhossz valamivel nagyobb mint a marmagass�g, azonban k�v�natos egy majdnem kvadratikus, j�l izmolt z�m�k test, k�l�n�sen a kanokn�l.
A koponya almaform�j� kell legyen (fajt�j�nak egy�ni jellemz�je), a stop nagyon kifejezett, m�ly �s sz�les, mivel m�r a fang kezdete f�l�tt �velt, kutaccsal, vagy an�lk�l.� az egyetlen fajta, aki eg�sz �let�t nyitott kutaccsal �lheti le, ez genetikai szemsz�gb�l v�g�l is egy fejl�d�si rendelleness�g.
Orr: m�rs�kelten r�vid, fekete, vagy az alapsz�nhez igazodva a barna k�l�nb�z� �rnyalatai, de mindenk�ppen a min�l s�t�tebb sz�n a k�v�natos.
Fogazat: oll�s, vagy harap�fog�. Szigor�an b�ntetend� az el�re, vagy h�tra, valamint minden m�s helyzeti rendelleness�g! Egyes fogak hi�nya megengedett. M�r az i.e. 800-as �vekben is el�fordult a foghi�ny a chihuahu�kn�l, ezek a hi�nyok az akkori id�b�l sz�rmaz� �lkapocs csontotokon j�l l�that�k.
Szemek: nagyok �s kerek form�j�ak, de nem kid�lled�, s�t�ten sz�nezettek. A vil�gos szem enged�lyezett, de nem k�v�natos.
F�lek: nagyok, felfel� �ll�k a kezdetn�l felt�n�en sz�lesek, az enyh�n kerek v�ge fel� fokozatosan elv�konyodik.
Nyak: enyh�n �velt, hossza k�zepes, vastag, lebernyeg n�lk�li. Hossz�sz�r� v�ltozatn�l a nyakfodor jelenl�te igen k�v�natos.
T�rzs: t�m�r, j� fel�p�t�ssel, fels�vonal egyenes, als�vonalon a has kifejezetten felh�zott.
H�t: egyenes, r�vid �s feszes.
Far: Er�teljes �s sz�les, nem csapott, vagy lejt�s.
Farok: Magasan t�z�tt, a farokt� vastag, a v�ge fel� elkeskenyed�. Fontos, hogy a m�rs�kelten hossz� fark�t magasra emelve hordja hajl�tott vagy f�lk�rform�ra kerek�tetten az �gy�kr�sszel szembe mutat� v�ggel.
Mellkas: sz�les �s m�ly, a bord�k j�l �veltek, t�gas, k�ny�kig �r, nem hord� form�j�.
V�gtagok: egyenesek, er�s csontozattal: els� l�bak f�gg�legesek, k�ny�k a mellkashoz simul, h�tuls� r�sz j�l izmolt, f�gg�legesek �s p�rhuzamosak. Mancsok nagyon kicsik, ov�lisak, sz�t�ll�, de nem sz�tterpesztett �jjakkal.
Sz�rzet: csillog� �s puha min�s�g�, gyenge aljsz�rzettel. A r�vidsz�r� v�ltozatn�l az eg�sz testhez j�l simul, gy�r sz�rzet enged�lyezett a g�g�n �s a hason. A nyakon �s a farkon valamivel hosszabb. A hossz� v�ltozatn�l legyen finom, selymes, sima, vagy enyh�n hull�mos gyenge aljsz�rzettel, de nem lehet g�nd�r, vagy felf�jt . A f�ln�l, nyakon, az el�ls� �s h�ts� v�gtagok oldal�n a mancsokon �s a farkon hosszabb z�szl�kat k�pez. Sz�rzet�t k�nny� rendben tartani, de rendszeres gondoz�st ig�nyel. F�rdet�s ut�n balzsamozni kell.
Sz�n: minden sz�n, minden lehets�ges �rnyalatban �s kombin�ci�ban megengedett.
S�ly: 0,5- 3kg , enn�l a fajt�n�l nem a nagys�got, hanem a s�lyt veszik figyelembe.
Mozg�s: k�nnyed: A l�p�st�vols�g hossz�, er�teljes, szabad, ruganyos �s akt�v. A v�gtagok h�tulr�l n�zve szinte p�rhuzamosan mozognak. A fej�t meger�ltet�s n�lk�l magasan hordja, a h�t mindig feszes.
Hib�k: Minden elt�r�st a hiba nagys�g�nak megfelel�en kell �rt�kelni. Keskeny fej, hossz� fang, hegyes f�lek, r�vid nyak, hossz� test, felh�zott vagy nyerges h�t, csapott far, keskeny mellkas, lapos borda�vek, rosszul t�z�tt r�vid csavarod� farok, r�vid v�gtagok, el�ll� k�ny�k, t�rdiz�let ficam, l�g� f�l, 3 kil� feletti s�ly.

A Chihuahua �pol�sa

A chihuahua v�lem�nyem szerint �pol�s szempontj�b�l nem egy t�lzottan probl�m�s fajta.

A sz�rzete nem ig�nyel t�l sok �pol�st, nagyon k�nny� tiszt�n tartani. Hetente k�tszer-h�romszor, vedl�skor pedig naponta f�s�lj�k �t kedvenc�nk bund�j�t, k�l�n�sen a s�r�bb r�szeken (a f�lek m�g�tt, a nyak s�r�ny�n�l �s a "z�szl�kon" (a l�bak h�ts� r�sz�n �s a farkon).

A t�ln�tt karmokat c�lszer� id�nk�nt lev�gni, vagy lev�gatni �llatorvossal/kutyakozmetikussal. Ha magunk csin�ljuk, nagyon vigy�zzunk, nehogy belev�gjunk az eleven r�szbe, mert az az �llatnak nagyon f�j �s er�sen v�rzik is. Mindig kifejezetten erre a c�lra k�sz�tett v�g�val dolgozzunk. Ezeket a szersz�mokat �llatkeresked�sben, �llatfelszerel�s boltban k�nnyen beszerezhetj�k. Mi Bash karmait minden esetben az �llatorvossal v�gatjuk le, �gy lesz leggyorsabban t�l rajta a kutyu �s a doki biztos nem v�g bele az eleven r�szbe.

A chihuahua f�l�vel sem szokott sok probl�ma lenni. Id�nk�nt t�r�lj�k ki a f�lkagyl� bels� r�szeit (kuty�k sz�m�ra kifejlesztett) f�ltiszt�t� folyad�kkal �titatott vatt�val. Emberi f�ltiszt�t� p�lcik�t soha ne haszn�ljunk erre a c�lra, ugyanis egy �vatlan pillanatban k�nnyen megs�rthetj�k vele kedvenc�nk dobh�rty�j�t.

F�rdet�s. Szerencs�re a chihuahua nem egy kutya szag� fajta. N�ha az�rt �rdemes megf�rdetni. Van aki azt mondja, hogy havonta aj�nlatos f�rdetni a kuty�t, van aki azt �ll�tja, hogy el�g h�rom havonta. Mi Basht, csak akkor f�rdetj�k, ha �gy gondoljuk, sz�ks�g van r�. N�la ink�bb az szokott okot adni a pancsira, hogy belehempereg valamibe, aminek szerinte fantasztikus illata van, szerint�nk viszont nem.
F�rdet�skor mindig tust haszn�ljunk, sose �ll�suk bele a kuty�t "egy f�l k�d" v�zbe, tov�bb� mindig k�v�l� min�s�g�, kuty�k sz�m�ra kifejlesztett sampont haszn�ljunk, ha pedig a samponnak nincs olyan adal�ka, mely helyettes�theti a balzsamot, mindenk�pp balzsamozzuk be a kutya sz�r�t f�rdet�s ut�n, majd p�r perc ut�n �bl�ts�k le azt. Nem szabad a kuty�t naponta-hetente f�rdetni, mert az nagyon megviseli a b�r�t. Tiszta langyos v�zzel viszont ak�r naponta lemoshatjuk kedvenc�nk l�b�t -s�ros id�ben ez elengedhetetlen.
A kuty�t f�rdet�s ut�n gondosan sz�r�tsuk meg �s t�r�lj�k �t. F�rd�s ut�n(m�g akkor is, ha megsz�r�tottuk) tartsuk huzatmentes helyen p�r �r�ig, m�g s�t�lni se vigy�k le.

A chihuahua k�nnyez�s fajta, ez�rt a szem�t naponta t�r�lj�k meg b�rvizes mull-lappal. Ha nagyon k�nnyezik, forduljunk vele �llatorvoshoz.