A kutya h�tuls� l�bainak bels� oldal�n tal�lhat� cs�kev�nyes ujjat h�vj�k farkaskaromnak, amely el�fordulhat kettes vagy h�rmas (�n. f�rt�s) elrendez�sben is. Ezeknek a cs�kev�nyes ujjaknak semmilyen szerep�k nincs az �llat �let�ben, s�t ink�bb g�tolj�k a mozg�sban, hiszen b�rhova beakadhatnak. A farkaskarom nem k�v�natos, k�nnyen s�r�l�seket okozhat kedvenc�nknek. Kiv�telt k�pez a briard fajta, melyn�l viszont a kett�s farkaskarom a fajtajelleg r�sze.

A szerencs�sebb kuty�k farkaskarom n�lk�l sz�letnek, azonban a t�bbs�gn�l megtal�lhat�ak. Egyes fajt�kn�l halmozottan fordulhatnak el�, m�sokn�l ritkas�gnak sz�m�t, ha a k�lyk�k farkaskarommal sz�letnek.

A meghagyott farkaskarmon a karom nem tud kopni, ez�rt gyakran t�ln�, bef�r�dik a b�rbe, ahol s�r�l�st, gyullad�st, v�g�l s�ntas�got is okozhat. Fut�s, j�t�k k�zben is beleakadhat n�v�nyekbe, ker�t�sbe, ez�ltal le is szakadhat, amely ijeszt� mennyis�g� v�rveszt�ssel is j�rhat.
Ez�rt javasolhat�, hogy m�g az �llat �jsz�l�tt kor�ban szakszer�en �llatorvos t�vol�tsa el ezt a nemk�v�natos "kin�v�st".
A beavatkoz�s ide�lis id�pontja az �llat 4-5 napos kora. Ilyenkor szinte minim�lis beavatkoz�ssal, az �llat sz�m�ra a lehet� legkevesebb kellemetlens�get okozva vehetj�k elej�t a k�s�bbi probl�m�knak.
Az �llatorvos egy tompa v�g� oll�val a b�r alatt 1-2 mm-rel lecs�pi a farkaskarmot. A seb legt�bbsz�r gyorsan, sz�v�dm�nymentesen gy�gyul.

A m�veletet term�szetesen az �llat id�sebb kor�ban is el lehet v�gezni, azonban az elj�r�s akkor m�r neh�zkesebb. �rz�stelen�t�st k�vet�en t�rt�nik a beavatkoz�s, amely ut�n term�szetszer�en nagyobb seb marad, mint az �jsz�l�tt korban elv�gzett farkaskarom elt�vol�t�s ut�n.

Sokszor csak akkor ker�l sor a farkaskarom elt�vol�t�s�ra, amikor valamilyen baleset k�vetkezt�ben a karom m�r f�lig leszakadt. Ezt megel�zend� minden gazda, aki �gy vesz mag�hoz k�ly�kkuty�t, hogy farkaskarma van, min�l fiatalabb korban v�geztesse el ezt az apr� beavatkoz�st!

Vannak olyan kotor�k fajt�k, melyekn�l az el�ls� l�bon n�v� cs�kev�nyes els� ujj is elt�vol�t�sra ker�l, mert ezek akad�lyozhatj�k az �llatot a mozg�s, a vad�szat sor�n. Ezt a beavatkoz�st is az �llatok p�r napos kor�ban c�lszer� elv�gezni.
Sok teny�szt� maga v�gzi a cs�kev�nyes ujjak elt�vol�t�s�t, de az esetleges komplik�ci�k miatt (v�rz�s) okosabb, ha minden esetben �llatorvosra b�zzuk ezt a m�veletet!
Ha m�r id�sebb a kuty�nk �s meg szeretn�nk k�m�lni a farkaskarom lev�tel�t�l, akkor rendszeresen v�gjuk rajta a karmot, �s id�nk�nt ellen�rizz�k, hogy nincs e rajta valamilyen s�r�l�s.