Annak ellen�re, hogy nagyon szeretj�k n�gyl�b� t�rsainkat, m�gsem mindig tessz�k azt, ami sz�mukra a legjobb lenne. Azzal tiszt�ban vagyunk, hogy saj�t eg�szs�g�nk meg�rz�se �rdek�ben nagyon fontos a megfelel� t�pl�lkoz�s �s az elegend� mozg�s, de sokszor elfelejtj�k, hogy ugyanezek a szab�lyok �rv�nyesek kuty�nkra is. Az elh�z�s kuty�k k�z�tt nem ritka, �s �lland� okk�nt szerepel a t�lzott etet�s. Felm�r�sek r�mutatnak arra, hogy minden �t�dik gazdi tudat�ban van annak, hogy t�l sokat ad enni kedvenc�nek, �s �t gazdib�l h�rom bevallja, hogy gyakran kedveskedik kutyus�nak k�l�nb�z� jutalomfalatokkal. Nem �rt, ha szem el�tt tartjuk azt, hogy az eg�szs�ges kuty�k szinte mindig t�relmetlen�l v�rj�k a k�vetkez� etet�s id�pontj�t, akkor is, ha val�j�ban nem is �hesek.

Az elh�z�s vizsg�lat�val kapcsolatos tudom�nyos kutat�sok kimutatt�k, hogy egyes kutyafajt�k hajlamosabbak a kil�k halmoz�s�ra. Ilyen p�ld�ul a tacsk�, a labrador retriever, a cocker sp�niel, a cairn terrier, a sk�t juh�szkutya, a basset hound �s a beagle.
Miel�tt r�fogn�nk kedvenc�nkre, hogy egy mindent felfal�, k�v�r kismalac, tudnunk kell, hogy vannak esetek, amikor a pajzsmirigyhormon termel�s cs�kken�se v�ltja ki az elh�z�st. H�z�snak indult id�sebb kuty�nkn�l mindig ellen�rizz�k, hogy nem szenved e egy�ttal az al�bbi t�netek valamelyik�ben is: er�teljes sz�rhull�s, f�nytelen sz�rzet, szimmetrikus sz�rhi�ny, k�rnyezet ir�nti �rdektelens�g, kedvetlens�g, izomf�jdalom, merev j�r�s, esetleg s�nt�t�s. Ha ezeket a t�neteket �szlelj�k, miel�bb vigy�k kedvenc�nket �llatorvoshoz, aki hormonp�tl�ssal viszonylag k�nnyen orvosolja a betegs�get.

Az elh�z�s mindenk�ppen kezelend� probl�ma, ugyanis a k�v�r kuty�k eset�ben az esetleges m�t�teknek j�val nagyobba kock�zata, az ilyen �llatok hajlamosabbak a k�l�nf�le s�r�l�sekre, a t�ls�ly nagy terhet r� a kering�sre, a l�gz�sre �s az iz�letekre is. Min�l ink�bb g�mb�ly�dik a kutyus, ann�l nagyobb az es�lye a sz�v �s kering�si probl�m�k, az iz�letgyullad�s, a cukorbetegs�g, a h�guta �s k�l�nb�z� b�rbetegs�gek kialakul�s�ra.

Sajnos a probl�ma gyakran csak az �llatorvosn�l tett l�togat�s sor�n der�l ki, pedig nem kell ahhoz m�rleg, vagy valamilyen speci�lis szaktud�s, hogy felfedezd, kuty�dnak di�t�ra van sz�ks�ge. Egyszer egy h�ten �ll�tsd magaddal szembe kedvencedet, �s ujjaidat h�zd v�gig a bordat�j�k�n. Norm�lis esetben �rezned kell a rugalmas b�rrel fedett bord�kat ujjaid alatt. Ha sehol nem tapintod a bord�kat, legf�bb ideje elgondolkozni a di�ta bevezet�s�n.
A f�l�sleges zs�r a v�llt�j�kon, a gerincoszlop ment�n �s a farokt�ben szokott legink�bb felhalmoz�dni - ezeket a pontokat is �rdemes megtapintani. Ha megn�zed kuty�d k�rvonal�t, has�nak laposnak kell lennie, �s nem szabad megereszkedetten l�gnia.
Otthon elv�gezve ezeket a teszteket idej�ben felismerheted, ha kedvenced h�z�snak indult, �s ekkor m�g k�nnyen tenni is tudsz ez ellen.