Kutya van a kertben

Kutya van [j�r] a kertben = a) vmi nincs rendben, vmi baj van, vesz�ly fenyeget;
b) szeret�t tart az asszony; c) (t�j) vki �l�lkodik, leselkedik a k�zelben.
O. Nagy G�bor: Magyar sz�l�sok �s k�zmond�sok (Gondolat k�nyvkiad�, 1985)

Noha e k�zismert sz�l�s term�szetesen nem val�di ebekre vonatkozik, mi most m�gis r�luk besz�l�nk. A kuty�kr�l, akik id�tlen id�k �ta ott vannak, abban a bizonyos kertben. �s ha m�r ott vannak, jelenl�t�k nem marad nyomtalan. Egyre gyakrabban tal�lkozom azzal a v�leked�ssel, hogy a kett� nem is f�r �ssze egym�ssal: vagyis vagy kert, vagy kutya. Pedig mint a legt�bb probl�m�ra, erre is van megold�s!

El�sz�r is tiszt�znunk kell, hogy a kutya val�ban �vezredek �ta a h�z k�r�l �s, csakhogy nem a kertben, hanem az udvaron.

E kett�t csak napjaink kertv�rosi �letform�ja mossa �ssze; egykor �lesen elk�l�n�ltek egym�st�l. A kert – legyen sz� ak�r vir�gos-, ak�r vetem�nyeskertr�l – olyan szent�ly volt, ahov� az eb nem l�phetett be. Ez ad �rtelmet a c�mben id�zett sz�l�snak (abban, hogy kutya van az udvaron, nem volna semmi k�l�n�s).

Pockos, hajt�s, nagyhamis

A falusi h�zak udvara ugyanakkor nem d�szkert volt, hanem egyfajta k�zleked�t�r, �s egyben az �let k�zpontja, ahol emberek, lovak �s szekerek j�ttek-mentek: itt a kuty�nak nem volt miben k�rt tennie, viszont feladata b�ven akadt. Hagyom�nyos magyar parasztport�n legal�bb h�rom kuty�nak kellett lennie: az apr� termet� „pockos” feladata a r�gcs�l�k sz�m�nak korl�tok k�r� szor�t�sa volt, a „hajt�s” a j�sz�g k�r�l teljes�tett szolg�latot, v�g�l pedig ott volt a tulajdonk�ppeni h�z�rz�, a „nagyhamis”, aki – a m�sik kett�vel ellent�tben – t�bbnyire csak �jjel �lvezhetett szabad mozg�st, napk�zben megk�tve tartott�k. Haszon�llatok voltak �k, akikt�l nem t�bbet, s nem kevesebbet v�rt el a gazda, mint hogy kutyak�nt viselkedjenek.

K�lt�zk�d�s oda-vissza

Az id�k v�ltoz�s�val azut�n a kuty�hoz val� viszonyunk is megv�ltozott. A kor�bban d�nt�r�szt vid�ken �l� n�pess�g tekint�lyes r�sze a v�rosba k�lt�z�tt, �s akik n�gyl�b� bar�tunk t�rsas�g�r�l a tov�bbiakban sem �hajtottak lemondani, azok sz�m�ra a kutya csal�dtagg� v�lt.

Ehhez persze mindk�t f�lnek alkukat kellett k�tnie: a kuty�nak meg kellett tanulnia olyan szab�lyokat, amelyek az udvarban feleslegesek voltak, a lak�sban viszont �letbev�g�ak, az embernek pedig meg kellett b�k�lnie bizonyos mennyis�g� porral �s sz�rrel, amit az eb akaratlanul is sz�tsz�r a szob�ban, valamint felv�llalni olyan t�bbletfeladatokat (napi t�bbsz�ri s�ta, rendszeres sz�rgondoz�s,

�m ahogy a v�rosok egyre denatur�ltabb� v�ltak, lak�ikban fel�bredt a v�gy�d�s a kellemesebb, �lhet�bb falusias k�rnyezet ir�nt. T�megek k�lt�znek kertv�rosba, kertes h�zba, �s t�m�nk szempontj�b�l a hangs�ly �ppen erre a sz�ra ker�l: ezeknek a h�zaknak kertje van. �s nem udvara.

Luxusparkban mag�nz�rka

A gazd�lkod�ssal nem foglalkoz�, csup�n kellemes k�rnyezetre szomjaz� h�ztulajdonos gondosan megtervezi (s�t, megtervezteti) a kertj�t, �s nekil�t a tervek megval�s�t�s�hoz (-tat�s�hoz). Z�ld gyepsz�nyeget szeretne, vir�gokat, csinos �gy�sokat, �r�kz�ldeket. �s ekkor j�n be a k�pbe az �njel�lt kert�sz: a kutya, akinek ugyan se �s�ja, se metsz�oll�ja, m�gis �s, metsz, s�t �nt�z – csak nem eg�szen �gy, ahogy a gazd�ja szeretn�.

Az elkeseredett gazdi egy darabig k�zd, azt�n feladja. Egyre t�bb helyen l�tni az �zl�sesen kialak�tott, sz�pen gondozott park sark�ban fel�p�lt mag�nz�rk�t: ennyi jutott a csal�d kedvenc�nek a kertes h�z ny�jtotta sokat emlegetett szabads�gb�l. Pedig a kutya nem vad�llat, hogy ketrecben tarts�k, �s nem is rab, hogy l�ncon s�nyl�dj�n. A kertt� v�lt udvarb�l �lland� jelleggel kitiltott kutya a h�z�rz� feladat�t sem tudja ell�tni, csal�dtagnak pedig v�gk�pp nem nevezhet�: ez m�r csak birtokviszony, semmi m�s.

Kert vagy udvar?

Mi teh�t a megold�s? Az, hogy �jra �t kell gondolni az ember �s kutya k�zt l�trej�tt szerz�d�st, figyelembe v�ve mindk�t f�l ig�nyeit �s korl�tait. Nem szabad olyasmit elv�rni az ebt�l, amire nem k�pes, �s nem �rdemes a fizikai l�ncokat jelk�pesekkel felcser�lni, olyan szigor� szab�lyokat �ll�tva fel, amelyek minden szabads�g�t�l megfosztj�k az �llatot. Ezeknek �gysem fog eleget tenni, mert az �szt�n�k �s a biol�giai sz�ks�gletek fel�lkerekednek a fegyelmen. Viszont amennyire lehet, folyamatos fel�gyeletet kell gyakorolni felette (�pp�gy, mint a szob�ban), �s v�llalni mindazokat a t�bbletfeladatokat, amelyek a lak�sban val� egy�tt�l�s�nket is lehet�v� tett�k. Ha haszon�llatk�nt, h�z�rz�k�nt kezelj�k, a kutya udvarnak fogja tekinteni a h�zat �vez� ter�letet, �s ennek megfelel�en is fog cselekedni. De ha csal�dtagk�nt meg tudott tanulni „ember�l” viselkedni a h�zban, meg tudja tenni ezt a kertben is.