HAGYD, HOGY SZERESSELEK!

Ki tudja megmondani, mi t�rt�nik a kutya fej�ben, aki olyan �that� �s besz�des pillant�ssal n�z r�nk. Megk�s�relj�k bele�lni magunkat, azt hissz�k, hogy tudjuk, mit gondol kedvenc�nk! Holott �ri�sit t�ved�nk! Az ember besz�ddel fejezi ki gondolatait, a kutya azonban ezzel az adotts�ggal egy�ltal�n nem rendelkezik.
Nem b�r emberi �sszel, nem �rti besz�d�nket sem, �s mi sem �rtj�k az � „gondolatait”. Nem tudjuk teh�t vele oly m�don meg�rtetni magunkat, mint ahogy az ember �s ember k�z�tt megszoktuk. Ez�rt ha a sz� val�di �rtelm�ben kutyabar�tok akarunk lenni, meg kell �rten�nk �t, csak �gy lehet�nk sz�m�ra megfelel�ek!

Sz�let�se ut�n a k�ly�k folyamatosan gyarapodik, kb. 4 hetes korban �szreveszi a k�r�l�tte l�v� vil�got, �s felfedezi az embert. Kedvesked� szavak, simogat�-bec�zget� mozdulatok igen sokszor heves gyeng�ds�gi kit�r�seket, szeretet-megnyilv�nul�sokat v�ltanak ki bel�le. Sokszor vagyunk k�nytelenek v�dekezni a t�l�rad� szeretete ellen. A fiatal egyedben minden azt fejezi ki: „Hagyd, hogy szeresselek!” Forog �s hemperg�zik a szeretetben. De a kem�ny val�s�g, hogy semmi sem lehet a vil�gon �nmag��rt, �s a maga kedv��rt, benn�nket is arra k�nyszer�t, hogy leszoktassuk a t�lzott szeretet megnyilv�nul�sokr�l. Apr�l�kos �s szakszer� nevel�ssel �rhetj�k el mindezt. �gy tanulja meg az engedelmess�get. Maga m�dj�n okul, hogy mi a j� �s mi a rossz, mit szabad �s mit nem szabad tennie. Kiz�r�lag a tapasztalatokb�l tanul. Teljes �rtelm�ben nem fogja fel a „J�l van, okos!” biztat� szavakat. Ez valamennyi hangjelre �rv�nyes! �szleli, hogy a kedveskedve kiejtett szavak j�t jelentenek sz�m�ra

�szt�n�hez tartozik az �vatoss�g is! M�r �vezredek �ta �r�kli ezt el�deit�l. Ez a vadon jussa, melyt�l egyetlen kutya sem mentes�l. M�r fiatal kor�ban megtapasztalja a f�lelmet an�lk�l, hogy tudn�, mit jelent az. V�gezet�l, mint ijedts�get ismeri meg. Amikor m�g szopik, megtanulja �rt�kelni az anyai orr feny�t� tasz�t�s�t, a mancs v�dekez� �t�s�t, vagyis azt, hogy az �letben neh�zs�gek is vannak! Ezek az akad�lyok sz�m�ra t�rv�nny� v�lnak. Megtanulja, hogy csak �gy ker�lheti a kellemetlen b�ntet�st el, ha engedelmes. Nem aszerint fontolgat, mint az ember, hanem feloszt mindent olyanokra, amelyek kellemesek, �s olyanokra, amelyek kellemetlenek. Csakhamar elker�l mindent, ami kellemetlen, hogy �lvezze azt, ami kellemes.

Az „ismeretlen dolog” �szt�nszer�en f�lelmet kelt m�r a fiatal egyedben is. A szorong�s, bizonyos t�rt�n�sekkel kapcsolatos b�tortalans�g mind az embern�l, mind a kuty�n�l csaknem kiv�tel n�lk�l a legfiatalabb korban tapasztalt, �t�lt kellemetlen �s f�jdalmas �lm�nyeken nyugszik. Az er� �s az er��rzet engedetlens�gre serkentenek. Figyelmeztet�s n�lk�l – an�lk�l, hogy az �letr�l t�j�koz�dna – kell felfedeznie a vil�got, �s �lnie! Megtanulja �rt�kelni erej�t �s fizikai korl�tozotts�g�t. Mint sz�letett ragadoz�, sz�m�ra m�s teremtm�nyek legy�z�se, a vel�k val� harc a legnagyobb boldogs�g, mert vad farkas el�deinek v�re cs�rgedezik m�g mindig az ereiben.

�lm�nyei szerint illeszkedik be k�rnyezet�be. A macska megpillant�sa a vad�sz�szt�nt v�ltja ki benne, mert nem felejti el azt a vill�mgyors pofont, amit egyszer, mit sem sejtve, egy cic�t�l kapott, melyik azut�n sebesen kereket oldott. Gazd�val szemben tiszteletet �rez, mert �szreveszi, hogy nem f�l semmit�l, �s megv�di �t, ha vesz�ly fenyegeti. Az ember jelenti sz�m�ra a hatalmat, �s ezt bizony �rzi is mindennap, amikor arra k�nyszer�ti, hogy ezt vagy azt megtegye, illet�leg hagyjon fel vele. Kiz�r�lag a nevel�s viszi v�gbe a ragadoz� term�szet „lelki” �t�ll�t�s�t.

Sokan f�gg�s�gi �rz�snek tartj�k a kutya ember ir�nti szeretet�t. A gazda �s a kutya k�z�tti kapcsolat szoros, de az eb r�sz�r�l hasonl�thatatlanul er�sebb, csup�n azt teszi, amit farkas �sei cselekedtek �vezredeken kereszt�l. Ebben a kapcsolatban kiz�r�lag falka�llat maradt, s mint ilyen al�veti mag�t a falka t�rsas t�rv�nyeinek. Ragaszkod�sa az emberrel szemben nyilv�nul meg. Ez a kapcsolat mindk�t f�l sz�m�ra ann�l gondtalanabb, min�l kevesebb emberi tulajdons�gokkal ruh�zzuk fel a kuty�t.

�rtelme az ember�t�l k�ts�gtelen�l k�l�nb�zik, m�gsem lehet elvitatni a tudatos, �sszer� cselekedeteknek relat�v meg�rt�s�t �s v�grehajt�s�t, melyeket tapasztalatokb�l vezetnek le. �nmagunk megfigyel�s�b�l is tudjuk, hogy olyan folyamatok j�tsz�dnak le benn�nk, amelyek tal�n csak sokkal k�s�bb hatnak meghat�roz�lag minden cselekv�s�nkre. Vannak elk�pzel�seink, �rzelmeink, de gondolataink is, amelyek nem alakulnak �t azonnal tettekk�!

Mind az embern�l, mind a kuty�n�l valamennyi „lelki” t�rt�n�s az agyk�reg tev�kenys�g�re vezethet� vissza. A kutya agyk�rg�nek fel�p�t�se nem mutat elvi elt�r�st az ember�vel szemben. Tudata azonban ennek ellen�re eg�szen m�s elemekb�l tev�dik �ssze, mint az ember�. M�g mi a l�t�s �s hall�s vil�g�ban �l�nk �s gondolkodunk, addig � a szagok vil�g�ban �l. N�la hi�nyzik a besz�d, mint a meg�rtet�s eszk�ze, �s ezzel egy�tt az ember roppant tapasztal�si lehet�s�ge, tanul�si k�pess�ge. Semmi sem olyan helytelen, mint a kuty�nak emberi �rz�seket �s gondolatokat tulajdon�tani.

Term�szetes, hogy a kutya szeretet�nek nem szabad f�lrenevel�shez, elk�nyeztet�shez, engedetlens�ghez vezetnie. Ellenkez�leg, a k�vetkezetes ig�nyess�gen kell alapulnia, a nyugodt b�n�sm�ddal egy�tt. A gazda j� kapcsolata a kuty�val – ez a siker kulcsa a nevel�sben. A helyes viszony el�mozd�tja a k�ly�k ragaszkod�s�t a gazda ir�nt, �s ez arra �szt�n�zi, hogy fenntart�s n�lk�l sz�t fogadjon. Az idej�ben t�rt�n� tan�t�s �sszekapcsol�dik a felnevel�ssel, ez el�seg�ti idegrendszer�nek er�s�d�s�t.

Az a kiskutya, akit otthoni k�r�lm�nyek k�z�tt nevelnek, �lete folyam�n k�l�nb�z� emberekkel, jelens�gekkel, t�rgyakkal ismerkedik meg, l�nyeges, hogy ne f�ljen t�l�k!

A tan�t�sban mindig lehetnek h�zagok, melyek miatt a k�ly�kn�l ismeretlen dolgokkal szemben, f�lelem nyilv�nul meg. A v�rosban nevelt „kedvenc” megszokja a g�pkocsit, de f�l a l�t�l, a vid�ken feln�tt eb pedig megijed a v�ros zaj�t�l. El�ny�s, ha a k�ly�k tan�t�sa, �s az �t k�r�lvev� k�rnyezet megismer�se tervszer�, rendszeres. Kiz�r�lag k�vetkezetesen �s lassan lehet hozz�szoktatni az er�s ingerekhez.

Nem szabad puszt�n a k�rnyezet fokozatos megismertet�s�re korl�tozni a nevel�st. Az �sszes sz�ks�gtelen reflex tomp�t�s�n k�v�l, a k�ly�kn�l meg kell er�s�teni mindazokat a szok�sokat, amelyek a k�s�bbi �let�hez n�lk�l�zhetetlenek.

A kutya m�s vil�gban �l, mint az ember. Az � vil�ga csak a fajt�rsaival kapcsolatos dolgokat k�pes �tfogni. Meg kell tanulnunk az emberi dolgokat kuty�val kapcsolatos dolgokk� �talak�tani. Ezzel azut�n megold�dik a meg�rtet�s gondja.

Amennyiben az ember nem k�pes erre a feladatra, vagyis nem lesz igazi falkavez�r, akkor az egyed harap�ss� v�lhat. El�ny�s, ha min�l t�bbsz�r hozzuk �ssze m�s kuty�kkal, hogy k�z�tt�k egyszer-egyszer � is f�n�knek �rezhesse mag�t.