Ki ne hallott volna m�r a kuty�k "parv�j�r�l". De mit is tudunk err�l a betegs�gr�l?
Annyit minden bizonnyal, hogy hasmen�ssel, h�ny�ssal j�r, �s sok-sok kiskutya elhull�s�t okozza ez a betegs�g.

Magyarorsz�gon a parvov�rusos gyomor-b�lgyullad�s az "�jabb kelet�" betegs�gek k�z� tartozik, hiszen a 70'-es �vekben m�g nem igen tudtunk r�la. Az els� hazai megbeteged�seket 1980-ban �szlelt�k. Lett is p�nik, hiszen nem volt ellene olt�anyag, �gy m�s nem l�v�n, kev�s sikerrel a macsk�k parvov�rus okozta gyomor-b�lgyullad�s�nak olt�anyag�t pr�b�lt�k meg alkalmazni kuty�kon is. 

A betegs�get v�rus okozza, amely azonban nem azonos a "macska-parvo" virussal. A v�rus els�sorban kuty�kat, kutyaf�l�ket beteg�t meg, de az �jabb tipus m�r macsk�kra n�zve is vesz�lyes, azaz alkalmas a panleukopenia kiv�lt�s�ra.

A fert�z�d�s a beteg �llatok b�lsar�val t�rt�nik, amely nagy mennyis�gben tartalmazza a v�rusokat.
A sz�jon kereszt�l felvett v�rus a b�lh�msejtekben, �s k�lyk�kben a sz�vizomsejtekben szaporodik. A b�lbolyhok t�nkremennek, gyullad�s alakul ki, v�ralvad�si zavarokat lehet tapasztalni. Ez az oka, hogy a hasmen�s v�ress� v�lik.

T�netek: A betegek h�nynak, s�lyos hasmen�s�k van. A sz�klet h�g, s�rga, majd v�ress� v�lik. Hasf�j�s tapasztalhat�, amelyet az �llat has�nak �ttapint�sakor �l�nken jelez. A s�lyos hasmen�s igen intenz�v folyad�kveszt�ssel j�r, melynek k�vetkezt�ben s�lyos fok� kisz�rad�s (exsiccosis) k�vetkezik be, ha nem gondoskodunk megfelel� folyad�kell�t�sr�l (ak�r mesters�gesen is). Ilyenkor a b�r elveszti rugalmass�g�t, ha az �llat h�t�n r�ncba emelj�k, �gy marad, �s igen hossz� id� alatt nyeri vissza eredeti helyzet�t. Jellemz� a sz�r f�nytelenn� v�l�sa.

Gy�gykezel�s: Mivel a betegeknek t�bb, mint a fele elhullik a betegs�gben gy�gykezel�s n�lk�l, nagyon fontos a h�ny�s �s hasmen�s cs�kkent�se, az elvesz�tett folyad�k p�tl�sa. A sz�v�dm�nyek kialakul�s�t a legyeng�lt �llaton antibiotikumokkal g�tolhatjuk meg. A kezel�s alapvet�en t�neti, azaz a kialakult t�netek cs�kkent�s�re vagyunk k�nytelenek szor�tkozni.

Megel�z�s: Ma m�r t�bbf�le parvov�rus elleni olt�anyag van forgalomban. Alapvet�en k�t csoportra oszthatjuk �ket: csak egyf�le betegs�g (parvo) ellen hat� olt�anyagok, �s egyszerre t�bbf�le betegs�g elleni (polyvalens) olt�anyagok. Ut�bbiak rendszerint szopornyica, fert�z� m�jgyullad�s �s leptospir�zisok elleni anyagot is tartalmaznak. Okkal mer�l fel a k�rd�s, melyiket alkalmazzuk?
A vakcin�kr�l (v�d�olt�sokr�l) a szakemberek v�lem�nye is megoszlik. Rendel�nkben a "konzervat�vabb" felfog�st t�mogatjuk. Ennek �rtelm�ben k�ly�kkuty�kn�l monovalens parvo vakcin�t alkalmazunk k�tszer egym�s ut�n, ezt k�vet�en �vente az eml�keztet� olt�s lehet polyvalens olt�anyag is. Nagyon fontos, hogy csak teljesen eg�szs�ges �llatot oltsunk vakcin�val, ellenkez� esetben azt tapasztalhatjuk, hogy az olt�s ellen�re m�gis megbetegedhet a p�ciens.
Mikor oltassuk a kiskuty�kat? Az anya�llat a tej�vel �n. "matern�lis ellenanyagokat" juttat az ut�dba a sz�let�st k�vet�en. Ezek az ellenanyagok ugyan mintegy 8-12 h�tig megv�dik a k�lyk�ket a fert�z�d�st�l (ha az anya oltva volt kor�bban, vagy �tv�szelte a betegs�get), de ugyanakkor megakad�lyozza a kiskuty�k eredm�nyes v�d�olt�s�t is! Ez�rt az els� olt�st c�lszer� 8-9 hetes korban v�gezni, majd 10-12 hetes korban megism�telni.