A kutya szem�nek egyik legfontosabb �r�kletes megbeteged�se a progressz�v retina atr�pia (PRA). Ebben a betegs�gben �gy kanok mint szuk�k is szenvedhetnek.

A PRA a szem legbels� r�teg�t, a retin�t �rinti, ahol a l�t�s szempontj�b�l igen fontos idegcell�k helyezkednek el. Az �rintett kuty�k ez�rt el�sz�r elvesz�tik az �jszakai l�t�si k�pess�g�ket majd ehhez csatlakozva a nappali l�t�s k�pess�g�t.

A PRA a kutya k�l�nb�z� �letszakaszaiban jelentkezhet, durv�n 3 form�t k�l�nb�ztethet�nk meg: A korai form�n�l 6 h�napos korban kezd�dik a s�t�ted�skori rossz l�t�s, a teljes megvakul�s egy - k�t �ves korra bek�vetkezik.

A k�zepes form�n�l az els� t�netek egy - k�t �ves korban jelentkeznek, a teljes megvakul�s h�rom - �t �ves korra bek�vetkezik. A k�sei form�n�l a rossz �jszakai l�t�s h�rom - �t �ves korban jelentkezik, a teljes vaks�g hat- kilenc �ves korra k�vetkezik be.

A figyelmes tulajdonosnak gyakran t�nik fel bizonytalans�g vagy ak�r bizonyos f�l�nks�g is a dereng�skor vagy az esti �r�kban. Az �llat p�ld�ul nem akar egyed�l kimenni pisilni, �s mindig a tulajdonos k�zel�ben maradnak. N�h�ny �llat m�r ebben a st�diumban nekimennek bizonyos t�rgyaknak, m�sok olyan �gyesek (szagl�s �s hall�s), hogy a bizonytalans�g kezdetben alig t�nik fel a tulajdonosnak. Ehhez kapcsol�d�an t�gra ny�lt pupilla �s s�t�tben a szem szokatlanul er�s „vil�g�t�sa” t�nhet fel.

A PRA el�rehaladott form�j�ban n�h�ny kuty�n�l a lencse h�lyogosod�sa is fell�p. A tulajdonos sz�m�ra a sz�rke h�lyog feh�res hom�lyban vagy a szem elsz�nez�d�s�ben nyilv�nul meg. A PRA sajnos nem gy�gy�that�, meg�ll�thatatlan l�t�sroml�s, melynek v�gst�diuma mindig a vaks�g. A mai napig sem gy�gyszeres, sem operat�v lehet�s�get nem ismer�nk, mellyel a PRA megel�zhet�, kezelhet�, meg�ll�that� vagy gy�gy�that� lenne.

A kuty�k k�t�h�rtya-gyullad�sa a m�sik leggyakoribb szembetegs�gek egyike. Az als� szemh�jsz�l �s a szemgoly� k�zti r�szen l�v�, norm�lis esetben nem l�that� r�zsasz�n� ter�let gyullad�s eset�n b� v�lad�kot termel, t�zpiross� v�lik. A k�nnytermel�s fokozott, a szem k�r�li sz�rzet nedves, s�lyos esetben s�rg�s, kocsony�s v�lad�k l�that� rajta. Az okok k�zt kereshetj�k az eg�sz szervezetet, megt�mad� betegs�get, melynek csak egyik jele a k�t oldali k�t�h�rtya-gyullad�s: a szopornyic�t.

Sok esetben �n�ll�an, �ltal�nos t�netek n�lk�l tal�lkozunk az egy vagy k�toldali k�t�h�rtya-gyullad�ssal. Huzat, (az aut�ban leh�zott ablak gyakori ok) megf�z�s, de k�miai anyagok, allergia is kiv�lthatj�k. Sajnos, mai vil�gunkban nem hagyhatjuk ki a sz�nd�kosan sprayvel szembef�jt kuty�kat.

Term�szetesen el�fordulhatnak olyan k�ls� mechanikai okok is, melyek a szem egy�b r�szeit is s�rtik. Kiemelked� jelent�s�ge lehet a k�t�h�rtyazs�kba ker�lt idegen testeknek, leggyakrabban a tokl�sznak. Az egyszer� gyullad�s is s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat, s�r�lhet a szaruh�rtya, s ak�r s�lyos l�t�szavar is kialakulhat. A szemet szemcseppekkel, vagy szemken�cs�kkel kezelhetj�k. Csak vizsg�lat d�ntheti el, hogy melyik cseppet vagy ken�cs�t alkalmazzuk! Az el��rt cseppeket k�t-h�rom �r�nk�nt, a ken�cs�ket naponta h�romszor juttassuk a szem k�ls� sarka fel�l a k�t�h�rty�ra. A vizsg�lat fontos r�sze annak meg�llap�t�sa, van-e a szemben idegen test. Mert ha van �s azt az �llatorvos a megfelel� �rz�stelen�t�s ut�n speci�lis eszk�zzel, nem t�vol�tja el, kenegethetj�k a vil�g �sszes ken�cs�vel, a szem m�gis s�lyosan k�rosodni fog!